Eger - hetilap, 1879
1879-01-09 / 2. szám
XVIII. év folyam. 2. szám. 1879. január 9-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 írt — kr' Félévre. . . 2 „ 50 „ Negyed évre .1 „30 Egy hónapra. — 45 Egyes szám . — 12 „ Politikai s vegyes tartaiiim hetilap, megjelenik minden csiHortoiíon Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyílttérien egy petit «őrhelyért 15 kr fizettetik. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyfcnmi nyomda,) a szerkesztőség (sóbáz-utcza Mózerféle ház) és Szolcsányr Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a Ivceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr. Felhívás előfizetésre. Lapunk a jövő évvel tizennyolczadik évfolyamába lép. Sok lap született e hosszú időszak alatt, sok pedig, nem bírván a lapkiadással járó nehézségekkel megküzdeni, elbukott. Hogy lapunk az utóbbiak sorsában nem osztozott, ezt legyen szabad részünkre kedvezően magyarázni, s annak jeleid tekinteni, hogy lapunk városunkban s vidékén szükséget pótol. Igyekezni fogunk a lapunk iránt eddig mutatkozott részvétet nemcsak megérdemelni, hanem, tartalmát mennél érdekesebb- és változatosabbá tevén, tömegesebb pártolását is kivívni. Ebbéli törekvésünk mellett tanúskodik, hogy lapunk, újévtől kezdve, czélszerűbb beosztással s több rovattal fog megjelenni, hogy mindenki megtalálhassa benne kedvelt olvasmányát. Lapunk ára a régi marad; s minthogy annak csekélysége mindenkire nézve lehetővé teszi, hogy nehány forintért az egész éven át a politikai és társadalmi kérdések- s tudományos mozgalmakról, valamint városunk s vidéke napi eseményeiről pontos értesítést nyerjen s azonfelül, tárcza- és ezentúl csarnokrovatainkban, a mulattató időtöltésre is anyagot találjon, bizalommal számolunk a t. közönség további támogatására. lír Fekefe Ferencz. felelős szerkesztő. Előfizetési föltételek: Egész évre 5 frt — kr. Félévre . 2 „ 50 Évnegyedre 1 „ 30 „ Egy hóra — 45 „ T. gyűjtőinknek minden 5 előfizető után egy tisztelet- példánvnyal kedveskedünk. Az előfizetési pénzeket kérjük a szerkesztőséghez, vagy az alól irt kiadó-hivatalhoz, vidékről legczélszer libben pos- ta-utalványnyal, mennél előbb beküldeni. A kiadó-hivatal. (Lyceutni könyvnyomda.) Mire törekszik Oroszország ? A politikai napisajtó az új év küszöbén — a mint ez szokás — visszatekintvén a lefolyt év világtörténeti eseményeire, egyérí elemben van a fölött, hogy az 1878- i iki év századunk történetében egyike a legválságosabbak- j nak; mert nemcsak egy a népvándorlás korára emlékeztető kegyetlenséggel folytatott irtóháború rémes jeleneteiben gazdag, hanem Európa békéjét is állandóan fenyegette, ezer félelelem közt tartván a létökért aggódó nemzeteket j és államokat, s minthogy a keleti háború véres drámája- j nak utolsó felvonásáig még nem jutottunk el, sőt az új év : tüzes hajnalában újabb viharok jósjeleit látjuk, aggódva kutatja: miféle újabb veszélyeket rejthet méhében az új év, s latra veti mindazon tényezőket, melyekben a mindnyájunk által óhajtott békés megoldás némi biztosítékait véli láthatni. Természetes, hogy az új év békéje azon hatalomtól függ, melynek határtalan nagyravágyása azt a legközelebb múlt években vakmerőén s büntetlenül megzavarta. Oroszország leplezett szándékai s a jövőben követendő magatartása képezik tehát azon kérdést, melynek megoldása körül fáradoznak politikusaink, a nélkül, hogy ez irányhan positiv eredményre juthatnának*, mert a Pétervárról folyton hangoztatott békebiztositások értékét senkisem becsülheti túl akkor, midőn másrészről bizonyos, hogy mikor már az orosz hadseregnek Törökországot el kellene hagynia, újabb és újabb csapatok s hadiszerek érkeznek oda. Alig szenved tehát kétséget, hogy Oroszország a keletre vonatkozó terveiről nem mondott le, s ha Anglia erélyes fellépése folytán azokmegvalósitásában némi szünet állott is be, csak alkalomra vár, vagy cselszövö politikájával maga készít elő ilyet, hogy czélhoz juthasson, annálinkább, mert útjában komoly ellenállásra csak is Anglia részéről tarthat, s ez utóvégre is csak egy tényező, melylyel számolnia kell. Mire törekszik tehát Oroszország ? — Erre a felelet nem lesz nehéz, ha a hivatalos Oroszországnak Nagy Péter czár óta, tehát közel két századon át követeit politikáját igyekszünk megérteni. — I. Péter félredobta elődeinek otromba mongol államgépezetét s e helyett új katonai és tudományos intézményeket léptetett életbe, melyeket a műveltebb nyugottól kölcsönzött. Ezzel kapcsolatban hatalmas beligazgatási mechanismusnak adott léteit, melyhez ismét az európai államok szolgáltatták a mintát, de szerkezete oly éles despota-logikáról tanúskodik, melyre más államok sohasem juthattak el. A keleti czár czimet a nyu- goti császárival cserélte fel. melylyel jelezni akarta, hogy a byzanczi örökségre igényt tart. s a moszkoviták fejét a .romai szent birodalom' fejével egyenlő rangfokozatra emelte. Népének ős szervezetét elferdítette s az által, hogy a „szenf* Moszkva helyett Pétervárt tette birodalma fővárosává, nemzetének természetes központját kitolta helyéből: továbbá annak erkölcsét és szellemét erőszakosan megváltoztatta, hogy benne annál engedelmesebb eszközre találjon külfelé irányuló korlátlan actiójához. Vakmerő kézzel nyúlt országának autokratikus rendszeréhez ; eltörölte a patriarchátust s evvel befejezte az éjszaki görög egyház szolgaságát és erkölcsi megsemmisülését; kiirtotta utolsó nyomait az olyféle nemességnek, mely a nyugoti országok nemességéhez hasonlóan , saját személyi léttel bírt. így alkotta meg magának mindazon eszközöket, melyekre nagy- ratörő tervei kivitelénél szüksége volt, s melyeket, mondhatni — nagy erővel és eréiylyel használt fel, I. Péter
