Eger - hetilap, 1879

1879-01-09 / 2. szám

XVIII. év folyam. 2. szám. 1879. január 9-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 írt — kr' Félévre. . . 2 „ 50 „ Negyed évre .1 „30 Egy hónapra. — 45 Egyes szám . — 12 „ Politikai s vegyes tartaiiim hetilap, megjelenik minden csiHortoiíon Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyílttérien egy petit «őrhelyért 15 kr fizettetik. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyfcnmi nyomda,) a szerkesztőség (sóbáz-utcza Mózerféle ház) és Szolcsányr Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a Ivceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr. Felhívás előfizetésre. Lapunk a jövő évvel tizennyolczadik évfolyamába lép. Sok lap született e hosszú időszak alatt, sok pedig, nem bírván a lapkiadással járó nehézségekkel megküzdeni, el­bukott. Hogy lapunk az utóbbiak sorsában nem osztozott, ezt legyen szabad részünkre kedvezően magyarázni, s an­nak jeleid tekinteni, hogy lapunk városunkban s vidékén szükséget pótol. Igyekezni fogunk a lapunk iránt eddig mutatkozott részvétet nemcsak megérdemelni, hanem, tar­talmát mennél érdekesebb- és változatosabbá tevén, töme­gesebb pártolását is kivívni. Ebbéli törekvésünk mellett tanúskodik, hogy lapunk, újévtől kezdve, czélszerűbb be­osztással s több rovattal fog megjelenni, hogy mindenki megtalálhassa benne kedvelt olvasmányát. Lapunk ára a régi marad; s minthogy annak csekélysége mindenkire nézve lehetővé teszi, hogy nehány forintért az egész éven át a politi­kai és társadalmi kérdések- s tudományos mozgalmakról, valamint városunk s vidéke napi eseményeiről pontos érte­sítést nyerjen s azonfelül, tárcza- és ezentúl csarnok­rovatainkban, a mulattató időtöltésre is anyagot találjon, bizalommal számolunk a t. közönség további támogatására. lír Fekefe Ferencz. felelős szerkesztő. Előfizetési föltételek: Egész évre 5 frt — kr. Félévre . 2 „ 50 Évnegyedre 1 „ 30 „ Egy hóra — 45 „ T. gyűjtőinknek minden 5 előfizető után egy tisztelet- példánvnyal kedveskedünk. Az előfizetési pénzeket kérjük a szerkesztőséghez, vagy az alól irt kiadó-hivatalhoz, vidékről legczélszer libben pos- ta-utalványnyal, mennél előbb beküldeni. A kiadó-hivatal. (Lyceutni könyvnyomda.) Mire törekszik Oroszország ? A politikai napisajtó az új év küszöbén — a mint ez szokás — visszatekintvén a lefolyt év világtörténeti eseményeire, egyérí elemben van a fölött, hogy az 1878- i iki év századunk történetében egyike a legválságosabbak- j nak; mert nemcsak egy a népvándorlás korára emlékez­tető kegyetlenséggel folytatott irtóháború rémes jelenetei­ben gazdag, hanem Európa békéjét is állandóan fenyegette, ezer félelelem közt tartván a létökért aggódó nemzeteket j és államokat, s minthogy a keleti háború véres drámája- j nak utolsó felvonásáig még nem jutottunk el, sőt az új év : tüzes hajnalában újabb viharok jósjeleit látjuk, aggódva kutatja: miféle újabb veszélyeket rejthet méhében az új év, s latra veti mindazon tényezőket, melyekben a mind­nyájunk által óhajtott békés megoldás némi biztosítékait véli láthatni. Természetes, hogy az új év békéje azon hatalomtól függ, melynek határtalan nagyravágyása azt a legközelebb múlt években vakmerőén s büntetlenül megzavarta. Orosz­ország leplezett szándékai s a jövőben követendő magatar­tása képezik tehát azon kérdést, melynek megoldása körül fáradoznak politikusaink, a nélkül, hogy ez irányhan po­sitiv eredményre juthatnának*, mert a Pétervárról folyton hangoztatott békebiztositások értékét senkisem becsül­heti túl akkor, midőn másrészről bizonyos, hogy mikor már az orosz hadseregnek Törökországot el kellene hagy­nia, újabb és újabb csapatok s hadiszerek érkeznek oda. Alig szenved tehát kétséget, hogy Oroszország a keletre vonatkozó terveiről nem mondott le, s ha Anglia erélyes fel­lépése folytán azokmegvalósitásában némi szünet állott is be, csak alkalomra vár, vagy cselszövö politikájával maga ké­szít elő ilyet, hogy czélhoz juthasson, annálinkább, mert út­jában komoly ellenállásra csak is Anglia részéről tarthat, s ez utóvégre is csak egy tényező, melylyel számolnia kell. Mire törekszik tehát Oroszország ? — Erre a felelet nem lesz nehéz, ha a hivatalos Oroszországnak Nagy Pé­ter czár óta, tehát közel két századon át követeit politikáját igyekszünk megérteni. — I. Péter félredobta elődeinek otromba mongol államgépezetét s e helyett új katonai és tu­dományos intézményeket léptetett életbe, melyeket a mű­veltebb nyugottól kölcsönzött. Ezzel kapcsolatban hatal­mas beligazgatási mechanismusnak adott léteit, melyhez ismét az európai államok szolgáltatták a mintát, de szer­kezete oly éles despota-logikáról tanúskodik, melyre más államok sohasem juthattak el. A keleti czár czimet a nyu- goti császárival cserélte fel. melylyel jelezni akarta, hogy a byzanczi örökségre igényt tart. s a moszkoviták fejét a .romai szent birodalom' fejével egyenlő rangfokozatra emelte. Népének ős szervezetét elferdítette s az által, hogy a „szenf* Moszkva helyett Pétervárt tette birodalma fővá­rosává, nemzetének természetes központját kitolta helyéből: továbbá annak erkölcsét és szellemét erőszakosan megvál­toztatta, hogy benne annál engedelmesebb eszközre talál­jon külfelé irányuló korlátlan actiójához. Vakmerő kézzel nyúlt országának autokratikus rendszeréhez ; eltörölte a pat­riarchátust s evvel befejezte az éjszaki görög egyház szol­gaságát és erkölcsi megsemmisülését; kiirtotta utolsó nyo­mait az olyféle nemességnek, mely a nyugoti országok ne­mességéhez hasonlóan , saját személyi léttel bírt. így alkotta meg magának mindazon eszközöket, melyekre nagy- ratörő tervei kivitelénél szüksége volt, s melyeket, mond­hatni — nagy erővel és eréiylyel használt fel, I. Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom