Eger - hetilap, 1880

1880-04-01 / 14. szám

110 — A helybeli görög szert, parochiát t. Pifunovies János a zen- tai parocbiának volt administratora foglalta el. — Ggászhír. Rudies János, volt egri káplán, mint edelényi plébános legközelebb elhunyt. Béke poraira! — Gyászhír. Kunhegyesen e hó 17-én hunyt el S árkád y Fe­re n c z tiszafüredi ref. tanító 55 éves korában. 34 évig működött a népnevelés terén s neve ismeretes volt az iparos s gazdászati körökben is, mert saját találmányu szabadalmazott garat-v. vám- ör-je s szántvavetö ekéje volt. Nyugodjék békével s csönde­sen munkás fáradalom élete után! * Az egri takarékpénztár m. hó 29-én tartotta meg évi rendes közgyűlését. Az intézet elnöke Mészáros István úr üdvözölvén a szép számmal egybegyült részvényes tagokat, az igazgatóságnak a lefolyt évről szóló zárszámadása olvastatott fel, melyből a következő tételeket emeljük ki: A m. évi pénztári forgalom 2.391,302 frt 62 kr.; a bététek a 1879. évhez képest 82,198 frt 95 krral szaporod­ván, 449,212 frt 87 krra emelkedtek; a kölcsönök állománya az év végén, éspedig kötvényekben 282,514 frt 40 krt, zálogokban 64,027 frt 93 krt tüntet fel; a váltóleszámítolás összesen 1.024,645 frt 72 kr, ebből visszafizetés 771,190 frt 50 kr, állomány az év végén 253,455 frt 22 kr. A tiszta jövedelem, a leírások, a jótékony- czélú adományok ("ezek között Egerváros árvíz-kárainak helyrepót­lására rendezett sorsjátékra 400 frt) az igazgatósági és felügyelő bizottsági jutalék levonása után. 25,102 frt 78 kr., melyből egész részvényenkint 10 frt osztalék kiadása inditványoztatott. A felügyelő bizottságnak a számadások megvizsgálásáról szóló jelentése helyeslő tudomásúl vétetvén, a felmentvéuy a tisztviselők részére megadatott s az igazgatóságnak a nyeremény felosztása iránt való inditváuya elfogadtatott, mihez képest az osztalék april 1-töl kivehető. Végül a 3 évre választott felügyelő bizottság megbízatása f. évi júniushó végén lejárván, titkos szavazás útján felügyelökül újból megválasz­tattak : Györgyényi Iguácz, Babocsay György és Szimáczius Gusztáv. — Mikor? A polgármester úr a megmondhatója, már t. i. an­nak, hogy mikor fognak az Egerpataknak a szabályozásához. Az egri takarékpénztárnak legutóbbi igazgatói gyűlésében a jelentések között sajnálattal constatálta az igazgatóság, hogy százezer forint hever forgalom nélkül az intézet pénztárában; de vigasztalásúl kijelentette , hogy ezen pénzek olyanok, melyeket rövid idő alatt felmondanak; igy Egervárosának huszonötezer forintja is azok közé tartozik; mert ez összeg a tavasz előrehaladásával a patak­szabályozáshoz szükséges. Az igazgatói gyűlésen jelenvolt a pol­gármester úr is, ki egész határozottan állította, hogy úgy lehet még két évig is ott fog heverni az a pénz; mert még ö sem tudja: mikor fognak a patakszabályozásához? Örülj édes Egerem, két álló esztendeig a polgármester úr imádsága fog őrizni téged az ár­víz rombolásaitól! — Műkedvelőink a jogász-segélyzö egylet javára szombaton csakugyau megtartják a második előadást. Tóth Kálmán „A nők az alkotmányban“ czimtí vigjátéka kerül színre, mint megütközve halljuk: Pitvarosiné szerepének a törlésével, mi által a vígjáték első felvonásának leghatásosabb jelenete egészen elmosódik. A főbb szerepek Dominkovich Mária, Bene Amália és Kiss Ilona úrhöl­gyek, továbbá Ligetkútby Iván, Roth Lenczi, Pillér Ede, Ehlert Ödön és Hooz Bálint urak kezeiben vannak. Azon tanácsot adjuk műkedvelőinknek, hogy erejökhöz mért színmüveket válaszszanak előadásra, s különösen kerüljék az olyan vígjátékot, mint az emlí­tett, melyben bevégzett routine arathat csak sikert. — ürömmel vettük tudomásul, hogy a lyceum szögletétől a Rónay-féle házig a járda elkészült, mely most már szakadatlanúl a Széchenyi-útczában fekvő belső-malomig terjed. Kívánatos volna, hogy a város a kir. törvényszék épülete előtti veszélyes útnak el­készítését, úgy a mint tervezve van, mielőbb foganatba vétesse. — A vasárnapi iskoláztatás. Semmivel sem követnek el az egri szülök annyi visszaélést, mint a vasárnapi iskoláztatással; egy-két gyermek járja csak a külvárosokban vasárnaponkint az is­kolát. A tanitók nyakra-főre terjesztik az illető hatóság elé a ha­nyagokat megintés végett; a hatóság pedig megintés helyett azt cselekszi, hogy kiír a tanítókhoz, hogy járják sorba a hóstyákat s verbuválják össze a tanúlókat. Nagyon jellemzi az illető hatóság kötelesség tudását az efajta eljárás. — Nagyszombaton a feltámadási szertartások ideje alatt Rad- vánszky asztalos mester Széchenyi-útczában fekvő házának a ké­ménye kigyúladt, a tüzet azonban hirtelen elnyomták. — A megye­házi levéltárnak kéménye szintén kígyúlt, de a tüzet itt is sietve oltották el tűzoltóink. — Miklósy Gyula színtársulata Miskolczról legközelebb váro­sunkba érkezik s jövő vasárnap szándékozik megnyitni előadásai­nak sorozatát. Mint a szinjelentés mondja: Miklósy úr színtársulata a legnagyobb müigényeknek is megfelel és 36 tagból áll. A szín- társulat személyzetében a következő uj nevek fordulnak elő: Bokor József operette-buffó és az operettek rendezője, Lászi Vilmos ko­mikus, Toldi Ferencz városunkban is előnyösen ismert hős és lyrai szerelmes, Alszegi Ilona operette- és népszínmű- énekesnő, Bokor Józsefné, Berzsenyi Julia Soubrette, Lászi Vilmosné hősnő, Kövesy Sarolta és Maár Julia szendék. Miklósy úr egyelőre 12 előadásra nyit bérletet s reportoirjában „Boccaccio,“ „Kis doktor,“ „Kis me­nyecske,“ „Titilla hadnagy“ és „Székely Katalin“ operettek, to­vábbá „Rozenkranez és Güldenstern,“ „Színésznő férje, „Törvényte­len fiú,“ „Nótás Kata,“ „Proletárok,“ „47. czikk“ és „Legény bolondja“ stb. színmüvek szerepelnek. — Megválik majd, hogy ugyan megfelel-e Miklósy úr társulata annyira a müigényeknek és hangzatos Ígéreteknek, mint a mennyire a színijelentés körülírja, ha igen: erősen hiszsziik, hogy közönségünk pártfogására fogja méltatni. * Felhívás a magyarországi földbirtokos urakhoz! Évtizedek óta érett és erősödött a vágy, hogy a mezőgazdaság különböző ágaiban foglalkozó tisztek részére önálló segély- és nyugdíjintézet alakittassék. Erre szintúgy törekedtek a tisztjeik sorsát szivükön viselő földesurak, mint maguk a közvetlen érdekelt gazdatisztek. A nemesen gondolkodó földesurak tisztán felfogták, hogy a föld­birtokban levő kincsek értékesítése a tiszti értelmességben, hűség­ben és szorgalomban találja fel legbiztosabb és legnagyobb hatású emeltyűjét, ennek pedig nemcsak a magánvagyonosságra, hanem országunk összes nemzetgazdasági jóllétére is a legnagyobb hord- ereje van. És a földesurak hűséges tisztjeik nyugdíjazását, azok özvegyeinek és árváinak segélyezését magánúton eddig is nagylel­kűig gyakorlották. A régi vágy s törekvés végre teljesült. A gaz­datisztek s erdészek segélyegylete, a melynek kebelében foghat majdan maga a rokkantság s özvegyi nyugdij- és árvasegélyintéz- mény a rendes tagokból szervezkedni, az Í880. február 10. és Il­dikén tartott közgyűlésen megalakult. Tisztelettel csatoljuk ide az alapszabályokat *) és aláírási felhívásunkat, a melyből az egésznek lényege tisztán megérthető, hazafias bizalommal kérvén, először is, hogy egyesületünket annak tagjai sorába lépéssel támogatni és megtisztelni, azután tisztjeit szintén a belépésre buzdítani, esetleg a belépést nekik lehetővé tenni méltóztassék. Bizalommal meg va­gyunk győződve, hogy a nemeskeblü földesurak annál szívesebben pártolják igyekezetünket s csatlakoznak egyesületünkhez, minél bizonyosabb az, hogy a tisztség hűségének, szorgalmának ily módú emelése sokkal nagyobb mértékben szaporítja közvetlen a birtokos osztály hasznát, mint a milyenben a kölcsönösen eszköz- lőtt közös jótékonyság áldozatot igényel. Melynek folytán hazafias kérésünk ismétlése mellett teljes tisztelettel vagyunk Budapesten, az 1880. évi február 26-án tartott választmányi gyűlésünkből. A gazdatisztek és erdészek segély- s nyugdijegyesülete. Bujanovics Sándor, elnök. * Nagypénteki hetivásárunk a jelentékeny behozatal folytán igen élénk volt, a lanyha vételkedv mindamellett némi árleengedésre kényszeríté a pénzre szorúlt kínálókat. Az árak a következők : Tiszta búza 12—13.60, rozs és kétszeres 10—10.50, árpa 7.40— 8.40, kukoricza 8—8.40, zab 7.60 — 8 20. Időjárás esős. * Az egri nyomdában legközelebb megjelent: „Egri Dalnok“ válogatott komoly és vig dalok gyűjteménye, a tanuló ifjúság és minden dalkedvelö használatára. Vegyes-, férfi-, és gyermekkarra átirták és kiadták Zsasskovszky Ferencz és Endre. V-ik füzet (50 dal). Ara 40 kr. Jelen füzet megjelenését indokolja szer­zők előszava, mely következő : „Azon tömeges pártolás, melylyel az E. D. eddigi négy füzete a közép alsó tanintézetek, reál­iskolák, képezdék, valamint a dalkedvelö közönség részéről felka- roltatotf, eléggé indokolja e vállalat folytatását, mit ez 5-ik füzet kiadásával teljesítünk is, azon reményben, hogyha a jó Isten éle­tünknek kedvez, további négy füzetke közrebocsátásával egy 2-ik négy füzetes kötet Egri Dalnokot fogunk kiállíthatni. A czél, melynek e gyűjtemény eddigelé szolgált, — a zenedarabok megvá­lasztásának iránya, — a szöveg szelleme s correct, gáncstalan tar­talma ezen uj folyamnál is ugyanazok maradnak; de nem térhet­tünk ki azon haladás követelménye elöl, hogy ifjúságunk most többre képes mint 1866-ban, midőn Dalnokunk I-sö füzete megjelent:, ennek számbavételével jutottak e füzetbe több lapra terjedő poli­phon (önállószólama) darabok, gondunk lévén arra, hogy ezért az ifjúság hangereje túl ne feszittessék ; a férfikarokra az eddigi­nél nagyobb figyelem lett fordítva, s az újabb világhírű zenetermé­kek mellett a népszínművek kedvenczebb dalai is helyet nyer­*) Szerkesztőségünkben megtekinthetők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom