Eger - hetilap, 1880
1880-04-08 / 15. szám
118 a részvényesek részére 200 frtos osztalék kifizetést tesz lehetővé, a mi 20% kamatnak felel meg s ezen kivül ők még az utolsó 20%-os befizetési kötvényeket is vissza kapják, melyeknek ősz- szege 600,000 írtra rúg, mely összeg a felgyűlt tartalékokkal az alaptőkéhez csatoltatott. A részvénytöke e szerint 3 millió írttal teljesen be van fizetve, a nyeremény tartalék 1.000,000 írtra kiegészítve, mely utóbbi a legközelebb közgyűlésen hozandó alapszabályok értelmében 3 millió frtra fog emeltetni. A társulat fenállása óta elemi károkért 33% millió forintot, halálesetekért és kiházasítási dijakért 4.800,000 frtot fizetett ki készpénzben, közhaszonúczélokra és alapítványokra pedig az utóbbi években több, mint 100,000 frtot adományozott. * Helyreigazítás. Az „Eger“ f. évi 11, 12. és 13, számaiban a hirdetési rovatban a Szele Gábor alapítványi gondnok végrehajtatnak Sisvay Mária egri lakos végrehajtást szenvedő elleni 1260 frt töke és járulékai iránti végrehajtási ügyében kibocsájtott árverési hirdetményben f. a 20. sorban e helyett „u. m. az ingatlanok az első árverésen stb.“: „u. m. az ingók az első árverésen becsáron alól is eladatnak“, olvasandó. — Gabnapiaczunk. A múlt heti esőzések rossz hatással voltak a gabnaüzletre, az árak majdnem egy forinttal alább szálltak. Tiszta búza 11 —12.80, rozs és kétszeres (hiányzott) 9.80—10.20, árpa 7.40—8.20, kukoricza 7.80—8.20. zab 7.60—8.20. A „Mátravidék“ f. é. 27. száma lapunk ellen, a nélkül, hogy okot szolgáltattunk volna rá, több, epébe mártott tollal írt megjegyzést tartalmaz, melyeket, habár óhajtottuk volna a békét továbbá is fentartani, megjegyzés nélkül nem hagyhatunk. — Hogy mi a jogász-segélyző egylet javára rendezett műkedvelői második előadásra előre kimondottuk volna a „nagyhangú anathemát,„ mint a nevezett lap ujdonságirója elmésen (?) mondja, ez nem egyéb rosszakaratú ráfogásnál. Mi azon tanácsot adtuk a műkedvelőknek, hogy előadásra erejükhöz mért színmüveket válaszszanak, hogy ne legyenek kénytelenek szereptörlések- s a hatásos jelenetek kihagyása- vagy gyengítésével az előadás sikerét koczkáztatni. Tanácsunkkal tehát a jótékony czélnak épenséggel nem akartunk ártani, mi mellett bizonyítanak azon buzdító soraink, melyeket az első előadás alkalmából a közönséghez ismételten is intéztünk. - Hogy a kath. vallás hívei vagyunk s nem leszünk renegátokká az irodalmi téren sem, azért szívesen eltűrjük a gúnyt s viszonzásúl nem vetjük szemére a vallástalanságol a női kezek által szerkesztett „M á tr a v i dé k“-nek, mely örömmel hirdeti a „színház után szomjazó (!) közönségnek,hogy végre valahára részesülni fog a művészet malasztjában s néhány nap múlva Thalia óhajtva várt papjainak és papnőinek ajkairól hangzani fog a böjti prédikátióknál füleinkben kellemesebben csengő ige.“ — Mi a „M“-nek azon ráfogását illeti, hogy a megyeházi levéltár kéményének kigyúlására vonatkozó hírünket tőle vettük át, ez csak ártatlan légycsipés. melyet komolyan nem vehetünk. Hogy igaza van-e a ,.M“-nek? e kérdés eldöntéséhez a fonalat mindenki könnyen megtalálhatja helyreigazításának logikájában. — Hogy Dominkovich Mária úrhölgy F. Gy. urnák az ,,Egerében megjelent nyiltéri felszólalására adott válaszában, kicsinyes boszúból, az „Eger“-nek is neki ront s nem látszik tudni, hogy a nyiltéri közlemények tartalma- és alakjáért a szerkesztő nem felelős, tehát tapintatosan az azokra adandó válaszokba be nem vonható, azt megbocsájtjuk neki. — Minthogy pedig szeretjük a békét, melyet nem mi bontottunk meg. kijelentjük, hogy nincs kedvünk a „M átr a vi d ókK-kel a píaczra kiáltani s vele veszekedni, és azért collegialis jóindulattal felkérjük, hogy ne epés- kedjék az „Eger“ ellen, mely bizonyára nem oka annak, hogy a „M á t r a v i dé k“ is a világon van; mert epéskedése könnyen megárthatna különben is gyenge egészségének. Kimutatás az irgalmasrend egri gyógyintézetében vallás- és nemzetkü- lönbség nélkül ápolt betegekről az 1879-ik évben. (Vége.) Öngyilkosság lövés lálfal 1879 évben felvét. 1, haldokolva hozatott 1 , ápolási napok száma 2. Öngyilkosságból légcső elmetszése: 1879. évben felvétetett 1, haldok. hozatott 1, áp. napok sz. 5. Seb lőtt: 1879. évben felvét. 6, elbocsát, gyógy. 6, áp. napok sz, 80. Seb zúzódott: 1879. évben felvét. 28, ezek közül elbocsát, gyógy 26, 1880. évre maradt 2, áp. napok sz. 203. Seb harapott: 1879. évben felvét. 1, elbocsát, gyógy. 1, áp. napok sz. 22. Seb szúrt: 1878. évről visszamar. 1, 1879. évben felvét, 5, ezek közül elbocsát, gyógy. 6, áp. napok sz. 45. Zuzódás a fejen : 1879. évben felvét. 8, ezek közül elbocsát, gyógy. 7, áp. napok sz. 54. Zuzódás a lábon 1879. évben felvét. 8. ezek közül elbocs. gyógy. 7, 1889. évre maraot 1, áp. napok sz. 89. Foglalkozásra nézve: Ács 3, asztalos 13, bodnár 1, bádogos 1, béres 6, szipész 27, csizmadia 29, fazekas 7, földműves 22, gazdatiszt 1, gépész 2, gyermek 4, hajdú 5. hivatalnok 3, juhász 4, kalapos 8, katona 6, kántor 1, kereskedő 4, kerékgyártó 7, kertész 3, kerülő 4, kocsis 16, kovács 14, koldus 16, kötélgyártó 7, kőműves 9, kéménysöprö 4, könyvkötő 2. lakatos 9, mészáros 6, molnár 12. napszámos 21, órás 4, pap 7, pénzügyőr 2, pinezér 6, rézműves 4, rostás 4, sütő 12, szabó 17, szappanos 1, szíjgyártó 1, szolga 23. szűcs 6, szürszabó 4, takács 3, tanuló 8, timár 1, urasági inas 2, vinczellér 5, zenész 7. Összesen: 395. Vallásra nézve: Rom. kalb. 338, görög egyesült 6, görög nem egyesült 8. evangélikus 15, református 18, héber 10. Összesen: 295. Álapotra nézve: Nős 128. nőtlen 241, özvegy 26, összesen: 395. Jakobovits Répert, s. k. házfönök. Dr. Mestrits Caesar, s. k. kór. föorv. Jegyzet. A magyar tart. főnöki hivatal 773/,879. számú kimutatása szerint, a betegápoló irgalmas-rend kezelése alatt létező összes kórodákban 1879. évben vallás és nemzetkülönbség nélkül felvétetett férfi 7421, nő 994, született férfi 5, 1878. évről felmaradt 879. Összesen 9299. Ezek közül meghalt 749, felgyógyult 7733, ápolás alatt maradt 1880 ra 817. összesen: 9299. Ápolási napok összege 294614. Eger, deczember 31-én 1879. Ferenczfi Imre, s. k. magyaron irgalmas-rendi tart. főnök. Nyilttér. #) Válaszul: Békefy László urnák és Dominkovich Mária urhölgynek. A „Mátravidék“ folyó évi 27-ik számának nyílttéri hasábjain az általam az „Eger“ 14-ik számában közzétett nyilatkozatra két rendbeli válasz díszeskedett. Nehogy azonban a „ Qui facet, consentit“ reám is alkalmaztassák, kénytelen vagyok azon közleményekre re- flectálni. Mindenek előtt megjegyzem, hogy márczius 24-iki nyilatkozatom tisztességes hangon volt irva, miután azonban arra sértésekkel válaszoltak, kénytelen vagyok e közmondást alkalmazni: „a milyen a mosdó, olyan a törülköző!“ Békefy László úr válaszára csak annyit jegyzek meg, hogy: az olyan volt, mint a minőt vártam tőle, arra hát nem is felelek; utolsó megjegyzését azonban én megfordítva Önre alkalmazom, édes Uram! hogy t. i. Önnek kell még érnie egy kicsit------------hogy az én barátom lehessen. Dominkovich Mária urhölgynek pedig mindenekelőtt figyelmébe ajánlom, hogy más alkalommal, ha objectiv akar maradni, úgy jobban olvassa el, a mire válaszol s ne legyen ebben is felületes. Nagysád engem akar a latin nyelvre tanítani?! Ugyan ne űzzön ily vakmerő humbug-ot, elhitetni akarva a közönséggel, hogy latinul is tud, mihez még azon tanácsadója sem sokat konyít, a kitől kérdezte, hogy mit tesz az „qui facet, consentit/“ Azt mondja továbbá a pulykaméregtöl átlengett soraiban: „hogy nekem azon ráfogásolt conspiratióban nem volt részem, bizonyítja Fridrich ur is, elismerve, hogy a felolvasás előtt többen figyelmeztettük stb.“ Már bocsánatot kérek, de azt nemcsak, hogy nem ismertem el, de sőt még csak távolról sem érintettem nyilatkozatomban, mert ha ezt teszem, úgy hazudtam volna. Sem Nagysád, sem bárki más (egy intim barátomon kivül) nemcsak, hogy nem figyelmeztetett semmire, de sőt Nagysád s mások kitoltak a színpadra. (Bizonyára nem akarva megfosztani magokat az előre tudott s bekövetkező botrány gyönyörének élvezésétől.) Végre azt mondja „hogy sületlenségem nem illett az estély keretébe.“ Hogy sületlenség volt-e vagy sem, (a bírálatot szakavatottabb egyénekre szoktuk bízni) azt nem kérdem Nagy- sádtól; de mindamellett bizonyos lehet róla, hogy ha ezt nekem akkor mondja, mikor majdnem egész dolgozatomat gróf Vay Sándor úr-(?)ná! felolvastam, (a midőn mindketten a legdicséröbben nyilat koztak róla nemcsak előttem, de állításuk szerint mások előtt is) úgy szereplésemtől bizonyára elállottam volna. A szereplési viszketeg pedig inkább csiklandozza Nagysádat; mert minden tette oda mutat, hogy mindenben a „tón“-1 szeretné és akarná adni Egerben, de ehhez ám sok kell, mi Nagysádnál hiányzik. Hogy pedig állításaimat a nyilvánosság előtt megtagadta, azzal reputációját, legalább azok előtt, kik a tényállást ismerik, nem óvta meg, de sőt annak ártott! 8 ezzel a polémiát részemről befejezettnek tekintem s ha netán Nagysád még ezután is folytatni akarná, ugv az utolsó szó dicsőségéről, javára, szívesen lemondok. Fridrich Gyula. *) E rovatban közlöttekért felelősséget nem vállal a S z erk.
