Eger - hetilap, 1879
1879-01-16 / 3. szám
22 gadja el az embereket. Az orosz jelentések azonban a patécstiphus- ról beszélnek, melynek elnyomására a hatóságok mindent elkövetnek. — A Duna, Tisza, Vágh áradnak s több vidéket döntöttek. Á fővárost is vizveszély fenyegeti. Amerikából pedig azt jelentik, hogy az Amazon, a világ legnagyobb folyója ijesztő mérvben apad. * Helyreigazítás. Érsekünk ő nagy méltósága a Bük Zsig- mondné sz. Sebe Terézia által iskolai czélokra adományozott házból 31,000 frtnyi költséggel leányiskolává átalakított s gazdagon felszerelt intézet tanítónőinek javadalmazására nem 25,000 frt, mint legutóbbi számunkban hibásan említve volt, hanem 35,000 frtnyi alapítványt tett. * Éger város közigazgatási tanácsa Danilovics Pál városi főorvos előterjesztésére a hullák orvos rendőri bonczolása tárgyában kötelező végzést hozott: A városi főorvosnak ezen beterjesztése alapján tekintettel azon körülményre, miként a hullák bonczolása magán lakházaknál igen sok kellemetlenséggel van összekötve, némelykor teljes ellenszegülés által igen megnehezittetik, sőt olykor csaknem lehetetlenné tétetik, ugyan ezen indokok alapján határoz- tatik, miszerint jövőre minden hulla bonczolási helyéül az irgalmas nénék gondozása alatt lévő városi kórház hulla-kamarája jelöltetik ki, fönhagyatik azonban a szülök és rokonoknak azon jog, hogy a hullát bonczolás után eltemetés végett haza vihessék, mely körülményről beterjesztést tevő városi főorvos, valamint Grónay Sándor főkapitány tudomás, alkalmazkodás és közzététel végett végzésüeg értesittetnek. Eger, 1878 novb. 30-án tartott tanács üléséből. Eger város polgármestere Tavassy Antal s, k. Tudomás és alkalmazkodás végett közhírré tétetik. Eger 1878 deczem. 20. Grónay Sándor, főkapitány. C S A E IT O Egy emlékezetes éj. Meiszner Alfréd beszélye. (Folytatás.) „Miféle csörrenés volt ez ? kérdé aggódva az egyik a másiktól suttogó hangon. „Patkányok voltak, te bolond,“ moudá a másik. „Az i.yen régi házak pincze-lyukaiból egész falkákban bújnak elő s tovább osonnak, ha valaki közeledik feléjük.“ „Igazad van. Patkányok lehettek ... De hol van ö, kit várunk ?“ „Valószínűleg kisiklott kezeink közül. Nincs kétség benne,“ volt a felelet. „Vagy — tán jobbnak látta a trattoriában meghálni. Holnap nincs reggelink, Girolamo. Nem sikerült !“ A ficzkók odább-álitak. Henrik csak most, miután az egyik veszélyből megszabadúlt, gondolhatott a másikra, melybe az által jutott, hogy éjnek idején idegen ház erkélyén van. Könnyen betörőnek tarthatták, vagy talán már voltak is ilyenek itt fenn, s ekkor ráfoghatták volna, hogy ö egyike azoknak. De nem ! A kötélhágcsó sckkal nagyobb valószínűséggel titkos, vagy éppen bűnös légyottra mutatott . . . Kétségtelennek tartotta, hogy a szerető már kedvesénél van s elfelejtette a hágcsót eltávolítani. De ha férj, vagy apa állna útjába ? S ha a szerelmes lovag majd őt találná kérdőre vonni a hágcsó eltiiuéseért ? Sem az egyik sem a másik eshetőség nem volt kizárva, de legkevésbbé. hogy: tolvajnak fog-ják tartani . . . Helyzete bizonyára kényes s fölötte veszélyes volt. Az erkélyen Henrik nem maradhatott; tehát az erkély-ajtó két nyitott szárnya kézött átsuhant s nemsokára szíik, de látszólag igen hosszú felyosóra jutott. A különben is bágyadt világosság, mely a mindjobban elborúló égboltozatról terjedt szét, a folyosón mindinkább elsötétedő éjjé változott ár. Henrik a folyosón keresztül a ház fölépcsözetéhez vélt juthatni s azért óvatosan haladt előre. Úgy lehet, hogy a főlépcsőn lemehet, a ház kulcscsal, vagy reteszszel elzárt ajtaját kinyithatja s így elmenekülhet, a nélkül, hogy a házban valakivel találkoznék. Ez leendett e veszedelmes kaland lehető legjobb vége . . . Tapogatódzva haladt előre; de a mély7 sötétség, mely környezte, megfélemlité. A folyosón korhadt szag terjedt szét s siri csend volt. De nem, — úgy tűnt fel neki, mintha a csendet mégis zavarná valami; mintha többen közelében lélekzenének, egész halkan, hogy el ne árulják magokat. Megrezzent. Úgy7 réralett előtte, mintha ezek az emberek, mint a sünök összekuczorodva, jobbra, balra a padolaton feküdnének — vagy mintha a kormos falak kö! vei lélekzenének. Lélekzö kövek — ez borzasztó. Kimondhatatlan | félelem szállta meg s úgy érezte, mintha élete forogna koczkán. „Hogyan szabaduljak e házból ?“ kérdé önmagától. „Bolond- ! ság azt gondolni, hogy a kaput belülről fogom kinyithatni ! Ha kinyitható lenne — mire való lett volna a kötélhágcsó ? így szólt magához s azon kezde gondolkozni, mit tevő legyen. Egyszerre úgy tetszők neki, mintha nem éppen nagyon magasról világosság sugárzanék feléje, mely valamely ajtó kulcslyukából jöhetett, de oly | véknyan akár a pókszála. Mióta az a gondolat gyötré, hogy közelében élő lények lappangnak, szive lázasan dobogott. Semmi sem volt tehát természetesebb, mint azon óhajtása: e helyzetből szabadúlni, az ellenséggel való találkozás veszélye árán is. Legalább megmenekülne az öt környező éj rémiátásaitól . . . Elörenyújtott karokkal nyomult előre, mig lába lépcsözethez iitödék. Rálépett az első lépcsőre, a másodikra — úgy érezte, mintha talpai alatt engednének . . . Végre feljutott egy tágas lépcső fordulatra. A világosság, mely a kulcslyukon vékony sugarakban szűrődött át, erősebb lett. Henrik halkan koczogott az ajtón. „Entra!“ hangzott eléje. Felnyitá az ajtót s egy magas és eléggé tágas terembe lépett. A kormos falakat magas csúcsíves ablakok törték át, melyek súlyos tölgyfa táblákkal valának elzárva. Az ives ablakok közt ősrégi, fekete, körrajzaikban is alig felismerhető képek függtek szi- nehagyott arany keretekben, melyek majdnem a földig értek. Régi, előkelő, de elhalványult s tönkre jutott pompa volt ez. A szoba hátterében, kis asztal mellett, melyen nehéz négy- karú gyertyatartó állt, melynek gyertyái azonban a tért csak gyengén világiták meg, egy7 öreg férfi tilt prémes öltönyben. Látni való volt, hogy idejét a patience-vetéssel töltötte, fonyadt, sárga kezével még mindig gondtalanúl húzta le egymásután a kártyalapokat. A prémes öltönvü férfi közel lehetett a hetvenhez. Ősz, de még mindig tömött hajzata rövidre volt nyírva, álla, az öreg urak szokása szerint, szakáltalan volt. Sárga arcza éles ellentétben állott fehér nyakkendőjével. Arczának kifejezése barátságtalau vala, leselkedő ravaszságot és vad kárörömet lehetett abból kiolvasni. Henrik, észrevevén az öreg urat, pillanatra megállóit a küszöbön. (Folyt, köv.) Névsora azon t. uraknak és úrnőknek, kik a Heves megyei jótékony nőegylet goudozása alatt lévő árvák részére a karácsonyi ünnepekre ajándékot adni kegyeskedtek : Almásy Kálmánná 24 fitt, Nánásy7 Mihálytiá 2 frt, Szurmák Rezsöné 50 kr, Desper Hermin 50 kr, Szontágh Endréné 1 frt, Akantisz 1 frt, N. N. 20 kr, Goth Tóbiué 20 kr, N. N. 20 kr. Farkasné 20 kr. özv. Galambosné 1 frt, R. E. 20 kr, Chalaupek 50 kr, Petravichné 50 kr, N. N. 20 kr, Éliásyné 50 kr, Tamasi György 20 kr, Sehwarcz Hermanné 50 kr, Schwarcz Adolfné 50 kr, N. N. 20 kr, Köllner Lörincz 50 kr, Hartl Lujza 1 frt, Do- leisch Zábráczky Róza 1 frt, Nánásy Gyuiáné 50 kr, Rósáné 20 kr, x. y. 27 kr, Sirk János 30 kr, Mártonffy Lászlóné 20 kr, Lé- I vay7 Jánosné, 20 kr, Kosa Györgyné 40 kr, Horváth Skopecz Vilma 20 kr, Sznbányiné 1 frt, Okolicsáuyi Józsefné 1 frt, Nánásy Ignác? 50 kr, N. N. 20 kr, N. N. 20 kr, Muszenicsné 50 kr, Vra- béiviné 50 kr, Kön g Endre 50 kr, Kudlík Ignáczné 30 kr, Gebhardtné 50 kr, Fógelné 50 kr, M. Joó Mária 30 kr, Beniczky Zsigmondné 1 frt, Skopecz Matild 30 kr, Mező Ignáczné 50 kr, V. L. 20 kr, Kolossv Gusztáv né 40 kr, Eötvös Józsefné 50 kr, Kovács Miuályné 50 kr, Belánszky Mórné 40 kr, N. N. 20 kr, Fehérpatakyné 20 kr. Veis Cornelia 50 kr, Klein Mózes 20 kr, i Adler Mórné 40 kr, ifj. Samassa Jánosné 2 frt. ifj Simkovics Irn- i réué 1 frt, Símáczius Gusztávné 50 kr, Mózer Autalné 50 kr, Csontosué 30 kr, Békefy Lípótné 40 kr. Gulyás Gáborué 40 kr, i Kösztlerné 20 kr, Streimrnelvögerné 1 frt, Galasi özvegye 1 frt, Kronbergerué 40 kr, Pájer Jánosné 1 frt, Brünauer Dávidné 40 ! kr, Panakoszta Sándor 50 kr, Turján Anna 1 frt, Kovács Kálmáuné 50 kr, Bayer Józsefné 50 kr. Póts Péter 20 kr, Nékám Endréné 40 kr, Derszib Róza 20 kr. Szalav Lászlóné 50 kr, Trauger Ignáczné 30 kr, Pombssky Istvánná 2 frt, özvegy Barchettiná 40 kr, Herdlicska Karoline 50 kr, Frantz Albertb Ade’ 40 kr, S-o csáuyi Gyuiáné 25 kr, N. N. 20 kr, Wesely Czeczilia 20 kr, Vályi Nagy István 20 kr, Hegediisné 40 kr, B. T. 20 kr. Sz. L.-ue 20 kr, Hámné 20 kr B. Polin 20 kr, Sidlauer 20 kr Rosenberg Wesely
