Eger - hetilap, 1879

1879-12-11 / 50. szám

395 leteibeu elfogadta a javaslatot. Az ülés végén Tisza felelt Sza- lay Imre interpellatiojára, mondván, hogy az a rendelete, mely szerint a bort 50 liternél kisebb hordókban nem szabad árulni, az az 1836-iki törvényeken alapszik. — A nov. 29-iki ülés rövid volt. Nehány kérvény elintézése után Tisza két interpellátióra felelt. Kautz azon kérdésére, hogy mily állást foglal el a kormány a német vámpolitikával szemben s érvényesiti-e befolyását, hogy ha­zánk kiviteli érdekei megóvassanak? a miniszterelnök azt felelte, hogy viszonyunk a német birodalommal barátságos és így kilátás van rá, hogy a folyamatban levő tárgyalások szelleme e viszony­nak teljesen megfelelő lesz. Helfy jó régen beadott azon interpel- latiójára, hogy miért lépett vissza Andrássy gr. s visszalépése mi­ért nem jelentetett be a magyar törvényhozásnak? az volt rövid válasza, hogy a változás csak személyi jellegű, mert Haymerle br. folytatni fogja Andrássy politikáját, továbbá a külügyminiszteri sze­mélyváltozás a hiv. lapban közölve volt, tehát a házban bejelen teni nem volt szükséges. A ház a válaszokat tudomásúl vette. — A decz. 1-én tartott ülésben a delegaczio tagjai választattak meg, kik még e hóban Bécsbe foguak menni, hogy a jövö évi közös költségvetést megállapítsák. A napirend egyik fontos tárgyát a kor­mánynak a jövö év első negyedére adandó azon általános felhatal­mazás képezte, hogy a m. évi meghatározás szerint az adókat be- vehesse s utólagos elszámolás mellett az állami kiadásokat fedez­hesse. Hegedűs előadó azzal indokolta e javaslatot, bogy a rendes költségvetés ez évben nem válhatik törvénynyé 8 az állam háztartás terheiuek alkotmányos fedezéséről mégis csak gondos­kodni kell. Simouyi Lajos br. az e. ellenzék, Simony i Ernő pedig a függ. párt nevében megtagadta e javaslattól az elfogadást, mert ily felhatalmazás bizalmat tételez fel, ők pedig a kormány­ban nem bíznak. Tisza a beteg pénzügyminiszter helyett vála­szolt s kijelenté, hogy neki a bizalmi kérdés felvetése ellen nincs kifogása, s az ellenzék abbeli kifogását, hogy a kormány sohasem készül el idején a költségvetéssel, az ország nehéz viszonyaival mentette. A többség a javaslatot elfogadta. A napirenden volt még Péchy miniszter válasza Királyi Pál interpellatiójára a fővá­ros árvízveszélye tárgyában. Nem csekély felháborodást kel­tett a főváros polgárai között a külföldi szakértők véleménye, hogy a Dunaszabályozás Budapest alatt teljesen elhibázott mű, mely a fővárost könnyen Szeged sorsára juttathatja. A törvényhatóság e tárgyban már tanácskozott és abban állapodott meg, bogy a mi­niszterein >ktöl azon munkálatok haladéktalan foganatba vételét fog­ja kérni, melyek a fővárost a veszély ellen biztosítani képesek, s ez a mait héten már meg is történt a városházán, hol a kormány­elnök a kérvényt személyesen vette át a képviselőktől. A ház fi­gyelemmel hallgatta a szakminiszter válaszát, melyben a szabályo­zás egész történe'ét elmondá a harminczas évektől kezdve, végül kijelentvén, hogy a főváros biztonságát szivén hordja és kész a soroksári ágon az átmetszést is végrehajtani, de ennek ideje és módja iránt még egy enquete-bizottság véleményét kívánja meg­hallgatni. A választ Királyi is, a ház is tudomásul vette. A decz. 2-iki ülésben napirenoen a fény űzési adók egy részé nek (a kocsi-, ló és cselédtartásra kivetett adók) eltörléséről szóló javaslat állott. Többen szóltak, jobbára mind a javaslat mellett. Legérdekesebb volt Wahrman Mór felszólalása. Ö ellensége minden­féle fényüzési adóknak; mert az ipart károsítják, s azért a billiard- adó megszüntetését is sürgette; mert oly üzletembert sújt. ki az üzlet kedvéért nagy helyiséget tart s különben is nagy jövedelmi adót fizet. Irányi a fegyveradó megszüntetését is ajánlotta. Tisza Kálmán constatálván, hogy a javaslat ellen senki sem szólalt fel, ezt a ház egyhangúlag elfogadta. A részletes vitában R á t h indít­ványozta, hogy minden fényűzés! adó, tehát a billiard- és játékadó is, töröltessék el, mire Tisza kijelentette, hogy nincs ellene kifo­gása, ha a nyereményadó 10°/0ról 15°/0ra emeltetik. A decz. 3-iki ülésben a nyereményadó 15%-ra emelésé­ről szóló javaslat vita nélkül elfogadtatván, az összes fényü­zési adók eltörlése is hátározatra emeltetett. Ezután a petro­leum emelése került tárgyalásra. Az ellenzék mindent olkövetett, kogy ezen javaslat igazságtalan voltát kimutassa; hiába mondotta Bujanovich S., bogy ez az adónem leginkább a szegény mun­kásosztályt sújtja, mely az esti vagy éji munkánál petróleummal világit 8 tönkre jut, ha a drága petroleum miatt éjjel nem dolgoz­hat; hiába nevezte Leskő az adót a szegénység ellen elkövetett merényletnek, a decz. 4 iki ülésben a ház — miután Tisza Kálmán bebizonyította (?), hogy a javaslat nem sújtja a munkás népet, Wahrmann előadó pedig kiszámította, hogy ha a javaslat elfogadta- tatik, a különbség egy-egy embernél legfeljebb évi 80 krt tesz (?) — a petroleumadót 26 szótöbbséggel elfogadta. Ez Tisza Kál­mán újévi ajándéka — a szegények számára. Heti szemle. Moszkvai s pétervári táviratok aczár ellen elkövetett uj meré u y 1 e t rö 1 értesítenek. Decz. 1-én éjjeli 11 órakor, midőn Moszkvába robogott be a császári vonat, robbanás történt, minek folytán a vonat kiugrott a vágányokból s három kocsi összetört. A robbanás következtében mély gödör képződött a földbin. A sze­rencsétlenségnek emberélet nem esett áldozatul. A házat, mely ez aknával összeköttetésben állott, fölfedezték ugyan, de akkor a tet­tesek már eltűntek. A czárnak baja nem esett, pedig elég jól ki volt számítva a robbantás, csakhogy az első vonat helyett, melyen a czár utazott, a második, a málhavonat alatt robbantották föl az ak­nát. A merényiét után a Kreml palotában ünnepélyes felvonulás volt, melyen az udvarj marsall felolvasá a katasztrófa hirét. A je­lenlevők megvoltak rémülve. Nemsokára átalános örömrivalgás és phurrah“ kiáltások hangzottak fel. A czár éjfél után jelent meg a Gyögy-teremben és a midőn elfogadta a város képviselősége által nyújtott sót és kenyerei, beszédet tartott hozzá, szintén általános öröm között. A beszédben a lázadó szellem kiirtását hangsúlyozta. Egy orosz lap a következő részleteket közti a merény­letről. A kiadott rendelet szerint a császári vonat éjjeli 12 órakor robogott ki a szimferopoli pályaudvarból. — A 14 kocsi és 2 gőz­mozdonyból álló málhavooat már félórával előbb indíttatott útnak. Véletlenségböl történt, hogy a császári vonat a. málhavonatot utól- érte és azt egy félórai távolságra maga mögött hagyta. Midőn a málhavonat még körülbelöl 2l/3 verstnyire volt a moszkvai pálya­udvartól, egyszerre igen erős robaj hallatszolt, s a tudósítónak ko­csija ingadozni kezdett és erős lökéssel uiegállittatott. Az első göz- mozdony elszakadt a vonattól, a másik kizökkent a vágányból. A kocsik részint kisiklottak, részint keresztben állottak a síneken. A negyedik málhakocsi kerekeivel fölfelé fordítva feküdt. A pályától oldalvást néhány méternyi mély gödör mutatkozott. A kataszt­rófa színhelyén rögtön megjelent a rendőrség és a nép is összefu­tott, mely egyhangúan fejező ki utálatát a császár élete ellen inté­zett merénylet felett. A tudósitó azonnal táviratot akart küldeni, azonban az eldőlt távirati rudak elszakiták a sodronyokat. A kö­zelálló vasúti őr és az utbiztos súlyos sérülést szenvedtek. A vona­ton lévő személyeknek az ijedtségen kivtil más bajuk nem lelt. A gonosztevők nyilván azt hitték, hogy a császár a második vonaton utazik. Az államügyész és a vizsgálóbíró éjjel két órakor jöttek a baleset színhelyére. A robbanás által okozott nyomok a legközeleb­bi házhoz vezettek, mely azonban egészen üresen állott A vizsgá­lóbíró az udvaron, a hó alatt sodronyokat talált, s a csűrben a meg­gyújtásra szánt telepet, honnan a benn lévők könnyen láthatták az elrobogó vonatot. A nyert tudósítások szerint a házat szeptember­ben egy fiatal ember vásárolta volna meg, ki magát sámárai pol­gárnak adta ki. A szomszédok látták öt többször a pinezében és az árokban dolgozni; amaz ürügy alatt, bogy g homokot akarja el­szállítani, ásta meg az aknára szolgáló gödröt. A szegényesen be- butorozott lakásbán találtak sodronyokat és egy ládában a gyute- lepet. A visszahagyott ruhákból következtetni lehet, hogy többen munkálkodtak. Waddington a francz ia követi kamrában, hogy véget ves­sen a bizonytalan helyzetnek, bizalmi szavazatot provocált kormánya számára, miáltal a cabinetválság váratlan megoldást nyert. Wad­dington minisztériuma a 243 tagból álló köztársasági többség ré ­széről bizalmi szavazatot kapott, a szélsőbal tüntetőleg tartózkodott a szavazástól; ellenfél gyanánt összesen 107 royalista és bonapar- tista állott szemközt. A gusinjei kerület miatt utóvégre is véres összeütközésre ke­rült a doiog az albánok és a montenegroiak között. Mint Cetiiujé- böl e hó 7-éröl távirják a Velika melletti közel 300 főnyi erős mon­tenegrói őrállomást dec. 2-án állítólag több ezer albánból álló csa­pat rohanta meg; minthogy ezáltal az örállomás nagy veszélynek volt kitéve, öt montenegrói zászlóalj útnak indíttatott, melyek, mind­két részről nem csekély vesztességgel, visszaverték az albánokat. Sándor az új bolgár fejedelem feloszlatta a nemzetgyűlést, minek következtében határtalan zavar uralkodik Szófiában T .A. IR C Z Egy mindennapi történet. A legszebb őszi délutánok egyike volt. Pezsgett az élet min­denütt. A napsugarak hivogatólag tekintgettek be ablakomon, any- nyira, hogy kedvet kaptam kisétálni a városerdőbe, mely a tavasa és ősz szép napjaiban a legüdébb, legkedvesebb. Készülődni kezdet­it:

Next

/
Oldalképek
Tartalom