Eger - hetilap, 1879
1879-08-28 / 35. szám
274 legnagyobb mérvű születéseket mutatja föl, természetesen a halálozási viszonyok is ehbez arányúinak. A magyarországi nagy halandóságot tehát részben méltán ró- hatjuk fel a születések rendkívüli nagy mérvének. De ha ezt el is fogadjuk, más részt mégis be kell ismernünk azon sajnos tényt, hogy nálunk a születések és halálozások közötti arány sokkal kedvezőtlenebb mint Europa nyugati tartományaibau, hogy t. i. nálunk viszonylag is több ember hal el, mint másutt. Ennek okát a nagymérvű gyermekhalandóságban kell keresnünk. A gyermek megszületvén, teljesen tehetetlen állapotában környezői segélyére szorul, életben maradása tehát közvetlenül azok kezébe van letéve, annál inkább, mivel a gyermek fejletlen orga- nismusánál fogva legkevésbbé képes a külvilág ártalmas behatásait elviselni, melyek gondos ápolás hiányában a gyermek életét kioltják. — Innen magyarázható meg, hogy mért oly kedvezőtlen á törvénytelen szülöttek halálozási aránya, kik közül 8—10 %-kal több hal el, mint a törvényes szülöttekből. Az ujdon8zülötíek gondozásának mérve valamely nép cultu- rájával áll párhuzamban, — minél műveltebb valamely nép, annál fejlettebb és rendezettebb egészségügynek örvend, veszély esetében annál inkább fordul képzett orvos tanácsához, avval annál inkább akarja és képes a gyenge gyermek életét a veszélytől megóvni. A veszély mely a gyermekek életét környezi, azoknak főleg 5-ik életévéig tart, úgy hogy az ezen korú halottak Európában átlag 40-, nálunk 50- sőt több százalékkal vannak képviselve az összes elhaltak számában. És így, bárha a gyermekhalandóság mindenütt nagy, de azon ijesztő mérvek tekintetében, melyeket hazánk népesedése feltüntet, fájdalom úgyszólván páratlanúl áll. — így az összes halál esetek száma tett 1867-ben 436.437 ebből gyermek az 5-dik életévig 227.238 vagyis 52., %. 1869-ben 424.106 „ 7» }7 215.817 „ 50.7 1874-ben 571.728 „ íí V 268.519 „ 45.a 1876-ban 478.684 „ fi »7 V 242.088 „ 50.»ö Más szavakkal: Magyarországban az évenkint elhaltaknak több, mint 50%-ka, több mint fele oly gyermekekre esik, kik az 5-ik életévet még meg nem haladták. Még kedvezőtlenebb az arány a törvénytelen szülötteknél, ezeknél u. i. az elhaltak 10 °/0-kal nagyobb mérvben vannak képviselve. így Francziaországban 1000 élve szülöttből elhalt a törvényes gyermekekből a törvénytelenekből 460. '703. Ily körülmények között igaza van egy kitűnő statisticusnak, midőn mondja: „Das traurige Erbtheil des Lasters trifft das Kind nicht blos vor der Geburt, nein, es verfolgt es noch lange Zeit, nachdem es dieser ersten Gefahr entgangen ist.“ (Quetelet-Riecke i. m.) Baumann és Süssmilch észleletei szerint ugyanoly körülmények között a gyermek halandóság úgy viszonylik a törvényes és törvénytelen gyermekek között, mint: a holtan szülötteknél az élet első havában elhaltaknál 1 : 2. 1 :2.4 a 2 és 3. hóban V 1 : 2. a 4—6 n 1 : 1.7 7-12 a 1 : 1.5 1—2 év között n 1 : 1.4 3 és 4 évben r) 1:1-3 Az anyák erkölcsi romlottsága őket úgyszólván képtelennekké teszi a gyermek odaadó és gondos ápolására, melyre szükség van, hogy a gyermek a legkülönfélébb veszélyektől megóvassék. Hevesmegye nem mutat kedvezőbb arányokat, mert 1877-ben az összesen elhalt 7806 egyén közül nem kevesebb, mint 4195 vagyis, az elhúnytak 53.75 %-ka volt 5-ik életévét még el nem ért gyermek. Mindenesetre igen sajnosnak kell neveznünk azon észleletet, roely8zerint nálunk 5-ik életévét még el nem ért gyermek 10 %-kal nagyobb mértékben van képviselve az elhúnytak között, mint átlag egész Európában. (Folyt, köv.) az egri munkás-betegsegélyző egylet választmánya által f. é. aug. 11-én tartott ülés jegyzőkönyvének kivonata. Jelen voltak alulirottak. 1. Felolvastatott a f. é. aug. 3-án megtartott érsekkerti mulatság rendezésére kiküldött bizottság jelentése, melyből kiderült, hogy befolyt: a.) belépti jegyekből 236 fit 40 kr, b.) adakozások- és felülfizetésekböl 85 frt 47 kr, c.) bazári bevételekből 185 frt 63 kr, összesen 507 frt 50 kr. Az összes kiadás tett 341 frt 90 kr; maradt tiszta jövedelem 165 frt 60 kr; kidé rült továbbá, hogy az összes követelések kielégittetvén, az összes számlák nyugtázva vannak. — Ily körülmények közt a választmány, bár azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy a kiadások túlságosan nagyok, és hogy nagyobb takarékosság lehetséges volt, az egyleti számvizsgáló által már felülvizsgált számadást elfogadta, és a jelentést csatolványaival együtt megöriztetui rendelte, határozatba ment egyúttal, hogy jövendőre nézve a hasonló czélokra ki- küldendő bizottságoktól egy költségi tervezet előzetes bemutatása követelte:ni fog. — 2. Ezután bemutattattak az aláírási ivek. Szóbeli jelentéssel a választmány tudomására hozatván, hogy az aláírók száma összesen 174, kitűnt, hogy étel- és italoemüeken kívül készpénzben 56 frt 80 kr adakoztatott, a hasonlókép bemutatott felülfizetési ivén pedig 35 személy 28 frt 67 krt felülfizetett. — Határoztatott, hogy a nemeskeblü adakozók és felülfizetök nevei összeirassanak és iiözzététessenek, az egylet nevébeni köszönet kijelentése mellett, /— Ennek végrehajtásával egyleti jegyző rnegbi- zatott. — 3. Szabó Sándor központi meghatalmazott és egyleti ügykezelő a múlt havi bevételekről és kiadásokról szólló kimutatást terjeszti elő, — abból kitűnik, hogy a bevétel összesen 105 frt 45 krt, a kiadás pedig 63 frt 25 krt tett, marad tehát pénzkészlet 32 frt 20 kr; miután azonban az előző hónapokból még több kifizetetlen számla van, — az összes hiány ennélfogva a 100 frtot megközelíti; kéri a választmányt, hogy ezen összeget a házi pénztárból kiutalványozni szíveskedjék, — annyival is inkább, mert midőn a múlt évben a deficit megszüntetésére a központi pénztárból 100 frtot kértünk és nyertünk, azon ígéret tétetett, hogy azt kedvezőbb körülmények közt visszatéríteni készek leszünk. — A havi kimutatás tudomásul vétetett, a kért 100 frt pedig a számlák kifizetése végett kiutalványoztatott , azonban határozottan kimondatott , hogy úgy a meghatalmazottól mint az egyleti orvostól megvárja a választmány, miszerint a segélypénzek kiutalváuyo- zása körül a legnagyebb szigorúsággal eljárni fognak, és hogy ne- taláni visszaélések ellen a lehető legnagyobb ellenörködés gyakoroltassák. — Most Sneller Sámuel kér szót és következőket mond: Tisztelt választmány! Az ,,Eger“ múlt heti számában (socialisticus mozgalom czim alatt) egy közlemény olvasható, mely egyletünket ki- gunyoló, gyanúsító és sértő czélzattal lett Írva. A kamarás czél, melyet követünk, és az egylet tekintélye egyaránt követeli azt, hogy ilyen malitiát visszatorlatlanúl ne hagyjunk, és az ellen a nyilvánosság előtt felszólaljunk. Ki hitte volna, hogy egy boros bouteillára irt humoristi- cus alkalmi devise „munkálj mint a méh, öld a herét!'* valakinek az eszét megzavarni és epéjét felkavarni képes legyen ? A hihetetlen megtörtént; de én azt gondolom, hogy az illető szellemi csodabogár a közleményt beszámíthatatlan állapotban irta, ellenkező esetben reá lehet elmondani, hogy szivéből az emberiség iránti érzet kihalt és hogy lelke annyira sötét, miszerint a latin közmondás „ hic niger est, huné tu Romane ca veto“ reá alkalmazható. Egyletünk évek óta zajtalanul jótékonyan működik, sok nyomort enyhített, sok bajt megszüntetett, általános pártolást érdemel, nem gúnyt, nem üldözést. Eddig még nem találkozott oly agyafúrt ember, ki egy betegsegélyző egyletnek politikai, még pedig s-ieialistikus czélokat tulajdonított volna; ime megjelent egy deus ex machina és a nagy közönséget az egri socialisticus mozgalomra figyelmezteti, — pedig igazán érdekes volna megtudni, hogy az ipse miből következteti azt? ha csak abból nem, hogy az egyleti orvosban socialistát lát, ki a betegeknek oly gyógyszereket rendel, melyek a gyógyszertárban socialisticus ingredientiákkal készíttetnek és melyektől a meggyógyúlt betegek kész socialisták lesznek. — Szép dolog a nagy ész! de csak úgy, ha az valakinek a fejében és nem a czizmaszárában van. — Nem a hosszú és hangzatos czimból kell tehát az egylet intentióira, de a rövid és hangtalan közleményből az új Socrates jellemére következtetni. Ezzel eleget mondtam, s kérem a t. választmányt, méltóztassék indítványomhoz hozzá járulni, hogy az egylet tekintélyén elkövetett sérelem nyilvánosan visszatorol- tassék. — A választmány közmegbotránykozásának kifejezét adva, és az indítványt elfogadva, a mondottakat jegyzőkönyvbe foglalni, a jegyzőkönyv közzétételére pedig az „Eger“ lap tisztelt szerkesztőségét megkeresni elhatározta, annak végrehajtásával Felez János egyleti jegyzőt megbízván. — Végre Szittner Ferencz szóba hozza, hogy miután az egylet egyszersmind n helyben létező nöogylet pártoló tagja, és tudtával a tagsági dijak még befizetve nincsenek, e czélra a szükséges pénzt a házi pénztárból kiutalványoztatui kéri. — A pénztárból 10 frt Szabó Sándor egyleti ügykezelő kezéhez kiutalványoztatott és a befizetéssel megbizatott. — A jegyzőkönyv meg- hitelesitésére Varjú Ede és Szittner Ferencz v. tagok felkérettek.— Hutter Károly elnök, Sneller Sámuel alelnök, Pelcz János jegyző.
