Eger - hetilap, 1879
1879-06-12 / 24. szám
XVIII. év-folyam. 24. szám. 1879. junins 12-én. Előfizetési dij: Egész évre ö írt- kr. Félévre. . . 2 „ 50 „ Negyed évre . 1 „ 30 r. Egy hónapra. — 45 _ Egyes szám . — 12 „ EGER S Politikai s vegyes tartalmit hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy pent sorhelyért lő kr fizettetik. Előfizetéseket elfogad: a kiadŐ-Livatal (lyceumi nyomda,) a szerkesztőség (sóbáz-utcza Mózerféle ház) és Szolcsclvyi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 írt 30 kr. Hangok Hevesmegyéből a Tiszavölgyi-Társulat folyó 1879-ik évi jun. 16-án tartandó értekezlete alkalmára. Mindinkább közeledik az idő, melyben a Tiszavidékek szomorú helyzete a szabályozási társulatok magán érdekű s nagyobb részt csekély birerejü szerencse kereken forgó állásán kívül a nagyobb támogalást nyerő hazai közérdekeltség szempontjából fog tárgyaltatni. Előkészület gyanánt ez okból a Tiszavölgyi-Társulat a fent említett napon értekezletet tartand. S vajha az ne csak palliativ, de gyökeresen gyógyító orvoslatot teremtene! — Az értekezletre az összes 108 tiszavidéki egyletek küldendő képviselőik által meg vannak hiva. Nagyon bölcsen cselekedte a bizottság, hogy a napi sajtó utján közzétette pontokat a is, melyeket ott tüzetesen tárgyalfatni óhajt. Mi értekezvén már néhányszor e lapok hasábjain saját hevesmegyei tiszavidéki helyzetünkről, ámbár már nem akartunk közbeszólni, de olvasván ama pontokat , erkölcsileg kényszerítve érezzük magunkat újólag, hogy azoknak sorában a Tiszavidék sérelmeit kissé registráljuk, eddigi észrevételeinket még egykettövel szaporítván s illu8tráiván. Ama pontok között a 4-iknél eme kérdés van feltéve: A mostani, szabályozási rendszer, hogy az czéljának megfeleljen, mennyiben lenne kiegészítendő, vagy módosítandó? E feltett kérdés érdemében a mi figyelmünk mindjárt az egyek-ftiredi gátvonalnál állapodott meg; men a szabályozás idején az csupán azon okból, hogy nagyobb mentesítendő tért lehessen nyerni az egyek- füredi öbölzetnek kiváltkép n a tiszafüredi határba eső részében, a gátvonal nem egyenesen, hanem C betű alakban szögletesen emeltetett; mely körülmény által az úgynevezett Kotrófenek, Görbefenek, Ivöleseslapos és a Támlapos, mindannyi nagy vizmedenczék,a tiszai ártértől elszakittatva, a megmentett térbe estek, hol azonban (kivéve az aszályos éveket, amidőn aztán felette dús termést is adtak) egyszersmind mindannyi szivattyúi, vezetői maradtak a gát alatt átszivárgó víznek, úgyannyira, hogy a vadvizek még a jelen perczben is, amidőn a Tisza már apadásnak indult, folytonosan fakadoznak s szaporodnak. — Ezen öböl zetben, ide nem számítva az egyeki mentesített tért, csak a t. füredi 5014 kát. holdnyi területű , melynek kétharmada részint víz alatt áll, részint át van ázva, mi miatt a tavaszi vetések is elmaradtak. Mig a tiszai ártér az iszapolás által kevésbbé volt felemelkedve s szárazabbak is voltak az évek, nem volt baj; de 1876-ban a 31-ik füredi örház körül a Kotrónál már a gátszakadástól kellett félnünk; s majdnem emberfölötti munkájába került az iszonyú viharok dúlásai között a tengeri matrózokként küzdött egyeki s füredi lakosoknak a gát megtarthatása. Azután a Kotró körüli görbe gátvonal szögletének, kivált viharok alkalmával, nagyon neki vág a Tisza folyása, hajtatva a dorogmai átmetszés sebesen és egyenesen jövő vize által is; minek következtében itt a gátletevés is a legszabályellenesebb módon lévén vezetve s a fentemlitett me- denezék is a mentesített térbe befoglalva, több helyt, kivált a 32-ik örházon felül, a partszaggatások által a Tisza már annyira közeledett a gátvonalhoz, hogy azt végre is aláaknázza, mi 15—20 év alatt bizton be fog következni; mert a medre igy 60 ölnyire van már attól, és a szabályozás óta is elszaggatott már ennyit, s igy az egész csege-egyek-füredi öbölzet az ár által való elboritás veszélyének marad kitéve; veszély esetén pedig a felszabadult ár a füredvárosi, egyeki, és kocsi magaslatok kikerülésével a nagy-ivá- nyi 8 más téreken keresztül a Zádorrétségnek fordúlva le, egész a Berettyóig iszonyú pusztításokat vinne véghez. Itt az orvoslatot a gátvonalnak az egyeki külső határtól egyenes vonalban a tiszafüredi 33-ik számú örházig a mentesített térbe való helyezése adná csak meg. Ennek ellenében a biztonság okáért, a Tisza nagy víztömegeinek megosztása czéljából, feljebb valamely alkalmas helyen, egy csatorna alkotásának szükségessége is már sokszor emlegettetetr. Hogy gyökeresen orvosolhatná-e a bajt? ehhez inkább szólhatnak a szakértők. Egyébiránt Ősegén fölül az oldalpartokkal is ellátott u. n. Árkosér nem is egyéb czélul mint csatornául volt alkotva már az őskorban, mely a rengeteg sikvidék öntözésére s az itt lakott ős népek száraz mezőinek s jószágainak táplálására a Tisza vizének egy részét a Hortobágy folyóba vezette, s mely ismeretien népek által épitetvén. a költözködő Jászok, Hunok, Avarok s más népcsoportok lezajlott korain keresztül megmaradt még Árpád fejedelem magyar népe javára is. S mi utódai a 19-ik század ötödik tizedének végén értük el, hogy a tiszaszabályozás alkalmából nem hogy átalakíttatott volna, hanem megszüntetve lett! Az 5-ik pontban kérdeztetik: Az általános vizszin- emelkedésen kivül mutatkozna k-e a folyók egyes szakaszain helyi duzzadások? Ha igen: minő mérvben? mi okozza a duzzadást? Feleljük: Eltekintve az Eger vizének a Kis-Tiszába való szakadásánál árvizek idején e folyóban felmerülni szokott duzzadástól maga a hevesmegyei Tiszafolyam mentén is, Tisza-Eörvény- s Tisza-Szölöstöl kezdve lefelé, valamint Sarudtól kezdve szintén lefelé, e két tiszai átellenes oldalon levő párhuzamos gátak közötti ártéren, igeuis jelenkeznek a duzzadások. Ezek okozták 1876 és 1879-ben a taskonyi és sarudi gátszakadásokat is, mely duzzadásokat Tisza-Eörvénynél, ennek átellenében a jobb oldalon, az ár- visszafolyása világosan jelzette, s 1876-ban többen valóban is észleltek. S miért vannak ezek? Azért, mert e két gátvonal között a széles nagy ártér is szűk már a nagyobb áradások idején. Addig is tehát, mig ennek fokozatos kibővítése végrehajtatnék, mire idő kell: mi kívánatosabb, mint az egyes veszélyesebb helyzetű községi telepeknek vagy ezek lapályosabban fekvő részeinek óvatosságból való erős körlilsánczolása, valamint a meglevő tiszai gátnak is erösbitése s emelése? A 9-ik számú pontnál: A helyenként erős á t- szivárgás oka nem a töltés építési modorában rejlik-e? Feleljük: Tisza-Szölösön, a falu melletti északnyugati oldalról, a Tisza közelségében levő mentesített tért éven kint a vadviz tóvá változtatja, lévén e terület lapályos, mihez hozzá járul, hogy a két átellenes gát közötti ártér szűk is; itt tehát a víznek erős átszivárgását a gát alatt valóban a Tisza által felfogott, nagy tömegű víznek felduzzadása s erős nyomása okozza iakább, mintsem maga a gáttöltés építési módja. S mindaddig, mig a tiszai jobb oldalon, vagy egyszersmind a baloldalon is, nagyobb ártér nem engedtetik a Tisza lefolyásának, a szomszédos telepek némely részével együtt, maga az egész tisza-szölösi községi telep, akár csekély magaslaton vagy a ■ mellette elterülő vadvizes tónak a tövében, akár a Tisza hömpölygő habjai közelségében fekszik, az elmerülés veszélyének maradand kitéve, melynek káros következményei Madarason keresztül a karczagi határig is ki fognak hatni. Gyökeres orvoslat nélkül e két tiszai oldal, az eörvény-szö- lösi és sarud-t.nánai gát vonalak ban, Szeged vidékéhez hasonlólag, a legveszélyesebb része lesz mindig a Tiszavölgynek.
