Eger - hetilap, 1879

1879-03-29 / 12. szám

91

Segítsetek ti is, jámbor ifjak, lányok! . . ,

Virágjaiból uektek mindenkor szolgálok;

Kebletekre tűzni jó lesz bokrétának,

Homlokotok körül ékes koszorúnak . . .

Ifjú éveitek egykor messze szállnak,

De az én virágim mindig megújulnak:

S ha kifáradtok az életküzdelembe’ —

Slrhalmaitokat virággal hintem be.

Egri Antal.

A lég’ élete.

A föld légköre csak ritkán van nyugodt állapotban ; hanem többé-kevésbbé erős légáramlatok, melyeket közönségesen szeleknek nevezünk, tartják majdnem folytonos hullámzásban. A szeleket az ég azon tájai után szoktuk elnevezni, honnan erednek; de egyesek különös nevet is viselnek. így a hideg északi és északkeleti szél Dalniácziában bórának neveztetik; a sivatag forró és száraz szele Észak-Afrika- és Arábiában Samum-, s ami el-, c ham sin-, vagy h ar m attánnak; azon meleg és száraz, az emberek- s a növényzetre fölötte bágyasztólag ható szél pedig, mely közönségesen őszkor, télen s tavaszkor a sveiczi alpesek északkeleti lejtőin szokott elöfordúlni, föhnnek, s igy tovább. A szél ereje tudvalevőleg igen különböző s mindig annak sebességétől, rohamosságától függ. Ha a légáramlás perczenkint csak 1—2 lábat halad, akkor a szét még alig érezhető, ha sebessége perczenkint 15—16 lábat tesz, akkor a hajósok az ily szelet, mely bűvös s a tenger felületét bodrossá teszi, friss szellőnek nevezik. A vitorlázásra legjobb az a szél, melynek sebessége perczenkint 30 láb- nyi; 70 lábnyi sebesség mellett már viharnak mondható s 120—140 lábnál a legveszedelmesebb orkán van jelen. Az orkán mechanikai ereje iszonyú; a legerősebb orkánnak semmiféle épület sem képes ellenállani. Így pl. az 1808-ban, február 8-án Cher- botirgban dühöngött vihar a Napoleon-erödöt s a tengeri gátat feldöntötte, mely alkalommal 400 emberélet veszett oda. Az 1844. évi okt. 4-iki orkán Havanna városában 400 háznál többet döntött romba, valamennyi fát gyökerestől tépett ki s az egész Cuba- szigete a rombolás iszonyú képét tüntette fel. Az 1856. évi. okt. 27-én a pbilippiui szigetek fölött elzúgott vihar Manilla városában és környékéu 10000 épületet rombolt szét. Az 1870. évi okt. 10-iki orkán a nyugat-indiai vizeken a Rodney tengernagy parancsnoksága alatt vitorlázó angol hajó-hadat tette tönkre. Több hadihajó a jó magas partra vettetett, s később a bennszülötteknek lakásul szolgáltak. Martinique szigetén 9000 ember veszett el s Port Ro- yalbau a székesegyház, 7 templom és 1400 ház dőlt össze. Stewards szigetén a kormányzó családja, midőn a vihar erősebb kezdett lenni, a ház közepe felé húzódott vissza, mely 3 lábnyi vastag falaival elegendő biztonságot Ígért, azonban a szél áttört rajta s ekkor a pinczébe menekültek, de emitt a víz 4 lábDyira emelkedett; végre a parti üteg nehéz ágyúi alá rejtőztek, de a vihar nehányat közülük 400 lábnál messzebbre sodort. Midőn megvirradt, az egész vidék téli tájképhez hasonlított; a fákon egyetlen levél, vagy ág nem volt látható. Az ily rendkívül erős orkáut a spanyolok torn adósnak, az angolok h urri kanenek, a chinai tengereken pedig t y- fo ónnak nevezik.

Mi okozza a szeleket? E fölött a régibb időkben sokat törték a fejőket a nélkül, hogy kielégítő eredményhez jutottak volna. Jelenleg tudjuk, hogy a lég egyenetlen fölmelegedése a különböző helyeken legfőbb oka a légáramlásoknak, vagy szeleknek. Ugyanis a megmelegedett lég könnyebb, mint a hideg, 8 ezért a magasba száll fel, megritkúl, mire a hidegebb lég minden oldalról elötolúl, hogy azon hézagot, melyet a felemelkedő légáramlat hátrahagy, betöltse. Franklin ezt igen egyszerű, mindenki által könnyen ismételhető kísérlettel meggyözöleg bizonyította be. Ha a fűtött szobának hideg térbe uyiló ajtaját kissé felnyitjuk, rögtön légáramlások állanak elő, melyeknek ugyanaz az okuk van, mint a szeleknek. Már most ha az ajtó nyílásába a földhez közel égő gyertyát tartunk, a láng a szoba felé hajlik, mi arra mutat, hogy a hidegebb lég kívülről a meleg szobába áramlik. Ha ellenben a gyertyát a nyílás felső végéhez teszszük. a láng kifelé fog hajlani; itt tehát ellenkezőleg a meleg levegő a hideg térbe tolúl kifelé. Ugyanez történik földünk légkörében is. Hol a talaj jobbau fölmelegszik, nagymennyiségű lég száll fölfelé s fent továbbáramlik, mig lenn a hidegebb lég tolúl elő. De a meleg, fölfelé emelkedő légtömegek a magasabb tájakou csakhamar elveszítik melegöket, ismét megsü- rüsöduek s igy nehezebbekké válván, ez által lassankint ismét a

földre szállanak alá. E folyamat tehát valóságos körforgást idéz elő légkörünkben.

Miután e tényekkel megismerkedtünk, nem lesz nehéz a szárazföldi és tengeri szelek keletkezését felfogni. (Vége köv.)

HIEPTJZÉE.-j- Érsekünk ö nagyméltósága, Szeretett Föpásztorunk, nemes- lelküségének s páratlan felebaráti szeretetének egy újabb s valóban fényes bizonyságát adta, a szerencsétlen szegediek számára 10000 frtot küldvén a miniszterelnöknek ez érzelemteljes sorai kíséretében: „Az e perczben vett hírlapokból értesülök a rémhírről, hogy Szeged városát a leghösiesebb ellen tál lás daczára elérte a pusztító áradás. A hajlék nélkül maradt menekülök ezreinek nincs más reménye, csak az isteni gondviselés és a felebaráti szeretet. A szerencsétlen lakosok sorsa fölött szivem mélyében megindulva, ieg- bensőbb részvétem érzelmeivel sietek tehetségem he », képest az első pillanatok nyomorának némi enyhitéséhez hozzájárulni, tisztelettel kérvén Excellentiádat, hogy az ide csatolt tízezer forintból bölcs belátása szerint ott, hol a szükség legégetőbb s a nyomor legnagyobb, a sújtottaknak némi vigaszt és enyhülést nyújtani mél- tóztassék. Fogadja stb. Egerben, 1879. márcz. 13. Samassa József, egri érsek.“ — E fennkölt, magasztos lelkű főpap, ki a szegények s szenvedők valódi atyja s gyámola, annyi könyet szárított már fel, s oly sok nyomorc s bánatot enyhített meg jótékonyságával, hogy számtalan megvigasztalt áldja s kéri a Mindenhatót, hogy áldásterjesztö életét hosszúra nyújtsa a szenvedő emberiség javára s a haza és egyház díszére. D.

* Dr. Samassa József érsekünk ö nagyméltósága névnapját e hő 19-én ünnepeltük. Nem tolmácsolhattuk ugyan előtte iidvkivánata- inkat, miután ö excja nehány napra elhagyta városunkat, hanem annál számosabban siettünk a főtemplomban 9 órakor tartott ünnepélyes istentiszteletben résztvenni, hogy szeretett Föpásztorunkra Istentől hosszú életet, áldást és boldogságot esdjiink.

* Rudolf koronaherczeget ismét baleset érte. Midőn egy alezredes temetéséről Hradscbinra a kir. palotába hajtatott volna, az ó-városi körúton kocsijának első tengelye eltört. Szerencsére sérülést nem szenvedett; nyugodtan szállt át egy bérkocsiba s az ösz- szesereglett közönség éljenei között hajtatott tova.

— Személyi hir. Seemann Alajos úr, cs. ki)-, alezredes a Mihály' orosz nagyherczeg nevét viselő 26. gyalogezrednél, f. hő

17-én érkezett Banjalukából városunkba, hogy átvegye a 60. számú tartalékezredünknél Pelikan Norbert ezredes nyugalomba lépése óta betöltetlenül lévő parancsnoki állomást.

— Kinevezés. Kir. törvényszékünkön üresedésben levő aljegyzői állomásra e hét elején Tarnay Gyula joggyakornok, városunknak közkedveltségü ifja neveztetett ki. Üdvözöljük!

— Márczius tizenötödikének emlékünnepe ez évben csendesen s igen egyszerűen folyt le. A hevesmegyei 1848/9-iki honvéd-egylet ugyanis, a szegedi katastrófa birére, elállóit azon szándékától, hogy testületileg, zászló alatt vonúljon ki a hatvani temetőben nyugvó 1848/9-iki honvédek sírjához. Hasonlóképen cselekedett a tűzoltó- egylet és az iparossegédeinkböl álló legény-egylet, is. így tehát csak a fiatalságból alakúit meg a menet, meiy zászlók alatt, nagy néptömeg által kisérve, vonult ki dicsöült honvédeink sírjához, hol a hymnus eléneklése után Rapaics Romeo tartott egy hazafias tartalmú, sikerült beszédet. Ennek végeztével Vörösmarty „Szózat“-ja hangzott el, mire a menet hazafelé indult. — Este nyolez órakor a Korona-vendéglőben társas vacsora volt, melyben Kossuth Lajos nagy hazánkfiának kivilágított és babérkoszorúkkal díszített képe alatt, városunknak szép számú polgárai vettek részt. A toasztok sorát Csiky Sándor, mint a hevesmegyei 184%-iki honvéd-egylet elnöke, nyitotta meg márczius tizenötödikének jelentőségét magyarázva s Kossuth Lajost éltetve. Utána Svarcz Dávid az ifjúság nevében az 1848/9-iki honvédekre, Biró Béni a függetlenségi pártra, Gáspárdy Géza Csiky Sándorra, Szabó Sándor ügyvéd és Tilkov- szky Fridolin az ifjúságra, Máy Árpád a magyarok egyetértésére emelték poharukat, Csernyus Kálmán pedig Petőfi Sándorról megemlékezve, a magyar költőket köszöntötte fel. — A társaság éjfél körül oszlott szét.

— Halálozás. Szurmák János f. hó 16-án, délután 5 órakor, életének 80. évében elhunyt, A boldoguitnak hült. tetemei, melyet gyermekei s unokái siratnak, f. hó 18-án tétettek örök nyugalomra. Béke hamvaira!

— Az egri ügyvédi kamara f.’évi április hó 6-án, d. e. 9 órakor Egerben, a kamara helyiségében, reudkivilii közgyűlést tart, melyre a kamara igazolt tagjai ezennel tisztelettel meghivatnak.