Eger - hetilap, 1879

1879-12-17 / 51. szám

402 lástól, nem kellett volna a szabadipart rögtönözni, eltörölni a czéh- . rendszert minden átmeneti intézkedés nélkül, hanem kikellett volna ' találni és életbe lépre;ni azon óvszereket, melyek az iparos osztály létezését s masának az iparnak fejlődését a jövőre nézve biztosí­tották volna. Nem lehet tagadni, hogy részben iparosaink több­ségének élhetetlensége is okozta iparunk jelenlegi sanyarú állapotát; de sokkal nagyobb mértékben terheli a felelősség azon kereskedő, vagy inkább üzérkedő polgártársainkat. kik a hazai érde­keket és a kereskedelmi morált semmibe sem véve, eljárásukkal nemcsak iparunknak ártottak és ártanak folyvást; de hitelünket is tönkre tették. Ezek után e! lehet moDdaui, mi vár a többire is — mindnyá­junkra. Ki lebet számítani, hogy ha örökösen nyolszszázezer em bért fog tartani az állam hadilábon és folytonosan együtt ül az or­szággyűlés 440 követe, bány millióba kerül és hány év múlva áll be a tönk ? ha miudig kölcsönből kell fedezni az adósságot és a kia­dásokat; mert a reudes bevételből nem telik. — Az egyszerű ér­telem is feltalálja a hasonlóságot az állam és a család között; — ha tehát a gazda jól tudja, hogy nincs annyi jövedelme mint kia­dása és életmódjái nem változtatja meg, bátran kiszámíthatja, hány év vagy nap múlva ütik meg a dobot a háza előtt. Az ilyen rósz gazdahoz hasonlít az állam, mely nem tudja, hogy mennyire fog költeni és honnan? és kormányzóinak felhatalmazást ad, hogy költ­senek a mennyit akarnak és a honnan tudnak; hisz a mostani országgyűlés mindent megszavaz, a mit a kormány kíván, mindig együtt ül, tanácskozik, a nélkül, hogy megtalálná a kiutat a hí­nárból, hová a gavallér politika és rósz gazdálkodás vitt bennünket, s igy igaza van Carlyle angolnak, mikor azt mondja, hogy az alsó és felső házat össze se kellene hivni; mert a journalismus látja el a kormányokat és törvényhozókat politikai és gazdászati gondo­latokkal. Szintúgy ki lehet, sőt kellene számolni, hogy meddig mehe­tünk az adó szaporításával. Ha igaz, hogy 1875. óta 24 uj adó­nem, vagy adófelemelés hozatott be — amint az újságokban olvas­suk— tehát négy év alatt, úgy négy év múlva lesz 48, és igy tovább; igy elérjük azután, hogy a mostani gazdálkodás mellett épen azon arányban fognak fogyni az adóképesek, mint az adóhajtók száma növekszik, és több lesz az adohajtó mint az adófizető. Már most, ha olvassa valaki, mikép a belga lapokban hir- dettetik, hogy a magyar állam-birtokok eladattnak, vagy azt, hogy Szentesről, a magyar Kanaán földéről, 40 család, mely 160 létek­ből áll, készül kimenekülni Amerikába: nézzen széjjel saját házá­ban mindenki, ha szeret ősei birtokának rongyaihoz ragaszkodni; számoljon jobban mint eddig, hogy mit és hogy mentsen meg; mert ha Isten jobb éveket nem ad, ha az ínség által elcsigázott és koldusbotra jutott proletárság tömeges lázadásban el nem veszi is a mink még van, úgy elölről kezdhetjük; különben pedig elveszünk. Igaz ugyan, hogy az ország akkor is megmarad, de nem nekünk szegény magyaroknak. Szabolcsi. Eger város 1880-ik évi közköltségvetésének elő­irányzata. I. Bevételek. A város többrendbeli épületeinek és javadalmainak bérleti jö­vedelméből befolyó évi haszonbéri összeg 15,065 frt. 30 kr. A ka­tonai tisztilak bér jövedelme 928 frt. 80 kr. A katonai laktanyák után járó bálás-pénz 509 frt. 48 kr. A katonaság által használt többrendbeli helyiségekért fizetett bérösszeg 601 frt. 35 kr. Az ó- casiuó társulat által gyűjtött lámpa világítási alaptőke után járó kamat. 450 frt 52 kr. Az új-casinó-társulat állal gyűjtött lámpa- világítási alaptőke után járó kamat 69 frt. 38 kr. A tisztilak ala pitványt illető 3220 frt. 74 kr. töke után járó 6°/0 kamat 193 frt. 245o/100 kr. Eger város és Fritsch Ede, úgy Eggeisz Károly vá- lalkozók közt a gázvilágitás iránt létrejött, azonban az utóbbiak által meg nem tartott szerződés folytán a válalkozók részéről bizto- sítékúl letett, és a város javára maradt két rendbeli 1000 frtos metalique-államkötvény után esendő 4V2 °/o kamat 90 frt. Lance­lots Ede által tett, Eggeisz Károlytól bevett s a házi pénztár ál­tal kezelt lámpa világítási alaphoz csatolt 162 írtnak 6°/0-tóli ka­mata 9 frt. 72 kr. A város két malma után haszonbér fejében be­jön 223 H. 95 L. 93 elit. tiszta, és 642 H. 88 L. 89 cliter két­szeres búza 4941 frt. 3015/,00 kr. értékben, melyből a tisztviselők és cselédek fizetésére kiszolgáltatik természetben 156 H. 88 L 50 cliter tiszta és 559 H. 02. L. kétszeres búza, a tisztának hectoli­terjét 7 frt. 28 krral, a kétszerbuzának pedig 5 frt. 15 krral szá­mítva, tesz pénzértékben 4,021 frt 75S/,00 kr. A közös tanítóknak kiszolgáltatik természetben 90 hectoliter kétszeres búza 5 frt. 15 krjával: 463 frt. 50 kr. Marad a város részére 67 H. 07 L. 43 cliter tiszta, melynek értéke lenne 488 frt. 30 kr. 9/l00, azonban ebből : a kétszeres búzánál mutatkozó 6 H. 13 L. 11 cliter hiány értékének fejében 31 frt. 5752/f00 krt levonva: lesz a maradvány eladásra 456 frt. 7257/ioo kr. Az egri izraelita hitközség által hasz­nált temető terület után 1880. évre fizetendő 4 drh. arany 5 frt. 25 krral számítva tesz 21 frt. Az 1879. évre megállapított városi pót­adó összegen felül a kivetési kulcsnál előfordult 100-ad rész kraj- czárok kiegészitéséböl származott többlet 69 frt. 553I/i0o kr. Adó­végrehajtási költségekben 1879. év november végéig befolyt 1,585 frt 9150/l00 kr. Néhai Panakoszta Sándor által Eger város lámpa­világítási alap javára hagyományozott házbérjövedelemböl befolyó összeg fejében az 1880. évre elöiránvoztafik 1000 frt. Az 1879. évi költségvetésbe fel nem vett, de a kimutatás szerint tényleg befolyt 22,746 frt. 55 kr. A bevételek főösszege: 48,282 frt ll46/ioo kr. Országgyűlési tudósítás. A decz. 5-iki ülésben a badmentességi dijakról szóló javaslat tárgyalása állott napirenden. E javaslatot a közjogi ellenzék pénz­ügyi szempontból, az egyesült ellenzék pedig közjogi szempontból támadta meg, nem helyeselvén, hogy a rokkantak nyilvántartását és díjazását az e czélra szervezendő alapból a közös hadügyminisz­ter intézi. A javaslathoz többen szóltak. Irányi méltányosnak tartja, hogy a haza minden polgára részt vegyen a haza védelmé­ben, s ha a fegyverviselésre képtelen, tegye ezt más módon — díjfizetéssel; de kifogásolta a kiszabott, dijak nagyságát (3—100 forintig); mire Tisza, ki utána szólalt fel, azt válaszolta, hogy nem baj, ha a dijakból az állampénztárnak is jut valami. Meg­jegyzendő, hogy ez a ,valami“, a javaslat indoklása szerint, 2,500,000 frtot tesz. A decz. 6-iki ülésben Pulszky Á. kimutatta, hogy járulásunk (857,000 frt) a rokkant alaphoz 40°/o os quotának felel meg, tehát oly terhet ró az államkincstárra, melyet viselni nem tartozik. Érdekes vita támadt Hegy es si Márton függ. párti képviselő és elvtársai Madarász J., Szederkényi N. és Thali K. között. Hegyessy pártja nem csekély álmélkodá- sára, védte a javaslatot, melyet méltányosnak tart, s kereken ki­mondd, hogy elvtársainak hizonyos elveit — igy az adó megta­gadását, melyet a ház nem a kormány, de az ország számára sza­vaz meg — nem oszrja. A kormánypárt, természetesen, helyeselte a fiatal szónok érveléseit, a szélső balon pedig nagy zugás támadt. Alig ült le Hegyessy, egymásután kelt fel a bárom elvtárs s volt mit hallania pártosságáért. Ez incidensből az tűnik ki, hogy a füg- getl. pártban nem nagyon erős lábon áll az egyetértés. — A decz. 9-iki ülés első tárgyat a pbylloxera-ügy képezte, melyben a kor­mányok között nemzetközi egyezmény jött létre. Ennek beczikke- lyezéséröl volt szó, melyhez a ház egyhangúlag hozzájárult; a Ma­gyarországban foganatba veendő intézkedésekről szóló különjavas- lat azonban vitára adott alkalmat, Hermann 0. a szegedi uj kép­viselő indítványozta, hogy természettudósok- és szőlőbirtokosokból álló szakbizottság rendeltessék a rovarirtásra felügyelő miniszter mellé. Szalay J. pedig éles bírálat alá vette a kormány enquete- rendszerét, mely szerint gyakran avatlan, vagy protectiós nagysá­gok mondanak véleményt olyan dolgokban, melyekhez nem értenek s ez értelemben módositványt is adott be, melyet a ház elfogadott. A második tárgy volt a Horvátországgal kötött pénzügyi egyez­mény ismét egy évre terjedő meghosszabbításáról szóló törvényja­vaslat, miután drága horváíjaink makacskodása miatt a regnico- laris bizottság működése sikertelen maradt. A javaslat elfogadta­tott. Ez után a Németországgal folytatott vámtárgyalások meghiú­sulása folytán avval szemben szükségesekké vált ideigl. intézkedé­sekről szóló javaslat került szőnyegre. Ebben a kormány felhatal­mazást kért, hogy az időközben netán létrejövendő (?) vámegyez­mény végrehajtása iránt rendeleti nton is intézkedhessél A több­ség a felhatalmazást megadta a kormánynak. Végül, a miniszterel­nök, láza lay J. interpellatiójára, kijelenté, hogy Oppenheim pro- montori borkereskedő hamisított (fuzinnal mérgezett) borait lefog­laltatta s azok ellen is, kik borfestö szereket árulnak, a kellő in­tézkedéseket megtétette. A borhamisitás dolgában a kormány mi­előbb javaslatot fog a báz elé terjeszteni. E válasz túdomásul vé­tetett. A decz. 10-iki ülésnek főtárgyát megint csak a hadmentessé- | gi dijakról szóló javaslat képezte. Kizárólag ellenzéki képviselők

Next

/
Oldalképek
Tartalom