Eger - hetilap, 1879
1879-09-11 / 37. szám
290 vette nevét, hogy sok szaglálódó kutya ott hagyta már fogát. — Jáva szigetén van az u. n. „halálvölgy“, hol a nagy mérvben kifejlődő szénsav következtében sok ember találta élte utolsó óráját, erezte szivének u'olsó lüktetését ............ 2. Az égő testek a szénsavban elalszanak. Ezt egyszerű kísérlettel a szobában is meg lehet mutatni. — A meszes kövek, tehát a márvány, kréta, dolomit stb. tele vanak szénsavval; törjük ezeket apróra, porrá, pár marokkal tegyünk üvegbe, ezt parafa-dugóval — melynek közepe át legyen íúrva és vékony, mindkét végén nyilt üvegcsövei ellátva — zárjuk el, de mielőtt ezt tennök, az üvegben levő meszes porra savat öntünk pl. sósavat, hígított kénsavat, — ezek hiányában erős bor eczet is elég, — a pezsgés azonnal beáll, a kifejlődő lég kitódut az üveg-csövön s az odatartott égő gyertyát vagy gyufát azonnal eloltja, de ennyire sem kell menni; a pezsgő-por is eléggé bizonyítja ezt, mert ennél sem egyéb a pezsgés kifejlődő szénsavnál. Mi tehát ezek gyakorlati alkalmazása, vagy mint sokszor gúnyolólag, gáncsolólag mondogatni szokták, mit hoz mindez a konyhára ? Nagyon sokat, tüstént megmondom. Ha félünk a pinezébe menni, hogy tele van gázzal és megfojthat, hosszabb póznán égő gyertyát kell benyújtani, ha ez pislog és elalszik, ez mutatja a pinczében levő szénsav nagyobb mennyiségét. Igyekezem most a szénsav eltávolítására vagy ritkítására ajánlatokat tenni. a) A mennyire lehetséges, éjjel tartsuk nyitva a pincze ajtaját és minden szelelöjét — léleklyukát —, hogy üde, hideg lég tudjon azokon behatolni. b) A pincze szájában gyúlékony anyagokat szalmát-, szénát- gyujtsunk meg és ha égni képes, mindig beljebb tereljük; ezen égő anyagok is ritkitani fogják a szénsavat, mert ezen égés gyorsabb légmozgást, szellőztetést idéz elő. c) Jó szolgálatot tesz a meszes viz, meszes lúg is, ha rocs- kákba öntögetjük, mert a mész szeret a szénsavval egyesülni. 3. A viz nagy bőségben nyeli el a szénsavat és az kellemes savanyúságot nyer; az ily szénsavas viz számosabb földnemet, sót tart magában feloldva mint tiszta viz, innen van, hogy az u. n. savanjú vizek gazdag ásvány-tartalmuak is. Hogy tehát a viz képes igen sok szénsavat lefoglalni, elnyelni, pincze-keze- löink tetemes része ezt már ismeri, most csak újjal kell mutatnom azon készülékekre, melyeket nálunk sokan a forrni kezdő boros hordókra légmentesen felraknak és vízzel megtöltenek és hosszabb bizonyítás nélkül mindenki saját tapasztalásából tudja, hogy az ily pinczében a szénsav nem is tud úgy ártani, csak egyet el ne mu- laszszunk: a vizet közbe fel is frissíteni; mert a tiszta, hideg viz is csak bizonyos határok között képes szénsavat elnyelni; hogy pedig számokkal beszéljek, egy liter hideg viz képes egy liter szénsavat elnyelni, erős nyomás mellett két annyit. Szénsavban ezen módszer szerint gazdag a sóda-viz, champaguei bor stb. De ezen pontnál is néhány észrevételt teszek. A mit itt a viz hatásáról beszéltem azon pinczékben, hol igen nagy mennyiségű a forrásban levő bor és a pincze igen mély, ezen eljárás nem tapasztaltatok egészen kielégítőnek; mert nagyobb borászaink a hordó dugója — spont — helyébe kaucsuk csövet alkalmaztak és ennek végét több akó vízbe, sőt meszes vízbe vezették; kis hordóknál, kis mennyiségű forrásban levő bornál azonban nagyon biztos lehet. Lehetséges, hogy itt egy kis csalódásban vagyunk. A hol a pincze talaja a külső talajjal közel egy sikon van, a beömlő, főleg a hidegebb lég viszi a fő szerepet. Ilyen pinczéket nálunk a Szálában akárhányat találunk, hol az utczáról a kocsi egyenesen a pinezébe mehet. Figyelmen kívül még azt sem hagyom, hogy a hol a bor a borházban forr, hogy a kifejlődött szénsav a pinezébe ne tolulhasson, a pincze belső ajtaját be kell zárni, sőt többen nálunk egy sor téglával berakják és besározzák; mert ha ezt elhanyagolják a tiszta bor-készlethez nem lehet férni és azt hosszabb ideig tisztán kezelni. 4. A szénsav hatása az állati életre. Mig az ember vagy állat él, vére folytonos mozgás- és változásban van; a szívből világos vér ömlik az ü! ereken (artériák) keresztül a test minden részébe, innen sötétebb jön vissza a visz-ereken keresztül a szívhez; mielőtt azonban ezen körfutását újra kezdi, a tüdőn hajta- tik keresztül, hol a beszitt körléggel belső érintkezésbe jő, ez által felötlő változáson megy keresztül, a visz-erek (vénák) sötét vére elveszti szénsavát és éleny fölvétele által ismét világos Utér-vér leend; a beszitt lég tehát élenye egy részét elveszti és élenyben szegényebben , de szénsavban gazdagabban jön ki, az állat-ország tehát szénsavas léget lehel ki, az igy kilehelt szénsavdús lég pedig: 5. Táplálja, élteti a növényeket szénsavval, melyet ezek főleg leveleik által színak fel, azonfelül a gyökerek azon főidből, mely humus-tartalmú, mert ez szénsavban gazdag. Hisz | minden humus anyagát a korhadásból nyeri, hol szénsav, viz nagy men- I nyiségben van. Ezen sovány forrásból nyerik a gyönge növények táp- ' lálékukat, mielőtt leveleik volnának és a tudomány kísérletekkel régen bebizonyitá, hogy a növény-világ szénsavat szi be táplálékára és élenyt lehel ki a iégtengerbe. 6. Végre nem jövünk magunkkal ellenmondásba, midőn a szénsavat oly veszélyes fojtónak irtuk le a tüdőre, ha azt állítjuk, hogy a gyomorra igen hüsitöleg hat. A legszebben bizonyul be ételeinkben a természet bámulatra méltó működése. Nyáron a nagy hő enyhítésére kertjeink, szöleink tele vannak gyümölcscsel szilva-, alma-, baraczk-, ribiszke-, narancscsal stb; főzelékeink, spinót, sóska, a káposzta némely faja stb. nyári táplálékunk főbb részeit adják; miért? mert már a természet arra utalja az embert, hogy nagy hőben oly eledeleket használjon, melyek tele vannak szénsavval s ezért enyhületet hoznak. Nézzük csak italainkat is, a friss víz kellemességét, mily üditöleg hat ez reánk; mi különbség van élvezet tekintetében az állót és friss viz között? Az állott vizböl ugyanis az illó részek elillantak. Elég az hozzá, hogy a szénsav a mily kártékony a beszivásnál a tüdőre, oly kellemesen, hüsitöleg hat a gyomorra. Vegyük fel most azon gyászos esetet, hogy a gyilkoló szénsav miatt csakugyan emberi élet forog veszélyben. Megmentésére igy járhatunk el. Ha valaki a jelenlévők közöl nem kényszerítve, hanem önkényt emberbaráti szeretetböl kész az áldozatra, vegyen szivacsot, vagy ha az kéznél rögtön nem volna, egy csomag rongyot mártson hideg vízbe és evvel száját födje el, kösse be, és ezen keresztül szíja a pincze levegőjét; mert a szájba tóduló szénsavból a viz sokat elnyel. Minden biztosság okáért köttessen az illető, derekára vékonyabb- például ruhaszárító kötelet és igy megkezdvén működését, ha eljut a veszélyben forgókhoz, gyorsan hur- czolja ki őket. Ha ezekben még nem szűnt meg minden élet-erő működni, a szabad légen először ruhájok felbontandók, hogy az üde lég a test minden részét átjárhassa; továbbá friss vízzel locso- landók, s a mesterséges légzés elősegítésére a mellkas fujtatósze- rüleg összeszoritandó, mely rugalmasságánál fogva ismét kitágul ha élet-jel már mutatkozik, és szájukat is, bár erőszakkal, fel kell nyitni. Igen jó szolgálatot tesz a fekete kávé, ha igy az élet működése megkezdődött, s ha addig orvost is találtunk, ö a többit bizonyára folytatni fogja. Bizonyára csak nemes érzés ébredhet minden becsületes kebelben ha sikerült már-már elhaló embertársát megmenteni, s egy becsületes családatyát kétségbe esett édes övéinek visszaadni. Horváth Zsigmond. ZE2ÜJ=c-fcr '“CT ZÉE. O Személyzeti. Kovács Kálmán hevesmegyei kir. mérnök főmérnökké, — Krómy József karczagi törvényszéki aljegyző az egri kir. törvényszékhez jegyzővé neveztetett ki. O Hymen. P erg er Ignácz torna-tanár és Für esik Mariska k. a. jegyet váltottak. * Menyekzö A szerénysége- és műveltségéről városunkban is előnyösen ismert Kluger Juliska jés Schvarcz Adolf, Maros- Ludasról, f. hó 2-án Nyíregyházán számos rokonuk jelenlétében ülték meg lakadalmokot, mely után az új pár Erdélybe utazott. * Értesítés. Eger városa központi választmánya által közhírré tétetik, hogy miután az 1874 ik évi 33-ik t. ez. 48-ik §-a szerint a felszólalások felett (észrevételek nem adatván be) az 1880 ik évre kiigazítandó névjegyzéket illetőleg a központi választmány határozott s azok tárgyalását be is fejezte : a hivatkozott törvény 49-ik §-ához képest a központiválasztmánynak a felszólalásokra vonatkozó határozatai folyó év szeptember 20-tól 30 áig lesznek a városi főjegyző hivatalos helyiségében közszemlére kitéve. Ennél fogva az érdeklettek a választási törvény 50-ik §-ához képest figyelmeztetnek, miként azok, kiknek felszólalása felett a központi választmány határozott, annak közszemlére történt kitételét követő 10 nap alatt, azok pedig, kiknek a 49-ik §-ban elősorolt határozatok kézbesítettek, a kézbesítéstől számitandó 10 nap alatt a m. kir. Curiához intézendő felebbezésöket a központi választmány elnökéhez czi- mezve Írásban benyújthatják. Eger 1879 szeptember 1-én tartott központi választmányi ülésből Tavasy Antal k. p. v. elnök, Dusdrdy József központi v. jegyző. O Képviselő testületi gyűlés. A szepf. 8-án tartott képv. ülésben a f. óv aug 17-iki jegyzőkönyv hitelesítése után olvastatott az Egerpatak szabályozására vonatkozó véleményes jelentés, mely mellett Kubik Endre és Lipkos József szakértők külön véleménye is bemutatatott. Tekintve az ügy fontosságát, tekintve továbbá azt,
