Eger - hetilap, 1879
1879-09-18 / 38. szám
XVIII. év-folyam. 38. szám. 1870. szeptember 18-án. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre. . . 2 „ 50 „ Negyed évre .1 „ 30 r Egy hónapra. — 45 „ Egyes szám . — 12 „ EGER. Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda,) a szerkesztőség (sóház-uteza Mózerféle ház) és Szolcsdnyi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr. Az Egerpatak szabályozására vonatkozó tervek. Városi képviseletünk a város ármentesitése végett létesítendő védmunkálatok, különösen az Egerpatak szabályozása tárgyában előterjesztendő tervezetek s a véleményadás végett kiküldött bizottság jelentése fölött e hó 21-én, vagyis jövő vasárnap fog végleg határozni. Miután mindnyájan a legélénkebben óhajtjuk, hogy városunk a jövőben az oly csapásoktól, milyenek a m. évi aug. 31- és szept. 27-iki árvizek voltak, lehetőleg megvédessék s ennélfogva ez ügy iránt városunk minden polgára egyaránt érdeklődik, de ezenkívül szükségesnek tartjuk, hogy városunk biztosításának módjai és azok czélszerüsége, mielőtt ez ügyben végleges határozat hozatnék, mentöl szélesebb körben a megfontolás és megbeszélés tárgyát képezzék, t. olvasóink helyeslésével vélünk találkozni, ha az Egerpatak szabályozására vonatkozó tervezeteket s a véleményező küldöttség jelentését lapunkban is — habár térhiány és az idő rövidsége miatt a terjedelmes indokolás és a részletes költségvetés elhagyásával — közzéteszszük. A Boros-féle javaslat. Boros Frigyes kir. tanácsos és orsz. középitészeti felügyelő úr azon véleményben van, hogy ha a patak medrét a viz lefolyásra szükségelt szelvény méretei szerint szabályozni lehetne, továbbá az árvizek számára elegendő tér kibagyatnék és ennek szélein töltések készíthetők volnának, a szabályozott város menti mederben a legnagyobb árvizek is könnyen megtarthatók lennének és a városban többé nem pusztítanának. A város mentén azonban a patak medre a legnagyobb mérvben rossz, mert ha a hidak nyílásai meg is bővíttetnének, a mederszabályozás sikerrel még sem lenne foganatosítható ; mert a patak mindkét partján magas és értékes házak épültek, melyek lerombolásával az ármedret helyre állítani a város financzialis erejét felülmúlná. — A város mentén mindazonáltal bizonyos fokig mégis rendezhető a patakmeder, ugyanis: 1) A meder kitisztításán kivül könnyen átidomithatók a szűk nyílású hidak legalább 12 méter szélességre az által, ha a köboltozatok lerombolása után azok felszerkezete, valamint meghosszabbításuk fából készíttetik; 2) Szintúgy a patakmeder is ölesén szabályozható 16 méter fenék szélességre a tervrajzban megjelölt pontok között, a midőn egy átmetszéssel egy malomzugó megkerültetenék és a jobb parti patakmederben levő érseki malom szárazon maradna ugyan, de mivel a malom zúgója, mely soha fel nem nyittatik, magában a patakmederben épülvén fel, abban a víz lefolyását egészen elzárja, és ezen malom zúgója miatt a zárfalban levő nyilás alja, — továbbá onnan a zúgóig a patakmeder feneke is tetemesen felisza- poltatott, tehát fennállása nem csak a viz szabad lefolyását gátolja, hanem az árvizek szabályozása végett elkészített völgyzárlat feladatát is nagyrészben meghiúsítja, sőt vészthozóvá teszi, — az úgy is csekély jövedelmet hozó malom megszüntetése, nézetem szerint, még a külön kárpótlás tárgyát sem képezheti, tehát ott csupán az átmetszés kerülne költségbe. 3) Végtére szükséges még a városon alól az úgynevezett városi malom szinzúgójánál a viz lefolyást elősegíteni az által, hogy a szinzugó teteje egy méterrel lejebb vétessék, mely csekély kiigazítás mellett a malom is továbbra fennállhatna azon esetben, ha annak kereke alul csapóra átalakittatik. Minthogy azonban a patak medre a városon keresztül kellőleg szabályozható nem 'évén, ott a legnagyobb árvizek ezentúl is szabad lefolyásukban bizonyos mértékig fenakadást fognának szenvedni és e miatt, habár kisebb mérvben, kiáradnának, s hogy ily kényszer helyzetben is a várost az elárasztások ellen megvédeni lehessen, okvetlenül szükséges oda hatni, hogy a rendkívüli nagy árviz tömegek levonulási ideje a városon át lehetőleg meghosszabhitassék, mi csak völgyzárlat segítségével érhető el. A völgyzárlatot ismét csak a régi helyen véli elkészitendönek , de oly formán, hogy az elpusztult zárfalnak a rajzban A. B-vel jelelt hossza az az előtti magasságban ismét helyre állitassék, ellenben B. C. D. hosszában csak a Czifra-kapu aljának magasságára épitessék fel és ennek a város felöli oldalán súlyos kövekből ködobat készítessék, melynek felülete azonban lehetőleg sima és kötött legyen. Az ily zárógáttal ellátott völgyzárlattal az lenne elérhető, hogy a patak rendes árvizei elegendő magasságra visszatarthatók mindaddig, mig az árvíz a zárfal nyílásán át a városmenti patakmederben akadálytalanul levo- núlhat; hogyha pedig nagyobb árvizek jelentkeznek, melyek a bukógát magasságát felülmúlnák, akkor nagyobb víztömeg fog ugyan a városmenti patakmederbe ömleni, mintha a zárfal a régi magasságban bukógát nélkül felépült volna az általa netalán visszatartóztatni 8ikerülendett víztömeg csak a zárgát nyílásán lenne kénytelen lefolyni, de mely nagyobb víztömeg mindamellett kár nélkül fog lefolyni azon esetben, ha a városmemi patakmeder lehetőleg szabályozva lesz. — Végül azon esetre, hogyha az 1. és 2. pontok alatti javaslatai már végrehajtva lesznek, még azt is javaslatba hozza, hogy kivéve azon helyeket, hol a partra felépített házak az árviz szétterülését úgyis megakadályoznák, mindenütt a patak mindkét partján oly pártolások, illetőleg töltések készíttessenek, melyeknek teteje a pontosan megfigyelendő majdani nagy árvizszinnél 0,8 méterrel magasabb legyen. A m. k. közmunka és közelekedési miniszter leirata a Boros-féle véleményt illetőleg. A magyar kir. közmunka és közlekedési minisztérium Boros Frigyes kir. tan 8 orsz. középít. felügyelőnek az Egerpatak szabályozása- és Egerváros ármentesíté sére vonatkozó tervezetét a városnak saját illetékességi körében leendő további elhatározás végett azon kijelentéssel küldötte meg: hogy részéröl a zárfalnak felépítését feleslegesnek tartja; mert a mennyiben az eredeti magosságra felemeltetnék, nincs kizárva azon lehetőség, hogy a múlt évihez hasonló, vagy esetleg annál még nagyobb áradás bekövetkeztével az a viz erejének ismét engedni lenne kénytelen, mely esetben a patak medre a rohamosan áttörő felduzzasztott víztömeg befogadására képtelen lévén, a várost ismét catastropha érhetné. De feleslegesnek tartja a tervezett bukógát kiépítését is, mivel huzamosabb zápor esetében, midőn az ezen gát által feldu- zasztott viz annak magasságát elérte és azon átömlik; éppen azon állapot fog bekövetkezni, azaz a patak medrébe épen annyi viz fog lefolyni, mintha bukógát nem is léteznék. Szükségesnek tartja e várost figyelmeztetni, hogy főgond a patak medrének szabályozására fordítandó, s e czélból mindenek előtt az érsekségi malomnak nagymérvű iszapolást okozó zúgója eltávolittassék, továbbá a hidak nyílásai lehetőleg kibövitessenek, a patak meder egyes kiszögelései a lehetőségig enyhitessenek, s hogy részint kotrás részint töltésezés által a pataknak az egész városon keresztül a viz befogadására lehetőleg egyenlő keresztszelvény biztositassék, mi tekintve ez élénk és szabályos esést nagy nehézségbe amúgy- sem fogna ütközni. Kubik Endre szakértő terve. Kubik E. úr véleménye szerint az Egerpatak akkép szabályozandó, hogy nagyobb áradatok alkalmával legalább kétannyi tömegű vizet felfoghasson, mint azelőtt felfogott. Ezen szempontból a következő átalakításokat és védmunkálatokat hozza javaslatba: A czifrakapui híd még egy hasonló nyílással megtoldandó s aztán ezen híd nyílását 120 centiméterrel felülhaladó 20 méter hosszú
