Eger - hetilap, 1879
1879-05-08 / 19. szám
14« nőkké közfelkiáltással Ráth Károly, alelnökké Rád vány István (Miskoicz), jegyzőkké: Géllé rí Már és Fritz Péter választattak. Elnök bejelentvén a hozzá időközben a vidékről beérkezett számos előterjesztéseket, következik a napirend. — I. pont: Az országos iparos-gyűlés megtartásának helye és ideje. Beható vita «tán, elnök fölteszi a kérdést, mire a tulnjyomó többség a congres8usnak Budapesten való megtartása mellett nyilatkozik, s a congressus napjaiul egyhangúlag folyó évi májú 8 31-ikét és junius 1-jét tiizi ki. II. Az országos iparos-gyűlés napirendje. A napirend első pontja gyanánt az ipartörvény módosítása javasoltatik fölvétetni. Htározta- tatott: Az ipartörvény revisiója tárgyában készítendő javaslat kidolgozására bizottság küldendő ki, mely a vidéki ipartársuiatokkal érintkezésbe lépve és az orsz, m. iparegyesület, a kamarák és hatóságok eddigi idevonatkozó javaslatait tekintetbe véve munkálkodjék. Ugyanezen bizottság állapítsa meg az iparszervezetre és az iparos-oktatás rendezésére vonatkozó javaslat irányelveit s e javaslatok kidolgozására külön-külön előadót válaszszon. A bizottság tagjaiul választattak a központban : Ráth Károly, Bakay Nándor, Szabóky Adolf, Mudrony Soma, Gaál Jenő, Steinacker Ödön, Bo- bula János, Csepreghy János, Gelléri Mór. Éhez képest a napirendre kitűzetik még: 2. az ipari szakoktatás szervezése. Továbbá: 3. Az egyetemlegesség elvére alapított szövetkezeti intézmény fejlesztése. 4. Az 1881, esetleg 1882-ben Budapasten tartandó országos iparkiállitás ügye. 5. A hadfelszerelési és egyéb állami szükségleteknek a hazai ipar által való fedezése. 6. A vásárügy rendezése. 7. Iparos ifjúsági egyletek (önmüvelődési és segélyegyletek) támogatása. 8. A házalási ügy törvényhozási szabályozása, fötekin- tettel a vándorrak tárak- és az ügynökösködés hatósági ellenőrzésére is. 9. A fegyenez-ipar rendezése. III. A gyűlés szerve z e t e. Hosszas és beható eszmecsere után határoztatik, hogy a II. országos iparos-gyűlésen az i p ar tár s u 1 átok, iparegyletek és oly iparos körök vehessenek részt, melyeknek alapszabály- szerű feladata az ipar előmozdítása. Részt vehetnek továbbá az ipar- és kereskedelmi kamarák, valamint oly társulati köteléken kívül álló iparosok, kik — ha legalább 50-en összeállanak — gyii- lésileg jegyzőkönyvi meghatalmazás alapján képviselőt küldenek. A szavazati jog tekintetében a kővetkező megállapodás történt: Ipartársulatok, iparos-körök és iparegyletek, ha 50-nél kevesebb taggal bírnak egy, ha 50—100 taggal bírnak két, ha 100-nál több taggal bírnak, három szavazatot gyakorolhatnak. Társulati köteléken kívül álló iparosok, ha legalább 50-en összeállanak egy, ha 100-on felül vaunak, két szavazatot gyakorolhatnak megbízottaik által. Minden kereskedelmi- és iparkamrának 5, az országos m. iparegyesületnek 5, a fővárosi iparoskörnek 5 szavazata lesz a nagygyűlésen tekintet nélkül a képviselők számára. Több testületek egy és ugyanazon kiküldött által is képviseltethetik magukat. Öt szavazatnál többet azonban egy kiküldött sem egyesíthet magában. IV. A tanácskozási ügyrend. Beható és élénk vita után irányelvül kimondatik, hogy a congressus bármely tagja csak egyszer szólhat egy és ugyanazon tárgyhoz, az előadó a zárszóval együtt kétszer, ha pedig fölvilágositás kivántatnék az előadótól, az soron kivül is fölszólalhat. Ha 20 tag a tárgyalás befejezését kívánja, elnök azt szavazásra bocsátja, és a ha a többség a vita befejezése mellett van, már csak a határozat fölötti szavazásnak van helye. Az ügyrend egyéb részleteinek kidolgozására a központi bizottság kéretik fel. V. A szervezési költségek. A nagygyűlés szervezési költségeinek és a központi bizottság kiadásainak fedezésére határoztatik: A beiratáskor minden társulat annyi forintot tartozik lefizetni, a hány szavazattal bir; továbbá: midőn az előmunkálatok a társulatoknak megküldetnek, ezek fölhivandók az előzetes nyomda- és egyéb költségek fedezésére tetszés szerint adakozni; végül ugyan-e czélból a jelenvolt vidéki küldöttek az illető társulatoknál előterjesztéseiket megtenni fölkéretnek. VI. Az előadók megválasztása a központi bizottságra bízatik. VII. Az előkészítő központi bizottságba beválasztatnak Budapestről Ráth Károly, Bakay Nándor, Szabóky Adolf, Mudrony Soma, Gaál Jenő, Steinacker Ödön, Bobula J., Csepreghy János, Gelléri Mór. E bizottság kültagjait az értekezleten részt vett küldöttek képezik. Vili. Határoztatott végül, hogy a nagygyűlés hivatalos elnevezése legyen : „II o rs zágos ip ar os- gy ü 1 é s.u A közpoti bizottság és iparos-gyűlés hivatalos közlönyévé a „Magyar Ipar- és Kereskedelmi-Lap“ választatott. — Az elökészitö bizottság megalakulván és magát több szakavatott tag által kiegészítvén, megválasztotta: elnöknek: Ráth Károly, jegyzőknek Gelléri Mór és Fritz Péter urakat; továbbá megválasztotta az előadókat; u. m.: 1. Az ipar törvény revisiója és az iparszervezet. Előadók: Mudrony Soma és Bakay Nándor. 2. Az iparoktatás szervezése. Előadók: Sza bóky Adolf és Steinacker Ödön. 3. Az egyetemlegesség elvére fektetett szövetkezetek terjesztése. Előadók: Gaál Jenő és Gelléri ;Mór. 4. Budapesti országos kiállítás. Előadó : Posner K. Lajos. 5. Az állami szükségleteknek a hazai ipar által való fedezése. Előadó: Csepreghy János. 6. A vásár ügy rendezése. Előadók: Lengyel Antal (Szolnok,) Dobay János (Gyula.) 7. Az i pa r os-i f ju ság i egyletek támogatása. Előadók: Gelléri Mór és Szilágyi Mihály (Veszprém.) 8. A házalás szabályozása. Előadók: Szenti él eky Máté (Pozsony) és Fritz Péter. 9. A le gyen ez ipar rendezése. Előadók: Gyű bek Lajos (Eger) és Jónás János. Az elökészitö bizottság — az eiöértekezlet fenti megállapodásai nyomán — a napirend minden egyes ponljára vonatkozólag részletes javaslatok kidolgozásával foglalkozik, melyeket a nagygyűlésen a fönt megnevezett előadók fognak előterjeszteni és tüzetesen indokolni. Ezen javaslatok főbb irányelveit magában foglaló pontozatokat a jövő hó elején fogjuk a t. ipartársulatoknak tudmásul vétel, illetőleg tanulmányozás végett megküldeni. A kitűzött időben a fővárosba érkezők összejövetelére, az ismerkedési estély és az eiöértekezlet megtartására, továbbá egy pünkösd hétfőjén külön vonattal Székesfehérvárra tervezett kirándulásra vonatkozólag részletesebb programmot a már említett második körlevelünkkel lesz szerencsénk beküldeni, mely alkalommal a vasúti és gözbajózá8Í díjkedvezmények kieszközlése iránt tett lépéseink eredményét is fogjuk tudathatni. Végül alig szükssges a II. országos iparos-gyűlés ügyét a t. ipartársulatok s általában iparosainknak legmelegebb pártfogásába ajánlanunk. A hozandó határozatok csak úgy fognak értékkel bírni és egyaránt felfelé és lefelé érvényre juthatni, ha a nagygyűlésen a hazai iparosok impozáns zöme érvényesíti szavazatát és ezáltal erkölcsi súlyát. És reméljük, hogy a hazai iparos-osztály, mely oly sokszor emelte föl szavát a hazai ipar fejlődését gátló intézmények ellen, ezúttal sem fogja az alkalmat elmulasztani, hogy együttes és egyetértő föllépése által érvényt szerezzen azon jogos kivánalmainak, melyek megvalósulásától a hazai ipar, és egyszersmind az ország jobbléte függ. A II. országos iparos-gyűlés elökészitö bizottsága nevében: Ráth Károly orsz. képviselő, elnök. Gelléri Mór, jegyző. A hevesmegyei 184s/9-ki honvédek egylete által Egerben 1879-ik évi május hó 4-én tartott közgyűlés jegyzőkönyve. I. Elnök a megjelent egyleti tagokat üdvözölvén, az ülést megnyitja s jelenti, hogy a budapesti országos központi választmány megküldötte 1878. október hó 10-töl 1879-ki évi januar hó 20-áig tartott üléseinek jegyzőkönyveit hiteles másolatban az egylet részére. E több évre terjedő jegyzőkönyveknek felolvasása, azokból az egyletet különösen érdeklő tárgyak megjelölése s ezek érdemé- beni intézkedés, úgy a hevesmegyei honvédegylet területén még életben lévő honvedbajtársak névsora és létszámának pontos összeállítása; valamint az egylet területén lélező honvédszobrok és emlékek összeírása egy küldöttségre bízatott, melynek tagjaiul Csiky Sándor elnöklete alatt Csernyus Kálmán, Támár Alajos, Horváth József és Herczeg Ignácz választattak meg. Ugyan e küldöttség bízatott meg, a hevesmegyei honvédegylet kipuhatolandó létszámához képest annak meghatározásával is, mennyi honvédérem fog szükségehetni a honvéd országgyűlés által határozatba jött 50 kros ezüst fémből; elfogadtatott egyszersmind azon indítvány is, hogy mivel ezen endék érmet, mint családi ereklyét minden honvédbajtársnak kell bírnia, azok a szegényebb sorsú bajtársak részére az egylet pénztárából szereztessenek meg, s közlelkesedéssel, élénk éljenzéssel fogadtatott Cserey Ignácz egyleti alelnök által egy meg nem nevezett honvéd bajtárs nevében az elnöknek átadott 6 frt, hogy az egyleti pénztár lehető kímélése tekintetéből ezen összegen 12 honvédérem vásároltassák meg anyagi helyzetüknél fogva azt meg nem szerezhető honvédbajtársak részére. II. A kápolnai honvéd szobornál f. évi május hó 21-én tartandó gyászszertartás iránti intézkedésre hivja fel az elnök a közgyűlést. Az ünnepély rendezése, részleteinek megállapítása azok ak közhírré tétele s a szükséges intézkedések foganatosítására egy küldöttség indítványozása elfogadtatván, annak tagjaiul Csernyus Kálmán elnöklete alatt Támár Alajos, Tilkovszky F.idolin, Hebrony
