Eger - hetilap, 1879
1879-05-08 / 19. szám
148 Az arabiai pusztaság monostorai. Ha az arabiai pusztaság monostorniuak keletkezését és jelentőségét meg akarjuk érteni, az anacboreta- és szerzetes-élet eredetére, a 3. és 4. századba kell visszatérnünk, a keresztények üldöztetésének amaz idejére, mikor az új hit feltűnt csillagzata a vértanuk vérében tükröződök vissza, mikor a földiek semmiségének megismerése az isteni szeretettől lángoló férfiakat a világtól való visz- szavonulásra s a szigorú ascetikus életre ösztönzé. Eme lemondásteljes lét tulajdonképi megalapítói szent Antal és szent Pál élettörténetében csodálatosan vegyül össze a legenda a történeti igazsággal. Mondják, hogy e két férfiú a negyedik század első felében az arabiai pusztaság szikla-üregeiben éltek a nélkül, hogy egymásról tudomással bírtak volna; csak száz évet meghaladott éltök estvéjén hozta őket össze az isteni végzés, és buzgó tanítványaik azon helyek közelében, hol e két szent férfiú lelkét kiadá. építették a nevükről nevezett két kolostort. Tehát 15 század választ el bennünket azon időtől, mikor a puszta szirtromjaiból emelkedtek fel az első czella- és zárdafalak, és valóban mai állapotuk még világos nyomait viseli magán ezeréves raúltjoknak. Mindkét monostor — mondja dr. Güszfeldt, kinek feljegyzései után közöljük leírásunkat — a Gallala nevű fensík lejtőihez támaszkodik , azonban kietlen hegység választja el azokat egymástól. Szent Antal monostora a Wadi Araba déli völgy-partja alatt fekszik, aránylag eléggé szabadon s könnyen hozzáférhető; Pálé ellenben a legzordonabh sziklás vadonban, elrejtve azon hegynyilások egyikében, melyek a vörös tenger felé vezetnek. Szent Antal monostorát vagy a dér mar Antoniűs-t — mint az arabok nevezi k — igy írja le a fenn nevezett tudós utazó. A ringadozó pálmák zöldje már a távolból elbájolja a szemlélőt, még mielőtt észre venné, hogy az előtte fekvő szikla bástyát emberi kéz emelte. Közeledéskor 40lábnyi magas falat különböztetünk meg, melyre tömör négyszögletes torony nehezedik hajlott falakkal, e mellett alacsony kúp emelkedik kereszttel, mely jelenti, hogy itt keresztények laknak; boltozata alatt egy harang függ, melynek a zárdafal aljáig érő kötele arra mutat, hogy az érkező idegen számára van ott a végből, hogy magát bejelenthesse. Hiába keressz kaput, melyen bejuthatnál, az az egy is, mely feltalálható, be van falazva; hanem a helyett, éppen ama torony-féle épület alatt, egy 35 láb magas fülke van a falba eresztve, melyen ha belépsz észre veszed, hogy boltja át van törve. A harang hangjára a deszkázat, mely ama nyílást elzárja, szétválik s egy erős kötélen csüngő fekete alak száll alá lassan hozzánk. Egyik a kopta barátok közül, ki bennünket arab szertartásossággal fogad s kinek udvariasságát mi hasonló módon viszono zzuk. A nyájas barát bér, hogy kövessük. Mindenki egymás után megragadja a pálma-róstokból készült kötelet, melynek alsó vége óriási csombókban végződik, czombjai közé szorítja s félig függve, félig a csombókon ülve száll fel a monostorhoz. Fent megérkezvén, sürgölődő barátok ragadják meg a jövevényt s húzzák oldalt szilárd talajra. A négyszögü torony belsejében vagyunk, hol a kötél felgombolyítására igen kezdetleges de azért teljesen biztos készülék van felállítva. Itt újra a kölcsönös üdvözlések veszik igénybe első perczeinket, aztán a kolostor belsejébe vezettetünk . Legközelebb függő lépcsőn egy lapos födélre jutunk, a magtár tetejére, honnan meglepő kilátás nyílik. A háttérben az ezer lábnyi magas meredek sziklafalakban végződőGallala-hegy- ség által határolva, minden oldalról körfaltól körülvett területen emelkedik sz. An tál monostora. Mig tervezetét pontosan nem ismerjük, e hátrafelé mindinkább emelkedő térségén a stílnélküli építmények, alacsony kupolák . buján tenyésző pálma-ligetek s puszta udvarok tarka vegyülékénél alig látunk egyebet. Kis városhoz hasonlóan terül el előttünk a monostor, mely fölött a közepén emelkedő magas torony rézsútos falaival, a „gasr“ vagy vár, uralkodik. A lapos födél végére érvén, két párhuzamosan haladó útcza bejáratánál állunk, melyek felé a barát-lakok nyitnak. Az egyik út- czába lépünk, mely öt lépés széles és negyven lépés bosszú; mindkét oldalán magas épületek emelkednek. Kellemes hüvesség környez bennünket; a halotti csend, mely körösköriíl uralkodik valamely kihalt egyiptomi vidéki városba látszik bennünket áthelyezni. Az említett útcza négyszögkövekkel kirakott udvarba vezet, melyet a főtemplom, a harang-torony, a „gasr“ s nehány lakház falai vesznek körül. A gasr és a harang-torony között kúpfödél feszül ki s nyílt csarnokfélét képez. Ez alatt a kőpad fogadtalásunkra szőnyegekkel van beterítve; letelepedünk s várjuk a prior megérkezését. (Vége köv.) * Ö Felségeik a király és királyné e hó 3 án, Gizella föher- 1 czegné és Lajos bajor herczeg kíséretében Budapestre érkeztek, hol nagy lelkesedéssel fogadtattak. — Mücke festőművész úr festő műtermét ideiglenes itt tartózkodása idejére az alapítványi házban (II. emel. jobbra 2. ajtó) rendezte be, hol is szívesen vállalja el azok megrendeléseit, kik akár arczképeket, akár egyéb mübecsü munkákat akarnának birni, s a mi fő, régibb vagy sértést szenvedett festmények kitisztítását, esetleg restaurálását is teljes szakértelemmel képes eszközölni. Mücke úr képeinek müvészisége , olcsósága- s gyors és pontos ecsetjéről sokkal ismertebb müveit közönségünk előtt, hogysera e tekintetben bővebb bemutatás- és ajánlásra volna szüksége. Csak azt említjük még, hogy műtermében nehány igen szép festménye mar megtekinthető, u. m. a) Salvator mundi (eredeti), b) a bezárt diák (eredeti genrekép), c) tanulmányfö (merengő ifjú), d) Salvator (velenczei másolat); végre látható nála egy kis ideális tájkép, gyermekalakokkal, művészünk szintén művész lányától: Mücke Mariannától. — Nagy Jakab, világhírű tilinkómüvész, ma és holnap estve 8 órakor az ó-kaszinó ebédlőjében az általa magas tökélyre vitt s világbámulta tilinkón, úgy szintén az angoloknál igen kedvelt u. n. eoncertináu (harmoniumszerü uj hangszer) szándékozik magát bemutatni müveit zenekedvelő közönségünknek; szombaton és vasárnap este pedig a „Tíizoltó-kávéház“ helyiségében fog játszani. Zenekedvelőink ne ütközzenek meg azon, hogy a világhírű művész ily mellékrendü helyiségekben lép föl, mert kénytelen ezt tenni, miután a színházi helyiséget Miklóssytól nem sikerült kinyernie. Annál melegebben ajánljuk öt miiélvre kész közönségünk becses figyelmébe, miutáu az Ő figyelme sem kerülé ki soha a szereucsét- leneket. Az ö anyagi segélye vezette vissza a nemzet karjaiba Sárosy Gyulát a csehországi fogságából; ö tette le első az alapot a leégett maimarosi collegium újra építésére hangversenyének összes tiszta jövedelmével; az ö pesti hangversenyzésének anyagi haszna menté meg a végszükségtől egy, a rablógyilkosok által a kenyér- keresőtől megfosztott özvegyet árváival. Szóval, ö éltében mindig kész volt emberbaráti czélokra keresményét föláldozni, s most hosz- szú betegség u'án körünkbe vetődött, a fülmiiével versenyzendő. * Xantusné Doleschall Gabriella úrnő a Budapesten, Székesfehérvárit s Miskolczon alapos tanulmányról tanúskodó érzésteli játéka és kitűnő alakitási tehetsége által oly jó hírnevet szerzett mü- kedvelönö e napokban városunkban is — Miklósv színtársulatával — négyszer fel fog lépni a „Lowoodi árva,“ „Gróf Dormándi Kálmán,: „Nöuralom“ és „A legújabb botrány“ czimíi érdekes darabokban. Ezen élvdusaknak ígérkező előadásokra előre is figyelmeztetjük a t. közönséget. * Tóth Mór kir. ügyész saját kérelme folytán városunkból a debreczeni kir. ügyészséghez tétetett át. Helyét Hieronymi jászberényi kir. ügyész fogja elfoglalni. — Papp Béla, városunkban már megfordult s előnyösen ismért fővárosi zongorahangoló, f. május hó közepére Ígérkezik hozzánk. * Gyászhirek. Ö/,v. S t a n c z e 1 J ó zsefn é szül. Nessel Juliánná, ügyvédi karunk egyik közbecsülésben álló tagja Si mony i Károly úr édes anyja, april hó 30-án életének 82-ik évében elhúnyt. A megboldogult Lült tetemei e hó 2-án a fájdalmas Szűzről nevezett sirkert melletti új temetőben levő családi sírboltba tétettek nyugalomra. — Folyó hó 4-én Nékám Alajos vá- rosuuk szolgálatában megőszült veterán polgártársunk s legutóbb városi pénztári ellenőrnek adtuk meg a végtisztességet. Nyugodjo- nak békében! — Lapunk zártakor pedig a következő gyászjelentést vettük: Violet Ott óné szül. Kempolen Emma saját, úgy kiskorú gyermekei Ottó, Szilárd, Gyula, Ernesztine, Regina, Ágoston és Ludmilla, valamiut sógornője Violet Mathild nevében is mélyen szomorodott szívvel jelenti szeretett férjének Violet Ottónak f. hó 7-én reggeli 4 órakor élte 42-ik, boldog házasságuk 11-ik évében agyszélhiidés következtében történt gyászos elhunytát. A boldogult lnilt tetemei f. bó 8-án d. u. 5 órakor fognak a fájdalmas szűzről nevezett sirkertbe örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent miseáldozat pedig f. hó 9-én reggel 10 órakor fog a székesegyházban az egek urának bemutattatni. Béke lengjen a hü férj, szerető atya és jó testvér porai felett! * Az egri polgári lövelde f. évi april hó 27-én tartott megnyitási-ünnepélye alkalmával valamennyi jutalomra pályázott 7 lövész, csupán a hat utolsóra 2, nem pályázott 2, tehát részt vett összesen: 11 lövész. Az első jutalmat (2 db arany) Szó bek Géza Lóránt, a másodikat (2 db tíz frankos) Fekete Sándor, a harmadikat (1 db arany) Polereczky Gyula, a negye-
