Eger - hetilap, 1879
1879-06-12 / 24. szám
189 óhajtók szíveskedjenek ebbeli elhatározásukról engeniet értesíteni. Eger, 1879, junius 9. Kempelen Béla, tűzoltó főparancsnok. * Vizsgálati értesítés. Az egri rom. katb. bitf. iskolákban a 11-ik félévi vizsgálatok a következő napokon fognak megtartatni: A belvárosi fiiskoiában junius hó 16. 17. 18. és 20-án; a hatvani I-8Ö negyedben 21-én; a szala-külvárosi leányiskolában 23-án; az angolkisasszonyok külső leány-iskolájában 24. 25-én, a belső leányiskolákban 26. 27-én; a hatvani II ik negyedben 28-án, a szala- külvárosi vegyes iskolában 30-án, a mária-útczai vegyes iskolában júl. 1-én a vöröskút-útczai vegyes iskolában 2-án, a makiári I-sö negyedben levő vegy. iskolában 3-án, a makiári Il-ik négy. levő vegy. iskolában 4 én, a sánczbeli vegy. iskolában 5-én. A vizsgálatok az illető iskolai heliségekben reggeli 8 órakor veszik kezdetüket. A belvárosi fitanulók halaadó istenitisztelete a lyceutni kápolnában jun. hó 29-éu reggeli 8 órakor tartatik meg. — Az ismétlő tanulók vizsgálatai: A hatvani I. és II. n. iskolában jun. 15-én, a belvárosi fi-, a szala- és mária-útczai vegy. iskolábau 22-én, a két makiári vegy. iskolában 29-én, a sánczi vegyes iskolában júl. 6-án. A vizsgálatok kezdete reggeli 9 óra. — Ezen vizsgálatokra a t. ez. szülék és nevelésbarátok tisztelettel meghivatnak. A vizsgálatok zavarása tekintetéből kéretnek az ifjak és tanulók a vizsgálatokon, kivált pedig az angolkisasszonyoknál való megjelenéstől tartózkodni. Eger, 1879. jún. hó 8-án. Az iskolaszéki elnökség. * A bodapesthi dalthársolat. Néhány nap óta valami budapesti „Sängerei“ jár kávéházról kávéházra 8 hinti szét városunkban a dicső germán kultúra virágait, hogy megzsebeljék azon magyar város publikumát, melynek kebelében a magyar színészek ,megbuktak'! S úgy látszik — sikerrel; mert városunkban, fájdalom, még mindig elég számmal vannak az "lyanok, kik holmi szepesi peszton- kák-, lengyel vuklis neophyt-polgárok- 8 világfutó kellnerektöl akarják a civilisatiót elsajátítani. Sajnáljuk őket. * Szilváson 32 jó hangú egyénből „éneklökar“ alakult, mi a sziivásiaknak rég óhajtott vágya volt. Ezt teszi a 990 lakával biró kis Szitvás. Bizony restelheti a legalább is húszszor nagyobb Eger, a hol nem csak semmi néven nevezendő daláregylet nem létez, hanem még a vágy is hiányzik ilyennek létrehozására. * Tarján határát a múit hó végén a jég éjféli 12 órakor verte el, bizonyságaúl annak, hogy nemcsak nappal eshetik jég, mint ezt némely approbált iskolai könyv tanítja, hanem éjjel is, habár ritkán. * A Szegedet a külvíztöl elzáró köztöltés be van fejezve, minek következtében a belvíz már eddig is 50 cmrel apadt. Most még hátra van a belvizek kiszivattyúzása a mivel 100 olyan gözszivat- tyú, milyet a szomorú emlékezetű aug. 31-e utáni napokban nekünk is alkalmunk volt látni, 5 —6 hét alatt elkészülhet, ha megint valami akadály nem jön közbe. * Apró hirek. Szegedre kir. biztossá Tisza Lajos neveztetett ki. — A magyar orvosok és természetvizsgálók XX. nagygyűlése Budapesten f. évi aug. 28-ától szept. 2-áig fog megtartatni. — A székesfehérvári kiállítást junius végén zárják be. — A párisi operai Uunepély, melynek részleteiről jövő számunkban fogunk szólni, a szegediek javára 200,000 franknál többet jövedelmezett.— Solovjev, a czár elleni merénylet elkövetőjét, jun. 9-én végezték ki Sz.-Pétervárott óriás néptömeg előtt. A bűnös nyugodtan viselte magát. * A juh tenyésztő gazdaközönség figyelmébe.. — A földmívelés- ipar- és kereskedelmi m. kir. miniszter az ország számos vidékéről arról értesült, hogy a métely betegség, a juhok közt nagymérvű hullást idézvén elő, a gazdáknak érzékeny veszteségeket okoz. — Ezen, a juhnyájakban uralkodó betegség lehető szűk köre szorítása érdekében, a közigazgatási közegek utján felhívja általában a juhtartó gazdákat, bogy nedves időjárás mellett a juhokat, a mennyire ez kivihető, otthon tartsák és száraz takarmányra fogják, a beteg állatokat, t. i. melyek álla alatt duzzadás és tag- vagy nyákhártyákon erősebb halványulás észrevehető — kimustrálják, a még egészségeseket pedig jobban tartsák, és sózáskor a közé gyakrabban gyantás keserű szereket (keserű só, gentiána, fenyömag) keverjenek, a juhokat legelőre hajtás előtt pedig tiszta kútvizzel megitassák. — A pásztorok ezenkivtíl az iránt is szigorúan utasítandók, hogy a pocsoiyá8, vadvizes helyeket minden körülmények között kerüljék, s az állatokat a dombosabb, szárazabb legelőkön legeltessék. * Fölhívás az egri egyházmegyei kántor urakhoz. Hol a veszély legnagyobb, ott az Isten keze legközelebb. Hol a végzet csapást mér, a mindenható atyai gondossága az emberek szivében a félebaráti szeretet fáklyáját gyújtja meg . . . Hol az elemek rombolnak, hol a vész dühöng, hol a kétségbeesés jaja a balálhörgéssel egybevegyül, az emberi jótékonyság gyakorlata nyer életet, a sajgó szívre írt, a veszélyben levődnek segélyt nyújt; s a fájdalmat enyhítve a nélkülözést türhetövé teszi azzal, hogy saját eledelét osztja meg az éuezövel, ruháját a ruhátlannal, a hajléknélküli szerencsétlen felebaráttal. S mindennek alapja, csirája az emberi szívben van, mely a jótékonyságra s annak gyakorlására a hitben lel életet, tápszert s öregbülést. Az alföld rónáján, a Kánaán földén állt egy nagy, népes magyar város, Szegednek hivták. Szeged népe vallásos, igaz magyar, munkás, erkölcsös nép volt. Szeged városa előrehaladt, szépen épült, nagy volt. Mindez megsemmisült. A város viz alatt; a nép tönkretéve; egyrészt elszéledve, egyrészt könyöradomány-öltönyökben, sátrakban húzza meg magát s a joiékonyság kenyerével táplálkozik. Felebaráti szeretetlinknek teszünk eleget, midőn szerencsétlen földiéink segélyezéséhez járulunk; de e mellett nemes tettet követünk el, ha az egyház szerény szolgái helyzetüknek könnyítését elősegítjük, mi, ki* velők egy foglalkozásban vagyunk: értem szegény, szerencsétlen szegedi négy kántor társainkat. Gyakorlatban áll az más vallásuak nál is, hogy veszély esetén maguk közt segélyt gyűjtőnek. Miért ne tebetnök mi is ezt, kik a legnemesebb tanból tanuljuk a felebaráti szeretetet? Csak kevés áldozat, s annyian vagyunk, hogy minden megerőltetés nélkül oly segélylyel járulhatunk a szegedi négy kántor fölsegélyezéséhez, mely helyzetükön igen sokat segíthet. Hódié mi hi eras tibi! Ki tudja, melyikünk igényelheti a jótékonyság kölcsönös gyakorlatát ? Mint egy hozzám érkezett levélben értésemre adatott, a szegedi négy katolikus kántor az árviz által kiválólag sújtatott; vagyonaiktól megfosztat- tak; 8 mig mások a vész elől menekülhettek s más városokba mentek: kartársaink a halottak temetésénél lévén elfoglalva, nem távozhattak. Nemcsak a vészt, de az utószenvedéseket is el keile tűrniük azon tannál fogva, melynek szolgáivá esküdtek s avattattak. Veszteségüket tudva, szenvedésüket hallva s hozzám intézett kérelmüknek engedve, elhatározám magamat arra, hogy egy aláírási ivet nyitok, melyet többszörösévé küldök kartársaimnak azon kérelemmel, hogy a végioségségre jutott szegedi négy kántor segélyezésére aláírásokat gyűjteni s a begyiilt összeget hozzám elküldeni kegyeskedjenek. A begyült összeget négy egyenlő részletben az illetőknek elküldöm, s az adakozott összeget nyilvánosságra hozan- dom 8 az aláírási ivet részemről ezennel 10 írttal megnyitom. Kelt Gyöngyösön, 1879. év ápril 18-án. Tisztelettel: Kóczián György, felső-plébániai kántor. * Gabnaárak. A kedvező időjárás következtében az árak 30—40 krral szálltak alább, kivéve a rozsot, mely a csekély behozatal miatt jó keletnek örvend. Tiszta búza 6.80—9. rozs és kétszeres 5.40—5.80, árpa 4.80—5.50, kukoricza 4.80—'5.20, zab 5.20—5.40 100 kilogrammonkint. Nvilttér. *) Assecu azioni Generali. A nevezett intézet részvényesei által május 24-én Triesztben tartott közgyűlés elé terjesztett számtételböl kitűnik, miszerint az 1878. üzletév össznyeresége 289.475 írt 25 krra rúgott, igy tehát többre az előző évinél. Az osztalék részvényenkint 61 frt 20 kr aranyban, s junius 10-kétől kezdve fog kifizettetni. A lebonyolítások mintaszerű pontossággal vannak felállítva, s világosan bizonyítják, mennyire iparkodik az intézet kitűzött czélját: a biztosítéki alapok na- gyobbitását a tartalékok emelése által érvényesíteni. Ezek összes növekedése az 1877-iki évhez képest 748.249 frt 18 krt tesz ki, miáltal a tartalékok 17.693,217 frt 79 krra rúgnak, a mely összeg a következőképen oszlik meg: az elemi biztosítások tőkésített nyeremény-tartalékai 713,798 frt 15 kr; az életbiztosítások tőkésített nyeremény tartalékai 778,557 frt 59 kr, rendelkezés alatt levő rendkívüli tartalékok 200,000 frt, értékpapírok árfolyam-ingadozásáuak tartalékjai 43,814 frt 16 kr, folyó elemi biztosítások tartalékjai 1.595,510 frt 15 kr, folyó életbiztosítások tartalékai 14.281,537 frt 74 kr, kiinnlevő kétes tartozások tartalékai 80,000 frt, összesen 17.693,217 frt 79 kr. A lebonyolításokhoz az életbiztosítások tartalékainak pontos kiszámításai vannak csatolva, úgy hogy azokból minden osztály és minden életkorra nézve a tartalékok szemléthetőkké válnak. A 61 frt 50 kr osztalékra tetemesebb összegre emelkedhetett volna, ha az intézet előnyösebbnek nem tekinti a feltételes életjáradék-üzletből elért 194,086 frt 84 kr. nyereségnek felosztása alá nem bocsátása helyet, ezen összeggel inkább az osztály tartalékalapját gyarapítani mi által az üzletekre a kamatokat jövőre nem mint eddig 5 százalékkal, hanem csak 4 százalékkal számíthatja. *) E rovatban közlőitekért felelősséget nem vállal a Szerk. Felelős szerkesztő: Dr. FEKETE FEEENCZ.
