Eger - hetilap, 1880

1880-03-25 / 13. szám

98 nyék lajstroma. — De kérdjük tőletek, hazafiak, mikor szüntetek meg magzatok, testvérek, jóbarátok lenni ? melyik kényszer az, mely leküzdi bennetek a legszentebb érzelmeket? nincs-e nektek fogalmatok a családi boldogságról, melyre vágyódtok és mégis le- dérségtekkel feldúltok ? Hát a női hűség csak üres hang, hogy erő­vel tiporják el azt, hol féktelen vágyatok áldozatot kivan? De ne értsen félre senki; nem azokhoz szólok, kik a távol­ban is megőrizték a becsületet és hűséget azokhoz, kik rajtok vi- szonszeretettel csüggenek, kiket az idegen égalj hona szeretetétöl, a szeretteik körében élvezett legkedvesebb érzelmeiktől meg nem fosztott, nem! Ezeknek örömmel nyújtom jobbomat, ezek bizton számíthatnak kétszeres becsülésére azoknak, kikért magokat felál­dozni a csatatérre mentek; hanem értem a korcsmahösöket, kik köszönni is alig képesek a nélkül, hogy az Istent ne szidalmazzák, kiktől ha csoportosan vannak, mellettök elhaladni sem lehet bánta- lom nélkül, kik falukon, mintha az egész övék lenne, uralkodnak az egész községen; kiktől kilöketés veszélye nélkül a kocsmába más be sem mehet; értem azokat, kik késsel, pisztolylyal felfegy­verkezve mennek a lakadalomba, kik hazajövet rögtön jussukat kérik, kik a munkában meggörnyedt szülőket bántalmazzák. Lát­tam a legjobb özvegy anyát, ki vagyonát áldozta fel, hogy fiát a katonaságtól megmentse, s a hazatérő vén bolondnak gúnyolva saját házából kilökdöste. Ezek azok, kik mételyévé lesznek a társada­lomnak, mely belőlük müveit honpolgárokat, boldog családapákat és lelkes honvédőket remélt. Váljon érzik-e az ilyenek a felelősség nagyságát, midőn az isteni és emberi törvényt lábbal tiporják?! Ezek aztán nagyon is megadják zabolátlanságuk árát, midőn testileg lelkileg nyomorultakká lesznek. Nézzük meg a kórházakat és szánandó példányait fogjuk ott találni a mértékletlen és feslett élet áldozatainak. Talán akadunk olyanra is, a kit ösmerünk, ki egykoron úgy nézett ki mint egy virágszál; kérdjük meg, hogy hova lett a vidorság, a kellem, az épség? Mi az,. a mi bénává, sorvadóvá tette és megvénítette mielőtt koros lett volna? Mi okozza a búskomorságot, mely megtompitotta értelmét, akaratját minden jóra erőtlenné tette, lelki nyugalmát elűzte és az ártatlan örömök élvezetétől megfosztotta? és elfogja ismerni, hogy mindennek oka a mértékletlenség és életének egyéb fertelmei. Ezekről mondja bölcs Salamon, hogy nevetésök fájdalommal elegyittetik s az öröm végét siralom követi. Ezek után egy szavam lenne e vitéz urakhoz! Ha a katonai szolgálatban, a táborozásban szégyeltek magok közt a gyávát, a tudatlant, most se tűrjék meg körökben a ledért, a káromlót, a szemtelent. Tulajdonítsanak el mindent, a mi jó, nemes és szép. Egy derék ifjú mindenütt feltalálja hivatását, hol tevékeny lehet az állami szolgálatban, a tudományos pályán, a műhelyben, az eke szarvánál. Ezer alkalom van az életben hasznosnak lenni magának és amásoknak, hogy elmondhassa magáról, hogy nem hiába élt. Ismerje meg magát mire képes ? Tükör a Világ. Ha nekem meg­mondaná mint itél másokról, én megmondanám, milyen ö, mily vágyak és indulatok vannak keblében elrejtve. Minden előtt legye­nek mértékletesek vágyai kban, a szeretetben úgy, mint a gyűlö­letben. A kevéssel való megelégedés kész gazdagság. Ha hívek voltak katonai kötelmeikhez, most legyenek hívek a polgáriakhoz, a honhoz, mely közös anyánk, a helyhez, hol bölcsőiket ringatták 8 egykor testök nyugalomra száll. Isten áldása lesz jutalma polgári erényeiknek és az ö boldogságuk dicsősége a hazának. Szabolcsi. Egerváros képviselő testületének 1880. márczius ti -én tartott ülésében tárgyalt ügyek. A folyó év február 15-ki jegyzőkönyv hitelesítése után olvas­tatott az egri községi iskola tanítóinak kérvénye, melyben intézkedést kérnek, hogy havi fizetéseik minden hó 1-én pontosan kiszolgáltassák. Ámbár e testület tudomása szerint a ta­nítók fizetéseiket az illető hónap lejártáig eddig mindenkor meg­kapták s igy csak is az kifogásolható, hogy illetőségeiket pontosan a hónap első napján kézhez uem vették ; minek oka abban rejlik, mert az 5°/0-tóli iskola-adó s az iskola-alap egyébb jövedelmei nem folynak- de nem is folyhatnak be oly rendesen, hogy azokból a fizetéseket minden hó 1-én feltétlenül eszközölni lehessen; nehogy azonban a tanítók fáradságuk után kiérdemelt úgy is csekély fize­tésüket több napon sőt héten keresztül legyenek kényszerültek nél­külözni, Tavasy Antal polgármes tér felhatalmaztatik, hogy minden oly esetben, midőn az iskolaszék a tanítók havi illetményét 1-én kifizetni nem képes, azok az ajanlati pénztárból eléghessenek ki, | oly feltétel alatt, hogy a szükséglendö összeg, kölcsön képen, a köz- | ségi iskola-pénztárnok kezéhez szolgáltatandó s a községi iskola I jövedelméből annak idején megtéritendö lesz. — Olvastatott a I so rsj áték-bizottság elnöke Almásy Felix jelentése a bizott­ság összes működéséről; bemutatván ezúttal a végszámodást meg­vizsgálás végett azon kijelentéssel, hogy a csatolt mérleg szerint ezen vállalat a városnak 44,199 ft*t 67 kr. tiszta hasznot ered­ményezett. A-bizottságnak fáradhatlan s eredménydús működéséért jegyzőkönyvileg köszönet-, az elnök, könyvvezető és pénztárnok­nak pedig összesen : 1000 frt jutalom szavaztatott meg, s egyúttal a számadás megvizsgálásával Fekete Károly elnöklete alatt Vavrik Endre, Dr. Schvarcz Dávid és Éliássy Ferencz képviselők bízattak meg. — Az 1880-ik évi III. osztálybeli kereseti adó­javaslatok elkészítését teljesítő vegyes bizottságba Tarnay Já­nos, Matekovits Mór rendes, Braun József és Greiner Arnold pedig póttagokúi megválasztattak. — Végül Ferenczy Mária özv. Erdélyi Józsefné fogyasztási adó-leiratást kérő folyamodványa folytán uta­sitatott, hogy amennyiben állítása szerint egri szőlejét felében dol­goztatja, feleseit 15 nap alatt a polgármesternél nevezze meg. Politikai heti szemle. Az egyesült ellenzék és a pártonkivüliek fusi- ój a érdekében mindkét részről kísérletek tétetnek. E hó 21-én is Bittó István lakásán bizalmas jellegű értekezlet tartatott, melyen részt vettek a két pártnak az egyesülés módozatainak megállapítása czéljából választatott kiküldöttjei. Ez értekezleten a mérsékelt el­lenzék elemeinek egyesülése tárgyában s ezen egyesülésnek részle­teire nézve egyhangúlag hangsúlyoztatok s elismertetett az egye­sülés szükségessége, valamint az is, hogy, mint ez a költségvetési tárgyalás folyamában kitűnt, az egyesülésre elegendő alapot nyúj­tanak a pénzügyi rendezkedés kérdései, az ország közgazdasági állapotának javítása s a közigazgatás reformja. Szlávy kinevezése közös pénzügyminiszterré ma már elhatá­rozott dolog. Utódja a képviselőházi elnökségben valószínűleg Pa u- ler lesz, kinek utódjául Kozma föállamügyészt (!) Csemegit és Daruváryt emelgetik a fővárosi körökben. Minden jel arra mutat, hogy Bismarck belefáradt a kultur- harczba, de büszkesége nem engedi, hogy azt bevallja; s azért a pápával most oly egyezség fölött alkudozik, mely az állam fő­hatóságát egyházi ügyekben is elismerésre jutatná, ha a kínált egyezség Rómában is elfogadásra találna; de e tekintetben az elvi ellentét a cúria és a kanczellár közt igen éles. Mindamellett azt hiszik, hogy Bismarck engedni fog, s a papok kinevezésének elő­zetes felterjesztése árán is a májusi törvényeket visszavétetni vagy legalább módosíttatni fogja. Hartmann, a moszkvai merénylet állítólagos elkövetőjének szabadon bocsátása nagy ingerültséget okozott Pétervárott, mely nyomban kifejezést is nyert Orlow hg. a párisi orosz nagykövet visszabivatásában, s igy az orosz-franczia szövetségről, melyről a lapok annyit írtak, egyelőre szó sem lehet. A porta által az államjövedelmek emelésére életbe léptetett pénzügyi intézkedések az országban nagy visszatetszést szültek, sőt néhol tüntetésekre szolgáltattak alkalmat. Konstantinápolyban az izgatottság oly fokra hágott, hogy a szultán személyének biztosítá­sára a palotaörséget 6000 főre emelték. Gladstone, az angol liberálisok vezére, egy választási mee- tingen keményen megtámadta monarchiánkat mint az európai álla­mok szabadságának legmakacsabb ellenségét és elnyomoróját, sőt a fejedelem személyét is durván megsértette; ellenben dicsérte Oroszország szabadelvüségét és humanismusát. Ha e párt kormányra jutna, tudjuk, mire kell elökészülnünk; habár most nem lehet attól tartani, hogy e hóbortos muszka-barát a Beaconsfíeld-cabinetet meg­buktathatná. Az olasz kamrában szintén két bennünket érdeklő beszéd mondatott el. Egyik Crispi az egykori miniszter, a másik Cai- roli, a jelenlegi miniszterelnök beszéde. Crispi szerint az Ital i a irredenta tervei 8 lázitó cselekedetei Ausztria-Magyarország el­len egészen ártatlan dolgok s iránya a valódi olasz nemzeti irány, melyet a kormánynak támogatni kellene. E beszédre megadta a választ Cairoli, ki, ha nemis barátja monarchiánknak, az olasz kül­politika első kötelességének tartja Ausztria-Magyarországgal a jó viszonyt fentartani s azért a legújabb mozgalmak irányát bolon­dosnak, őrültnek nyilvánította s kijelenté, hogy a kormány minden ez irányban teendő kísérletet kérlelhetetlen szigorral fog üldözni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom