Eger - hetilap, 1879
1879-01-30 / 5. szám
XVIII. év-folyam. ü. szaui. 1879. január 30-án. Előfizetési dij: Egész évre . 5 írt — kr. Félévre. . . 2 ,, 50 „ Negyed évre . 1 „ 30 Egy hónapra. — 45 „ Egyes szám . — 12 „ Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bslyegadé fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért lő kr fizettetik. I’oiiiikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda,) a szerkesztőség (sóház-utcza Mózerféle ház) és Szolcaányi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi tij ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr. Nyílt levél az ipartársulatokhoz, az ez évben megtartandó országos iparos gyűlés tárgyában. (Folytatás.) Először: mindazon kérdések, melyeknek most kell a napirend tárgyát képezni, teljesen mentek minden politikai jellegtől tehát teljesen kizárják a lehetőségét annak hogy az úgynevezett iparos mozgalmakból ez idő szerint bármely politikai párt tőkét csinálhasson. Mindenek előtt ajánljuk ezt szives figyelembevétel végett „felfelé.“ Másodszor: Az 1872-diki ipartörvény módosítása, s evvel kapesoiatosan az eddiginél életképesebb iparszervezet alapjainak megvetése végrevalahára törvényhozásunk által is — a kormánynak ez iránt még múlt évi június hóban adott utasítás folytán — határozattá van emelve. A szakministerium tehát továbbra el nem odázhatja ezen kérdés nyélbe ütését, s mint hírlik, egy országos jellegű, bár a dolog természetéhez mért szőkébb körti enquete-tanács- kozmány fog már legközelebb egybehivatni. Már most az enquete által megállapítandó főbb elvek vagy megfelelnek az ország iparos értelmisége nézeteinek és jogos kívánalmainak, vagy nem. Az első esetben hivatva iesz a nagygyűlés ezen összhangzatot a törvényhozás tájékozázára consíatálni, ellenkező esetben pedig föfeladatát képezendi a törvény módosítására vonatkozó eltérő javaslatait, szakszerű, higgadt megvitatás eredményeként, az országgyűlés elé terjeszteni. Harmadszor: Közei barmadfelévi provisorium után a kereskedelem- és iparügyi ministeri tárczának akadt végre gazdája és van végre kihez szavunkat emelni. Rég leszoktunk már olyféle ártatlan ábrándokról, hogy ezen szaktáreza élén oly férfiút üdvözölhettünk, ki valaha életében az ipar- és kereskedelmi ügyeket specialis tanulmánya tárgyává tette, avagy piane feladatául tekintette volna (azt moudják pedig Chin á ban van erre eset) e téren a gyakorlati élet igényeinek és fejleményeinek gondos megfigyelése által némi gyakorlati tapasztalatokra és szakszerű tájékozottságra is szert tenni. Részünkről sem férhet a legtávolabb kétely sem ahoz, hogy báró Kemény Gábor minister úr a jóakaratnak és ügybuzgalomnak egesz gazdag tőkéjére támaszkodva fogott hozzá a tárczájának hármas ressortjában reá váró nehéz problémák megoldásához; ámde az, mit hivatalba lépte óta is tőle hallottunk, az, őszintén megvallva, épen nem alkalmas különhen nagyrabecsült egyéniségéhez az ipari érdekek tekintetében főzöd igen mérsékelt reményeket fokozni. Ha a t. minister úr va amely földművelési állattenyésztési és bányászati“ tárcza vezetésére vállalkozott volna, legkisebb kifogásunk sem lehetne akar a ressortbeli hivatalnokaihaz intézett ismert beköszöntő, akár pedig a törvényhatóságokkal közölt terjedelmes közgazdasági programra ellen; ámde tekintette! azon számos és nagy fontosságú feladatokra, melyekkel az ország közgazdászati ministerének az ipar terén múlhatatlanul foglalkozni kelleod , azt már méltán rósz néven vehettük, hogy sem az egyik, sem a másik programmszerü nyilatkozatban még csak nyomára sem akadtunk aunak, hogy például az ipartörvény revisi ójának immár elodázhatatlan ügye az ipari szakoktatás országos szervezésének nem kevéshbé állami fontosságú kérdése stb. ö excellen- tiája részéről ép oly melegen fel fog karoltatni, mint akár a birkatenyésztés, akár az arany- és ezüst bányászat. Szerencsétlenségre összeesett ezen reánk nézve nem épen kecsegtető enuntia- tiókkal azon ridegen visszautasító, méltatlan fogadtatás, melyben az állami építkezések körüli sérelmes verseny-eljárás tárgyában legközelebb a közoktatásügyi minister urnái tisztelgett ipartársulati küldöttség részesült. Emiiísünk-e fel más eseteket i s az e téren szerzett tapasztalataink, fájdalom nagyon is gazdag tárházából V Hol volna lehetséges az széles e világon, szép magyar hazánkat kivéve — bogy csak egyre szorítkozzunk, — hogy a törvényhozás utasítja a kormányt az iparos szakoktatás országos szervezése és egy felsőbb ipari tanintézet létesitése iránti javaslattételre; a szakmir.is:er egy évi enquéieirozás eredménye-ént bemutatja a javaslatot, s aztán — nincs 25,000 forint az estéii ipariskolai szervezet megindítására és másik 25,000 forint az első felsőbb tanintézet életbeléptetésére! Nincs tehát 50.000 frt egy 190 milliónyi budget keretében i 1 y czélokra, akkor, mikor a boszniai .... De hiszen nem akarjuk, hogy dolgainkba bármiféle politikai vonatkozások elegyedjenek. Miudez eléggé sajnos jelenség arra nézve, hogy épen az irtózó körökben még mindig hiányzik a kellő érzék azon érdekek iránt, melyeknek erélyes és rendszeres felkarolása ez idő szerint nálunk inkább mint valaha egy nemzeti kormánypolitika elutasiíhatatlan követelményét képezi. De másfelöl mind e mozzanatok csak növelik azon indokok súlyát , melyek az iparosok czélbavett országos manifestatiója mellett szólanak. A még 1877. márczius hóban több vidéki társulati képviselő részvétele mellett a fővárosban tartott értekezlet megbízásából e tárgyban vezetésem alatt folytatott beható tanácskozások legközelebb azon egyhangú megállapodásra vezettek, miszerint f. évi június hó l-sö napjaiban Budapesten tartassák meg az országos iparos gyűlés s hogy a szervezési módozatok és r„ tárgysorozás végleges roegállapitása száljából egy f. évi f e b r u á r 16-ára egybehívandó el ö értek ezleten tegyem meg a szükséges előterjesztéseket. Egyelőre a következő, — még módosítható és kiegészíthető — tárgysorozat fog javaslatba hozatni: 1) Ipar törvény módosítása; 2) Ipar társulati és iparkamarai szervezet. Központi ipartanács. 3) Iparos szakoktatás. 4) Az egyetemlegesség elvére alapított szövetkezeti intézmény fejlesztése, különös tekintettel a hitel és nyersanyag beszerzési szövetkezetekre 5) 1881-ben Budapesten tartandó országos ipar k i á11 i tás 6) A hadfelszerelési és egyéb állami szükségletek fedezése. 7) Vásár ügy. 8) Iparos ifjúsági önmüvelödési és segélyegyletek támogatása. 9) A bázalási ipar törvényhozási szabályozása. -- Több oldalról felvettetett a kérdés, nem kelleue-e az ez évi országos kiállítás alkalmából az országos tanácskozmáuyt Sz.-Fe h érv á rótt megtartani? Bármennyire figyelemreméltó indokok szólnak is e javaslat mellett, mégis azon nézet vergődött túlsúlyra, hogy a főváros ez idő szerint az egyedüli alkalmas hely úgy a tárgyak alapos eiökészitésére szükséges szakerök megnyerésére és az előmunkálatok kellő öszpoDtositására. valamint arra nézve is, bogy egész összealkatásánál és a külső rendezésnél fogva is mennél imponáióbb legyen a magyar iparosok második eongres- susa. Mem kell különben figyelmen kívül hagyni, hogy a létező közlekedési viszonyoknál fogva — veszszük akár a vasúti, akár a gőzhajóközlekedést — az ország túlnyomó részéből a fővároson át visz a legrövidebb út a két órányi távolságú Sz.-Febérvár városába, úgy, hogy a gyűlésben részt veendő társulati kiküldöttek részéről a szomszéd kiállítás meglátogatása csak igen csekély idö- és budget-megtoldást veend igénybe. — Gróf Zichy Jenő kiállítási elnök úr szívélyes meghívása folytán különben már előzetesen is fel van véve a programmba a nagygyűlés tagjainak külön vonallal rendezendő együttes excursíója. A mi a gyűlés szervezetét illeti a kővetkező elvekre nézve történtek előzetes megállapodások : a gyűlésen szavazati joggal az ipartársulatok, egyletek és körök kiküldöttjei (a meghat«-
