Eger - hetilap, 1879
1879-02-13 / 7. szám
C S A E IT O Egy emlékezetes éj. Meiszner Alfréd beszélye. (Folytatás.) Henrik, az öreg gonosz szemétől mintegy megigézve. hallgatott. Szünet állott be, melyet az öreg csakhamar félbeszakított : „Egy teljes őrá gondolkozási időt adok önnek s távozom, ügy látszik még unokahugom is óhajt önnek valamit mondani — s én semmiképen sem akarnám önöket gátolni.“ Henrik kérdő tekintetet vetett Blankára s ez beleegyezését kérő arczkifejezéssel nézett rá. „Ha megígéri,“ monda az öreg, „hogy nem folyamodik csínyhez, mely egyedül önnek árihatna, vissza fogok vonulni, hogy a legnagyobb nyugalommal értekezhessék a kisasszonnyal.“ Blanka újra kéröieg tekintett a fiatal festőre. Az öreg úr eltűnt. Blanka alighogy egyedül volt a fiatal emberrel, máris, igazi olasz hevességgel, tárt karokkal repült feléje. „Önnek nem szabad meghalni !“ szólt. „Vegyen engem nőül !“ „Úgy látszik, hogy igen félénknek tart“, válaszold Henrik. „Jól látom, hogy ön bátor,“ viszouz.á a leány, „de nem akarom halálát lelkemen viselni.“ „Ej, balga vagyok,“ monda Henrik, „hogy egy gyönge öreg ember által hagyom magamat megfélemlíteni!“ „Igaz, ö gyönge,“ viszonzá Blanka, „de segitöi vannak, oly emberek, kik szavának engedelmeskednek.“ „Hány szolga vau e házban?“ „Csak kettő, de oly emberek, kik semmiféle tettől sem rettennek vissza.“ „Mi volt az előbb,“ kérdé Henrik halkabban,“ oly pattantást hallék, mintha valaki puska-sárkányt húzott volna fel? Ön is hallhatta? . . .“ „Bizonyára,“ monda a leány Henriket félrevezetve hasonló hangon. „Nézzen körül e szobában. Ön látja e régi, fekete, porlepte képeket, gyakran hallottam, hogy ezek egyike rejtett ajtót takar, melyik kép az. nem tudom. Nem szenved kétséget, hogy valakit e rejtekhelyen lesbe állított —“ „Csodálatos!“ goudoíá Henrik. „Ez az öreg különös ember! Miut vaiami ügyes szemfényvesztő nem láthatja ugyan cziukosait, de érezteti jeleulétöket. Hogyan meneküljek e házból? Világos, hogy az öreg zsoldjában o!y emberek állanak, kik nem borzadnak vissza valamely gonosz tettöl. Valóban itt egészen észrevétlenül elveszhetek. Három, négy nap telhetik el, inig ismerőseimnek eszökbe jut, hogy utánnam kérdezősködjenek — s ha teszik is? — Hozzá vennak szokva, hosszabb távollétemhez.“ Merengéséből a leány ragadta ki, midőn kezét megfogva, még egyszer, halkan, de szivrehatőan mondá: „Vegyen ön nőül!“ „Kisasszony,“ válaszolá a festő, „ön balul Ítéli meg helyzetemet. Talán sókkal büszkébb vagyok, hogysem áldozatát elfogadjam. A feündúlás perezében elfelejti, mivel tartozik egy másiknak !“ E szemrehányás súlyosan látszott érni a leányt. Egy ideig fejét lecsüggesztve s némán állott, aztán könyekre fakadva egy székre rogyott. „Mily boldogtalan vagyok!“ — hallá Henrik öt susogni. „Bár csak a világ legtávolabbi zugába rejthetném el magamat s fájdalmamat!“ így szólt s elhallgatott. Henrik hosszabb ideig csak az óra ketyegését s a hölgy elfojtott sirását hallá. Ekkor eszébe jutott, hogy az idő letelt s a félelmetes öreg nemsokára újra meg fog jelenni. Tekintete többször Blankára esett, ki előrehajtott fővel roozdúiailanúl üit. A vonalak csodálatos összhangzatát tüntette fel egész alakja, főleg szép feje, melyet vörheuyeges-barna hajzat folyt körül. Szeretett volna festéklappal s ecsettel bírni s őt lefesteni. Minél tovább nézte, annál borzasztóbbnak tűnt fel neki a halál, melylye! fenyegették. Megijedt a gondolattól, hogy ezt a világot kell elhagynia, melyben ily gyönyörű teremtés él, 8 sokat adott volna, ha utóbbi kemény szavait el nem mondottakká tehette volna. E pillanatban az óra egy negyedet ötött. (Folyt, köv.) Irodalom s művészet. I A F r a n k 1 i n-T á r s u 1 a t kiadásában Budapesten, újabban megje, leutek: „Olcsó könyvtár“ 50—70. füzete. Tartalma. 59. füzet: I Day ka Gábor költeményei. Fűzve 20 kr. 60. füzet: Báesmegyeinek j gyötrelmei. Németből átdolgozta Kazinezí Ferenez. Bevezetéssel és ! jegyzetekkel Heinrich Gusztávtól. Fűzve 30 kr. 61. füzet: Bulyba Táráz. Beszély. Irta Gongoly Miklós. A második javított kiadás után oroszból fordította Almási László. Fűzve. 30 kr. 72. füzet: Iréné. Szomorújáték öt felvonásban. Irta Kisfaluin Károly. Először adatott Pest városa színházában május 25. 1814. Fiizve 30 kr. 63. füzet: Kupeczky János. Irta Zsilinszky Mihály. Fűzve 20 kr. 64. füzet: Zrínyi. Szomorujáték öt felvonásban. Irta Körner Tivadar. Németből ford. Szemere Pál. Körner( Zrínyijéről. Bírálat. Irta Kölesei Ferenez. Fűzve 40 kr. 65. füzet: Ódák. Két kötetben. (1794—1804). Irta Csokonai Vitéz Mihály. Fűzve 20 kr. 66. füzet: Regék és mesék. Irta Andersen. Fordította Milesz Béla. Fűzve 30 kr. 67 füzet. K i s- faludi Károly vig beszélyei. Fűzve 40 kr. 68. füzet: Egy pár kis faczipö. Beszély. Irta Ouida. Angolból ford. Belényesi Gábor. Fűzve 40 kr. 69. füzet: A Búzavirágok háza. Beszély. Irta The- uriet. Francziából ford. Ujkéri. Fűzve 30 kr. 70. füzet: Mózes küldetése. Irta Schiller. Fordította Jurány Gusztáv. Fűzve 20 kr. Találmányok könyve. Ismeretek a kézműipar és műipar mezejéről. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. k. minisztérium megbízásából átdolgozta Freeskay János. 31, 32. füzet. (IV. kötet 1. 2. füzete.) Ara fűzve 80 kr. Tartalma: A mindennapi élet a chemiában. — Bevezetés. — Szerves elemek. — Szerves vegyfiletek. — Szerves i savak. — Szerves aljak. — Táplálkozási anyagok. — Az őrlés. — A malmok szerkezete. — A malomkövek. — Hengermalmok. — A kásamalmok. — A sütés. — A liszt és kenyér chemikai tekintetben, — A kenyérsütés. — Az élesztős sütemény. — A siitokemeneze. — I A gyurógépek. — A czukor. — Történeti adatok. — A ezukornád. I — A répaczukor. — A répaczukorgyártás. — A derítés. — A szü- I rés. — Az elpárolás. — A nyers czukor. — A juharezukor. — A czirokczukor. — A pálmaezukor. — A forrázatok. — A kávé. —- A kávécserje. — Kávéültetvények. — A kávéital készítése. — A czikoria. — A théa. — A chinai théa. — A théacserje természete s ápolása. — Elbánás a levelekkel. — A théalevél chemiai összetétele. — A théa élettani hatása. — Más országok tliéapótló szerei. — A kakaó csokoládé. - - A kakaofa termesztése. A „Csöndes órak“ utolsó száma a következő válogatóit s érdekes tartalommal jelent meg: „A gyógyitbatlan seb“ (eredeti regény) Feodortól. — „Téli csillagok" (ered. ölt.) Majthé- nyí Flórától. — „A vonatvezető“, (ered. elbeszélés) Iringótól. — „A wurumüugi kápolna“ (Lenau költeménye) Szülik Józseftől. — „Miss Mehatabel fia“ (F. C. Aldrich amerikai beszélye). — „Várna végén kurta korcsma“ (ered. rajz) dr. T hallóéi y Lajostól. — „Uj-Helias“ dr. Szemák Ivántól. — „Álmodom“ (tárcza-vers) Csupor Gyulától. — „A fehér asz- szony“ (VacanoE. M. elbeszélése) Hegedűs Jánostól. -- „A dal vége.“ — „A hangzó homok.“ — „Nagyvilági hirek, adatok,“ „vegyes újdonságok,“ „apró hirek." A borítékon: tartalom, Hymen, sakk-rejtvény, kép-talány, szikrák, a szerkesztő uyilt válaszai, hirdetés. E — Benedek Aladár áltál tapintatosan szerkesztett — díszesen kiállított hetilapot, mely tiszta irányánál fogva is bármely családnál helyet foglalhat, ajánljuk t. olvasóink figyelmébe. Előfizetési ára negyedévre 2 írt. Az előfizetők az év végén ingyen díszes és értékes müiapot kapnak. Kiadó-hivatal — mely kívánatra bárkinek ingyen mutatvány-számot is küld. — van: Budapesten, Sándor-úteza 23. sz. II. em. Í5. ajtó. Táborszky és Parsch zeneinükereskedósében megjelentek: Négy kedvelt népdal. 1. Ritka, ritka, ritka búza, 2. Sarkon vau a Buzi János kocsmája. Minden este fuvolázok sokkig. 3. Békét vertem. (Temetőben láttalak rneg.) 4. Sötét az éj. Éuekhangra zmigorakisérettel (vagy zongorára külön) alkalmazta Huber Sándor. Ára 80 kr. A piros hugyelláris. Énekhangra zongorakísérette! (vagy zongorára külön) alkalmazta Erkel Elek, 1. Zöld leveles diófa. 2. Az én uram akaratos. 3. Fösvény az éa uram szörnyen. 4. Rózsa bokorba. 5. Hirös város (Szentirmay Elemértől.) 6. Fekete szem éjczakája. 7. Ilyen olyan kis legény. 8. Érett a búza. 9. Piros, piros, piros. r 10. De szerelnék rámás csizmát. (Csingiliugi.) 11. Azt kérdezi. Ára 1 írt. Szentirmay Elemértől. 6 eredeti dal zongorára külön vagy énekre zongora - kísérettel. 1. Mit tehet a kis lány róla? 2. Kinyílott a napraforgó. 3. Betyár-dal. 4. Este van a faluba. 5. Had szidjon az irigy világ. 6. Három rózsa egy sorjában mind piros. Ára kr. Felelős szerkesztő: Dr. FEKETE FERENCZ.
