Eger - hetilap, 1879

1879-07-24 / 30. szám

XVIII. év-folyam. 30. szám. 1879. Julius 24-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 írt — kr. Félévre. . . 2 „ 50 „ Negyed évre .1 .,30 Egy hónapra. — 45 .. Egyes szám . — 12 „ EGER B Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit sorhely után tí, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Poüiikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyeeilllii nyomda,) a szerkesztőség (sóliáz-utcza Mózerféle ház) és Szolcsdnyi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceuin átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 írt 30 kr. Bagatell-űgy. (Folytatás.) A helyes jogszolgáltatás és méltányosság elveinek kellő figye­lemre méltatásával megoldott vitás kérdés derék kereskedőink ér­dekeit közelről s közvetlenül érintvén, azt hiszszük jó szolgálatot teszünk akkor, a midőn a még csak szűk körben ismert nagy fontosságú határozatot közöljük, mely határozat egy kereskedőnek 30 ezüst forint s jár. iránt a budapesti VI. s VII. kér. kir. járás- bíróság- mint kereskedelmi bíróság előtt inditott, innen azonban bagatell-eljárásra utasított perében hozatott, s következőleg szóll : „L. P. felperes által 30 ezüst forint s jár. iránt inditott per­ben a járásbíróság- mint kereskedelmi bíróság illetékessége meg- állapittatik, mert a kereskedelmi törvény 264 §-a rendelkezéséhez képest az ezen törvény második részében foglalt határozatok azon ügyleteknél, melyek az. egyik szerződő fél részéről kereskedelmi ügyletet képeznek, mindkét félre nézve egyaránt alkalmazandók lévén, az 1877. 22. t. ez. által szabályozott bagatell eljárásnak helyt adni nem lehet.“ E lap szűk tere nem engedi a különben is jogtudományi szakközlönyök keretébe tartozó jogi kérdés tüzetesebb tárgyalását; mi csakis a nagy közönség érdekét is érintő örvendetes jelenséget kívántunk registrálni a fent idézett legfőbb bírósági határozat köz­lése által, mint mely a tévnézetek fölött győzelemre juttatta a he­lyes jogi meggyőződést s derék kereskedőinket fölszabaditá a ba­gatell törvény lidércz nyomása alól, följogosítván őket, kereskedői könyveiken alapúló kisebb követeléseik érvényesítése végett is a kereskedelmi bíróság előtt pert indíthatni. — Egyszersmind pedig azon óhajunknak adunk kifejezést, vajba az igazságügy minister úr által az ügyvédi kamaráknak a bagatell törvényt érdeklöleg tett fölterjesztései figyelemre méltattatván, mielőbb javaslat terjesztetnék a törvényhozás elé, ezen létjogosúltsággal nem bíró törvény hatá­lyon kívül helyzése, vagy egyelőre legalább is módosítása iránt s jövőben gondos figyelem fordittatnék arra, bogy a nép szokásainak megfelelő magánjogi instiutiob iétesitessenek, és a törvényalkotást ne csupán az egészen más viszonyok között élő államok talán nagyszabású ugyan, de a magyar nép természetével össze nem egyeztethető törvényeinek lemásolása képezze. A fent idézett nagyfontosságú decisio folytán azt hiszszük, a gyógyszerész urak is jobban megbarátkoznak ugyancsak a jogéle­tünkben felette fontos állást elfoglaló semmísitö-szék azon határo­zatával, mely, tekintve bogy a keresk. törv. 258. § 1. pontja szerint „áruknak a végböli vétele, hogy azok természetben vagy feldolgozva tovább eladassanak, absolute, mindenkire nézve egyaránt kereskedelmi ügyletet képez“, őket is, mint kiknek köztudomásúlag üzleti állandó fog­lalkozását szinte azoknak adásvétele s ez ismét állandó jövedelmi forrásukat képezi, magánjogi szempont alá eső ügyeikben keres­kedőknek tekinti; — amiben eddig diplomájuk méltósága ellen elkövetett merényletet láttak. Ha czikküuk Amerikában, a bombasztikus phrasisok hazájá­ban jelennék meg, az irodalmi illem ok vetetlenül követelné az ily bekezdést: „Kereskedők örvendjetek, nines többé bagatell-per!“ Ámde mi, a rólunk elterjedt rósz hirek daczára is, felette igazság szerető, minden kérkedéstől ment s a szédités tudományával nem dicsekedhető nép vagyunk. Igaz ugyan, bogy a világra-szólló hum­bugjáról ismert Orlícét a szegény nép kenyértől elvont filléreivel dúsgazdaggá teszi; s igaz, hogy míg egyrészről a tudományos mü­veket pókháló lepi a könyvkereskedésben, addig másrészről az erkölcsrontó, érzék-csiklandoztató, felületes férezmti, vagy talán épen egy üres fejű fűzfa poétának köztiszteletben álló egyén jelle­mét sértő, morál-ellenes pasquilja nagy kelendőségnek örvend, sőt még talán közvéleményt is alkot a közönségnek, — szándékosan nem mondom „tekintélyes,“ — de nagy része a jogtalanúl meg­támadottat elitéli, s ennek rovására mulat, kaczag a sületlen éleze­ken. Ezen elvitázhatatlan tény is azonban csak arra vall, hogy a közönség nagyrésze könnyen megszédithetö, de hogy mások meg- széditése, — illő megvetés a kivételeknek, — magyar ember jelle­méhez nem fér, fényesen bebizonúlt egy jó hírnévnek örvendő gyógyszerészen, ki egy újonnan feltalált szerről elterjedt csoda dol­gokat hangoztató hirek által megszéditve, nem kis fejtörés után el- s záuta magát s kövér betűkkel hirdeté: „Nincs többé kopasz fej? a humbug miatti kínzó gyötrelem azonban nyugodni nem hagyván, intő példaként állt ki gyógyszertárának ajtajába, mutatva a kérlel­hetetlen végzet keze által simára borotvált fejét, melyen a hirde­tett csodaszer göndör fürtöket nevelni képes nem vala. A gyógyszerész kopaszfejeként int felénk is az előttünk fekvő döntvénytárakból az ellentétes határozatok nagy tömege, figyel­meztetve, hogy, egy elért örvendetes eredmény jogéletünkben még nem biztosítéka annak, s nem jogosít fel senkit azon reményre és föltevésre, hogy mindig így fog történni. — Ezért tehát a jelen czikkben tárgyalt vitás jogi kérdésnek, a jövőben felsőbb bírósá­gaink által mi-módon leendő eldöntésére nézve biztos s minden es­hetőségtől ment Ígéretet nem tehetünk ugyan, de bízunk benne, hogy a semmisítő szék, a kimondott bölcs határozathoz folyton ra­gaszkodni fog, s nem nyujtand alkalmat, hogy ezen fontos kérdés­nél is ellenmondással, következetlenséggel vádoltassék. F—y S—r. A dohányzás orvos-rendőri szempontból. (Folytatás.) Ha a levelek kiizzadtak, akkor szétszedetnek, mely alkalom­mal legfölebb por képződik, mely azonban a vele foglalkozókra különös ártalmas hatással nincs. Ezután jön a belföldi roszabb fajta és a burnót készítésre szánt dohány páczolásba azon czélból, hogy kinézése és ize javit- tassék. Hogy a dohány az elromlástól megóvassék, láng nélküli lassú égetésnek teendő ki. Jó, különösen külföldi fajtáknál elégséges a levelek becso­magolása hordókba, és leöntése sósvizzel. Ezáltal a levelek kilú­goztalak, a dús nicotin-tartalmú lúg pedig azután egyszerűen le­öntetik, vagy a rágódohány (bagó) készítésére hasznáitatik. A belföldi roszabb fajta sósavas és salitromos vizzel öntetik le, s hogy jobb izt és szagot nyerjen, a páczolásnál még édes és illatos sze­rek: bormust, thea, kávé, tömjény sat. tétetnek hozzá. Erre a do­hány rendesen összevágatik, és szárítás végett rostra tétetik. Ezen manipulatiónál nagy mennyiségű vízpára képződik, vegyítve a ned­ves dohány levelekben rejlő narcoticus részekkel; továbbá nagy mennyiségű rost- és piszok-por fejlődik. Ily dolgozó helyiségekben a levegő forró, poros és kábító, különösen ha a dohány száraz, szitált és a forgalomba bocsátás czéljából csomókba kötöztetik. A szivar-készitésnél megjegyzendő, hogy annak munkája tiszta és nem fárasztó, az egészségre csak annyiban kártékony hatású, amennyiben rendesen kisebb téren nagyobb számú munkás össze­zsúfolva dolgozik. A mi a burnót készítését illeti, a páczolásnak különféle neme van: savanyu, könnyű alkalicus sat. A feldolgozásnál, mely őrlés, összetörés és taposás által történik, nagy mennyiségű finom por képződik, mely a légző szervek takhártyájára kártékonyán hat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom