Eger - hetilap, 1878
1878-12-26 / 52. szám
410 juk ezt elérni; először mert lehetetlen úgy írni, hogy amit Írunk, a különböző felfogás, műveltségi fokozat és Ízlésnek egyaránt megfeleljen; az olvasó részéről pedig azért, mert magában jár azon az ösvényen, hol tájékozóra lenne szüksége. A legnagyebb baj pedig, hogy a közönség el lévén kényeztetve a birlapirodalom által, az oktató és ismeretterjesztő iratokban is, melyekről itt szó van, az újdonságot, meglepőt, bámulatosat, sőt még a politikai szempontot is keresi; megizleii ugyan az efféle olvasmányt, de ha Ínyére nincs, mi ily körülmények között gyakran megtörténik, eldobja magától. Aztán sokan még újságot sem olvasnának, ha nem lenne alkal- mu k, azt az eszmecsere tárgyává tenni. A ki a szellemi munkához nem szokott, azt a mit magába felvesz, szereti meg is emészteni, másokkal közölni s megbeszélése által ar ól magának helyes fogalmat és ítéletet szerezni. így van ez az oktató olvásmányokkal is, csakhogy itt megint az a nehézség áll elő, hogy azok korán sem terjedtek el annyira, hogy a társas összejöveteleknél napirenden állanának. Mindebből csak az tetszik ki, hogy az ismeretek elterjedése és az Ízlés fejlesztése érdekében szükséges, hogy a szellemi eikiilönözöttség akadálya elháritíassék s az erre vonatkozó k ö z ö 8 törekvések elömozdittassanak. S itt is, mint annyi más téren, hol csak az erők egyesítése képes sikert felmutatni, az egyesülés az az út, melyen czélhoz juthatunk; noha bizonyos, hogy ettől sokat azon álszégyen fog visszatartani, hogy részvételük által különben is csak nehezen palástolt ismerethiányukat önkényt vallanak be. Hogy az ilyféle egyesületek mennyire elöse- nitik a balvélemények kiirtását, a felvilágosodás s tisztultabb Ízlés elterjedését, eléggé bizonyítják a külföldi népmüvelödési, iparos egyletek, olvasó-társulatok stb.. melyek hivatva vannak a népszerűén oktató napi irodalmat és az olvasó-világot egymással viszonyba hozni s azok között a közvetítő szerepet játszani, mi által a napiirodalom oly jelentőségre emelkedik, milyenre különben, úgy lehet, sohasem juthatna el. Az Ízlés fejlesztése tekintetében elsősorban azon egyletek bírnak fontossággal, melyek a természetíudományvk népszerűsítését tűzték ki feladatukéi, milyenek pl. a Humboldt-egyletek. Meglehet, hogy ezek alapításánál nem is gondoltak arra, hogy ez irányban is mily jelentékeny hasznot fognak a világnak hajtani; de annyi hizonyos, hogy a természettudomány, mely bennünket a természet szépségei- és küiönféleségének megismerésére s bámulatára vezet, ízlésünket is csak nemes irányban fejlesztheti. A rossz Ízlés mindig csak a természettől való elidegenedésen vagy balfelfogásán alapszik, mely tüneményei- s törvényeinek egyoldalú s felületes szemléletéből ered. X. Megyei ügyek. Hevesmegye legtöbb adót fizetőinek (viriliseinek) névjegyzéke az 1879-ik évre következőkép állíttatott össze: Almásy Edmund 3115 írt 19 kr, Gr. Almásy Tasziló 1957 frt, Gr. Almásy Kálmán 1248 frt 89 kr, Almásy Zsigmond 972 frt 82 kr, Angyal Imre 472 frt, Adler László 348 ftr, Beökönyi Viktor 3135 frt, Ifj. Borhy József 2600 Irt 33 V» kr,Babies István 1864 frt 62 kr, Blaskovics Gyula 1825 frt, Borhy László 1257 frt 15 kr, Brezovay Sándor 898 frt 23 kr, Barna Márk 779 frt, Bajzát Sándor 726 frt. Borovicsényi Gyula 668 frt 29 kr, Braun Gábor 633 frt, Blau Zsigmond 556 frt, Beroát Ignácz 653 frt, 31 kr, Balogh Gyula 537 frt 34 kr, Braun Ábrahám 531 frt 51 kr, Balázs Ignácz 530 frt 92 krl Bedekovics Vilmos 530 frt, Balogh István 504 frt, Bállá József 500 frt, Berger Lázár 495 frt 98 kr, Blau Jakab 495 frt, Braun Mózes 474 frt 74 kr, Braun Ignácz 418 frt, Bárány Ferencz 406 frt, Blan Zsigmond 402 fit, Brünauer Dávid 398 fit, BriibI Mór 391 frt, Bénisz Lajos 364 frt, Báyer József 326 frt, Beniczky Pá! 305 frt, Bogdáu Jónás 292 frt 98 kr, Babócsay Sándor 292 frt, Biró József 287 frt 74 kr, Balzó József 281 frt, Borhy Kálmán 279 frt 31 kr, Csépány András 432 frt 39 kr, Czeisz- ler Zsigmond 326 frt 81 kr, Dálnoky János 588 frt, Dobóczky Ignácz 451 frt, Deutsch Salamon 383 frt 18 kr, Dankó Mihály 300 frt, Dapsy Béla 289 frt, Deutsch Éliás 289 frt, Ehriich József 1045 frt 69 kr, Érászt Jakab 750 frt, Engel Jónás 744 frt, Eperjesy János 500 frt, Eiszenm.mn János 482 frt 56 kr, Elek István 364 frt 66 kr, Engel Péter 331 frt, Engel Jakab 325 frt, Fáy József íf. 1568 frt */2 kr, Frantz Alajos 976 frt, Fáy László 819 frt,-4 T Á R G Z A. bAz árva. Holdvilágos éjjel sötét temetőbe, Kisírt, könyes-szemme! árva-gyermek jö be — Foszlányos mezét az őszi-szél is szánja, Vig játékát űzni vele nem kívánja, — Száraz, zilált haja, kit elveszte régen: Gondos, jó szülőjét keresi az égen ............. 0 is azért jőve, hogy itt megtekintse A kin kívül nem volt, s nincsen semmi kincse — 0 de sötét a sir, nem láthatni bele, — Zárt-ajtón keresztül beszélhet csak vele................ M éltán fakad olyan sziv-metsző sirásra, E kertben van neki mindene elásva............. K ikről egykor annyi rémes mesét hallott: Nem fél a holtaktól, hiszen ö is halott: Örömét, reményét, múltját és jövőjét — Az a sirhant födi, mely kedves szülőjét — E sírhoz indúl, — de a fájdalom súlyja Megtörött erejét sokkal fölülmúlja — Összerogy ; — azonban erős a szándoka: Térdein csúsz, mint a szent sir zarándoka, És öleli végre a kis egyszerű sirt, Melyen szíve, lelke már olyan sokat sírt, — Melyre csak hűsége ültetett virágot, S erre szeretete gyújtott napvilágot, Szívből jött könyei permeteztek vizet — Hálás szive most itt imádsággal fizet .... Buzgó imát rebeg annak a lelkeért, Ki éltében annyit fáradt jólétéért, Kinek a vett jók közt azt is köszönheti, Hogy most hála-mézét szive kiöntheti: Mert a hála-hangra ajkát ö nyitotta Mikor imádkozni első tanította — Ima közt kéri az árvák édes-atyját, Hogy: ha már elvette a jó édes anyát, És kedves atyja is e hant alá zárva, Ne hagyja, hogy ö is soká legyen árva ............. S hangos zokogással ráború! a hantra: Talán édes anyja fölébred e hangra .... 0 de néma a sir, oly iszonyú néma, Mint az ember-szivek, kérésére néha............. L eszól aztán éles, égő fájdalommal, Mely küzdeni szállt a sötét sirhalommal: „Végy magadhoz anyám ! — fáztam már eleget, Hő szivednél most is lelek még meleget, Éheztem is sokat, elhervadt két orczám, Csak gondos, jó lelked emléke hű hozzám; — Végy magadhoz Anyám ! hisz úgy sincs lakásom — Lakásul sírodat szívesen fölásom, Törölgesd meg szemem, mely tele bús könynyel Gyöngéd részvétednek selyem-kendőjével; — Végy magadhoz Anyám! végy magadhoz engem, Ringasd el elárvult, érted siró lelkem !“............. E zután még hosszan sirt és imádkozott, Mig rá őrangyala szelíd álmot hozott............. F ényes szép álma volt: álmában látta öt: A túlvilágon is legszeretőbb szülőt — Hallotta ajkának bűbájos hangjait, Melyek megnyitották a sírok ajtait — S hogy ézt gyakran hallja, hogy öt sokszor lássa: Azóta mindig e síron van alvása. Kapácsy Dezsli. Sohasem hal meg, Karácsoni történet. Egy család egyszerű történetét akarom elbeszélni, melyhez hasonlók napjainkban — fájdalom! — nem ritkán fordúlnak elő, s azért, ha elbeszélésem az izgató jelenetek barátait nem is fogja kielégíteni, bizonyára lesznek olvasóim között olyanok, kiknek
