Eger - hetilap, 1879
1879-04-17 / 16. szám
124 tott meg: fölöv ész mesterré lett: Csiky Sándor 36, lövészmesterré: Komáromy József 32, pénz tárnokká: Greiner Arnold 24, és jegyzővé: Énekes Gusztáv 37 szavazattal; — választmányi-tagokká lettek: Kapácsy Dezső 38, Almássy Félix 34, Fridvalszky Ádám 33, Végess József 30, Károly Károly 29, Polereczky Gyula 29, Tavasy Autal 29, Eisenmaon János 27, Hi- bay György 26, Szobek Géza Lóránt 25, Makkay Bódog 23, Bér- nekker Ferencz 22, Flilöp József 22, Kubik Endre 22, Grónay Sándor 20, Babócsay Sándor 19, Glósz Károly 19, Nagy Bernát 18, Petravich Ferencz 18, és Pájer János 14 szavazattal. * Messziről jött. Nehány nap óta ritka vendége van városunknak. Ez Tajti János úr földink, volt 1848/9-ki honvéd, ki Afrikának déli csúcsáról a zulu-földdel határos angol gyarmatról jött, hol igen jövedelmes üzletnek tulajdonosa volt; de, az angolzulu háború folytán ott jelenleg uralkodó bátortalanság miatt, tanácsosabbnak tartotta hazájába visszatérni, hol végleg megtelepedni szándékozik. Isten hozta! 4 Jelentés. Az egri fögymnasiumi ifjúság önképzö körének évi befejező diszgyülése a jövö vasárnap vagyis f. b. 20-kán, délután fél 4 órakor tog megtartatni a főgymn. épület földszinti nagy termében, melyre Eger város szülő-közönsége szívesen láttatik. * Közgyűlés. A budapesti átalános beteg és rokkant munkásokat segélyiő pénztár egri élőhelyének búsvét másodna pjára kitűzött közgyűlése, közbejött akadályok miatt, meg nem tartathatván, erre ujabbi határidőül april hó 20 ának d. u. 3 órája tűzetett ki, miről az érdeklettek értesittetnek. Szabj S. megbízott. * A szegedi árvízkárosultak javára újabban 4 frtot kaptunk mint Bauer Kálmán és Braun Sándor által f. hó 9-én rendezett „kicsinyek házimulatságának“ eredményét. Ugyancsak e hó 12-én tartatott egy hasonnemü és ezélú mulatság Goldstein Gábor házában. A rendezők a kis Morgenstern S. és Berger V. voltak. A tiszta eredmény 2 frt, mely összeget a fennebbi 4 írttal rendeltetése helyére fogjuk juttatni. A kicsinyek jótékonysága bizonyára dicséretet érdemel. * Az egri fiatalság által m. hó 22-én a szegedi vízkárosultak javára rendezett karton-kräozehen alkalmával felülfizetni szívesek voltak: Schvartz Herman 7 frtot, Kohn Fanny k. a. 1 db aranyat, Engel Jakab 7 frt, Schvartz Adolf 5 frt, Fischer Soma 4 frt, Kovács Kálmán, Kenn Soma és Gombossy Mór 3—3 frt, Stern Alajos, özv. Kohn Illésné, Greiner Miksáné, Kellner Bernát, Grünbaum Gábor, Mészáros István, Veisz Jónás, Bauer Herman, Ungár Dániel, Fischer József és ifj. Kohn Jakab 2—2 frt, Klein Jakab, Akantisz Timót, dr. Brünnauerné, Ehrlich Dávid, Deutsch Fáni, Berger Henrik, dr. Kohn Jágó, Tauszig Péter, Spieler Ferencz, özv. Deutschné, Ceizler Zzi gmond, Bandy Sándor, Veszély Soma, Butermann Henrik, Adler Albert, Polner Benő, Sugár Soma, Köllner Lörincz, Klein Lipót, Krausz Lajos, Morgenstern Izidor, Domán József és Landesmann József 1—1 frtot, N. N. egy márkát, Glüch József, Berkovich Mór és Grünvald Zzigmond 50—50 kr; összesen 84 frtot. —- Kedves kőteleségnek tartjuk fent nevezett uraknak és hölgyeknek, úgyszintén azoknak, kik a bazárhoz bárminemű adományokkal járulni szívesek voltak, a szegediek nevében hálás kö8zönetiinket kifejezni. A rendezőség. * Csehi, Bekölcze és Szúcs községek — mint utólag értesültünk — a közvetlenül Szegedre küldött adományokon és a marez. 27-iki számunkban említett 6 frt 63 kron kívül, még 582 kilogr. búzát is adományoztak a szegedi árvízkárosultak javára. Többet is küldöttek volna — Írják nekünk onnan — de a három község a m. évi aug. 30. és 31. vizáradás által maga is nagy károkat szenvedett. * Boszniába! F. hó 9-én Budapestről a 60. sz. gyalog sorez- redböl 150 ember indúlt Boszniába. E szerint nem való az a hir, melyet a lapok nem rég kürtőitek, hogy a boszniai hadjáratban résztvett magyar ezredek haza fognak térni s helyöket más nemzetbeliek foglalják el? * A. tartós esőzések következtében patakunk minap újólag tetemesen megdagadt. Aggódva néztük az ár lassú emelkedését; de szerencsére, ezúttal megmenekedtünk a bajtól. A Mátrában felszaporodott viz a Zagyva medrét is megtöltötte s félelembe ejtette a derék Jászberényieket. „A vizet — mint a „Lehel-Kürt“ Írja — rémhír előzte meg, útezaszerte arról beszélt a nép — remegtünk Egerért.“ Hála Istennek, sem itt sem ott nem történt baj. Hanem elég lesz már a sok félelem- s remegésből! Itt az ideje, hogy városunk védelme érdekében cselekedjünk; mert — ne adja Isten — megkeserülbetjtik lanyhaságunkat. * A vetések állása megyénkben. Alsó-Tarnajárás: A búzavetések a sok víz miatt kiveszésnek indúlnak; a gabona egészben véve gyengén áll; a tavasziak elvetését az árviz késlelteti; a repeze az ármentes helyeken kielégítően mutatkozik. Felsö-Tarnajárás: Az őszi vetések buján keltek s általában szépen indúlnak; a repeze | szintén szépen telelt ki; eddig jó aratásra van kilátás; a tavasziak j is szépen mutatkoznak. Közép-Tarnajárás : A búzák szenvedtek; a I tavasziak elvetését az időjárás gátolja. Tisza-járás: Az őszi vetések jól teleltek, azonban a viz, kivált a lapályos helyeken sok kárt tett; a tavasziak elvetését a rossz időjárás itt is akadályozza. * A székesfehérvári országos kiállítás érdekében mezőgazdáink, iparosaink és művészeink oly nemes buzgalmat fejtettek ki, bogy ma már biztosan állíthatjuk, hogy e kiállítást a legfényesebb eredmény fogja koronázni. Az eddig jelentkezett kiállítók száma felülbaladja a 2500-at. Oly eredmény, melyet jelenlegi viszonyaink között remélni alig lehetett, s ez annál örvendetesebb. Különösen a vidéki városokat illeti meg az az érdem, hogy, hazai iparunk fejlődésének mai álláspontját bemutatandó, valóságos versenyt fejtettek ki. A legtöbb gondoskodott arról, hogy az országos kiállításon méltóan képviselve legyen, s sok helyen az erre szánt tárgyak elküldését azoknak helybeli kiállítása előzte meg. Sajnáljuk, hogy7 az adatok hiánya miatt a székesfehérvári kiállítás érdekében annak idejében nálunk is megindult örvendetes mozgalom eredményéről nem szólhatunk. Úgy látszik a „Sajtó és közönség nálunk“ czimü czikkünk, valamint sok más jóakaratú felszólalásunk, eredmény nélkül hangzott el. * Rendőri hir. A korcsmái verekedések nálunk oly mérveket kezdenek ölteni, hogy rendőrségünket a jegkomolyabb intézkedésre hívják fel. Sajátságos, hogy a legtöbb esetben ncmis az olcsó bor az oka e veszélyes kihágásoknak, hanem a parasztsuhancza- inkat jellemző negédesség. A rendőrség megteszi ugyan a maga kötelességét; de mit fasznál ? ! Mióta a rab urakkal oly kegyesen bánnak, nem nagyon félnek a börtöntől, s aztán mi az a 4—6 hét! Ennél hathatósabb szert ajánlanánk. A kikben annyi a bátorság, hogy nem fércek meg a bőrükben, ha katonák vagy védkötelesek, mi a legtöbb esetben úgyis van, küldjék oda, hol alkalmuk van bátorságukat fitogtatni s úgy lehet nemsokára kedvök szerint verekedhetnek is — Bosznia-Herczegovinába, s helyette hozzanak haza olyanokat, kiknek a bosnyák nyomorúságból önvétkök nélkül már bőven kijutott. * A nihilismusért, mely tudvalevőleg a fehér czár- és kormányának annyi keserű napot okoz, az orosz sajtó Európát teszi felelőssé. Erre vonatkozólag a „St. Piet. Wjedomosti“ így ír: „Oroszországban mindenki azt hiszi, hogy a nihilismus keresztapja a — párisi szerződés volt, mely nemzetünk megaláztatásának világra szóló okmánya vala. Ez képezte alapját a nihilismus kelet- keztének s ebből nyerte táplálékát is. Ha ez igaz, úgy az is tény, hogy az 1878. jul. 13-ika, a hírhedt berlini béke születésnapja, új erőt 8 új lendületet adott a nibilismusnak. Ez a szerződés a mi belső zavarainkat jobban fokozta, mint az európai forradalmárok bármelyike. De hogy a belső rothadás megakasztassék, Oroszországnak erélyes külpolitikát kell követnie, még ha háborút vonna is maga után Angliával és Ausztria-Magyarországgal...“ A muszka urak mindamellett nagylelküek is tudnak lenni Magyarország irányában ; A szegedi vész birére elfojták a magyarok iránti hagyományos gyűlöletüket s gyűjtéseket indítottak meg a szegediek javára. A gyűjtött összeg eddig több ezer rubelra rúg. A húsvéti ünnepek után pedig a fővárosok művészei hangversenyeket készülnek adui a szegediek javára s ugyané czélra több moszkvai temp lomban perselyek vannak kitéve. * Szegedről jelentik az „Egyetértés“-nek: A tegnap dühöngött iszonyú szélvihar Deutsch vállalkozó czölöpverö készületeit teljesen halomra döntötte, tartanak tőle, hogy emiatt a munkálatok a kiszabott időben elkészülhetni nem fognak. A Tisza vize tegnap egy hüvelyket, ma kettőt áradt, a Marosról tegnapról mára 115 cm. áradás jelentetett, Körös és Szamos folyók szintén jelentékenyen áradnak. A városban ennek következtében nagy ijedtség uralkodik, mert attól lehet tartani, bogy a zöld ár korábban itt lesz, mint várták, s beláthatatlan újabb károkat fog előidézni. Mentsen Isten ettől! — Merényletek az orosz czár ellen. Szkoloff merénylete nem az első, mely Nikolajevics Sándor urat fenyegeté. 1866-ban Moszkvában egy nyilvános kert bejáratánál rohant a czárra egy Kata- kozov nevű kisnemes, s tőrét egy sipkagyárossegéd fogta fel, kit azért nemességre emelt a czár. A második merényletet az 1867-ki párisi világkiállításon követte el egy Berezovszky nevű lengyel, ki a ez árnak a III. Napóleonnal tartott csapatszemléjéröl visszatérte alkalmával lőtt rá. * A legrégibb nyomtatott újság, Chalmers, angol történész szerint, a „Gezetta di Venezia“ mely 1536-ból származik, a midőn Szulejman Velenczéröl a levantei birtokokat elragadta. A háború lefolyását egész Olaszország nagy figyelemmel kisérte s mi
