Eger - hetilap, 1878
1878-03-14 / 11. szám
82 A halottak száma fi: 401, nö 412 összesen 813, vagyis az összes lakosság 3.8 °/0-k-d. A megelőző év arányához képest halálozási többlet férfiaknál: 10, nőknél 91, összesen 101. Ha már most figyelembe reszszük, hogy a megelőző 1876-iki népmozgalmi arányokhoz képest a lefolyt 1877 évben a szülöttek száma 43-mal kevesebb, a halálesetek száma 101-gyel nagyobb volt, s igy a rendszeres népesedési állapot 144 lélekszám veszteséget mutat: e körülmény népesedési mozgalmainkat a lefolyt évben kedvezőtlenekül tünteti föl. Legidősebb kor férfiaknál 60—80, nőknél 70—84 év. Erőszakos balállal kimúltak, és pedig: öngyilkosság által: Galcsik János csizmadia segéd 23 éves (főbe lőtte magát); Stre- gova Mihály (vízbe ölte magát); égés következtében: Béta Mária 20 é. Rácz Borbála 40 é. vizbefulás által: Navratil Józs. cipész 27 é. kutbaesés által: Pográcz Józs., Molnár Borbála; agyontités által: Stojka Mihály 25 é. Mangos József 42 e. — összesen 9. Halva találtatott 4. — Az elhaltak közöl orvosi ápolást nélkülözött. 7 éven alul 425, 7 éven felül 126, összesen 551, tehát az összes halottaknak közel 68°/0-éka! Az 187Ldik év nevezetesebb halottal: Palkovics Mária dr. Szentkirályi Kázmérné jan. 5. Murányváry József jogász febr. 28. Mosóczy Mária Zsendovics Endréné márt. 18. Petravich Klára hajadon apr. 3. Hodermarszky Antal megyei tiszt máj. 5. Csoór Ele mér jogász máj. 29. Mindszenti Gedeon áldozár jun. 5. Schuttag János gyógyszerész jun. 11. Vrabélyi Márton nyugaim. gazdatiszt jun. 16. Cseresnyési Irma hajadon jun. 27. Violet Ida hajadon jul. 7. Kaan Sándor kereskedő jul. 19. Trnovszky Ignác gazdatiszt aug. 16. Simonyi Irma hajadon szept. 23. Sisvai Anna Domonkos Fe- rencné okt. 16. Alberth Erzsébeth Szalay Józsefné okt. 24. Wolf Károly földbirtokos okt. 28. Sebestyén Anna Wolf Károly özvegye nov. 29. Toronyi Ignác szíjgyártó dec. 26. A közegészségügyi viszonyokat illetőleg, a lefolyt 1877 évben legyakoribb betegségek valának : gyomor-, bél- és hörghurut, tüdögümökór, tüdő- és mellbártya-gyuladás, rheumatis- inus, hagymáz, szélhiidés. Ezekhez járult szept. hóban az uralkodó himlő jár vány, mely szept.—dec. tehát mintegy 4 hónapon át 3 felnőttet, s 60 gyermeket 8 igy összesen 63 egyént ragadott el áldozatul, kik közöl egy sem volt beoltva! Hasonló szomorú kimenetelű volt az 1873-iki himlöjárvány, mely évben 233 gyermek, s 7 felnőtt, összesen 240 egyén halt el himlőben. E szomorú adatokból az elfogulatlan Ítélet a v é d himlő o I tá s határozott előnyét fogja beismerni! Közegészségügyi állapotainkra nézve, kiváló figyelmet érdemel azon körülmény, hogy a 813 halálozási esetnek 58°/0-ókát, tehát több mint felét, számszeriut 7 éves korig elhunyt 475 gyermek képezi, melyek közöl 425 nélkülözte az orvosi ápolást! Az irgalmas rend egri férfikórodájában, dr. Mestrics Césár int. főorvos kimutatása szerint: 1876 évről ápolás alatt maradt 15; 1877 évben fölvétetett 305; az összes ápoltak száma: 320, 50-el kevesebb, mint az előző évben. Ezek közöl időközben meghalt 24, haldokolva behozatott 6, összesen 30. Gyógyulva elbocsáttatott 272 ; további ápolás alatt maradt 18. Ugyanez intézetnél az elmekórosok osztályán: 1876 évről ápolás alatt maradt 15; 1877-ben fölvétetett 10 ; gyógyulva elbocsáttatott 7, további gondozása alatt maradt 18. Az összes ápoltak közt vallásra nézve voltak : rom. kath. 280, gör. egy. 7, ág. hitv. 16, helv. v. 22, gör. n. e. 4, izr. 16. Az ápolási napok száma 21,526. Az egri irgalmas nénék által gondozott intézetben: 1876 évről ápolás alatt maradt 42; 1877-ben fölvétetett 321, és pedig helybeli 203, idegen 118. Vallásra nézve rom. katb. 301, helv. hitv. 13, izr. 7. — A belgyógyászati és sebészeti osztályon kezeltetett 239. Elmebeteg 34. Vener. beteg 48. Felgyógyult 255, meghalt 29. Haldokolva hozatott be 5. A f. évre ápolás alatt maradt 37. — A betegek ápolási napjainak száma: 15,817. Az említett betegeken kívül az irgalmas nénék még 50 városi elaggott szegény gondozás s ellátására kötelezvék, kiknek jelentékeny számán kivül még több tehetetlen aggastyán és beteg is gondoztatik méltányos díjfizetés mellett. Ezekhez számítva még az egyházi szolgálatot tevő tanulókat, a kórházban elhalt szülék árva gyermekeit, s magokat az irgalmas nénéket: az ekként általánosságban összegezett ellátási napok száma a lefolyt 1877 évben 43,800-at tett ki, mely naponkint 120 egyén gondozási számának felel meg. A jótékonyság eme páratlan munkájához járult: az aj!, alapítványi hivatal 2520 frttal; egyesek adományából befolyt 271 írt, fizető betegek utáni jövedelem 6046 frt. Összes bevétel: 8837 frt 62 kr. Kiadás 8808 frt 37 kr. Maradvány 29 frt 25 kr. E szerint egy élelmezési nap került 193/4 krba. Aki e kimutatást figyelemmel kiséri, s elfogulatlanul ítéli meg, meggyőződhetik, mennyire mehet egy ily intézetben, a mai súlyos anyagi viszonyok között is, a lelkiismeretes, gondos számítás, rendszer, és takarékosság, — s valóban a példányszerü önfeláldozás, jótékonyság s páratlan emberszeretet e valódi védangyalainak : az egri irgalmas nénéknek méltán megérdemelt elismerés- és tisztelettel fog adózni. Eger, mart, 8. 1878. Dr. Danilovics Pál, Eger város tiszti főorvosa. Vélemény a megyei gyámi ügy központosítása és pénzkezelési rendszerét illetőleg. Bármely társadalmilag szervezett országban, hol a polgárok személyi s dologi jogai rendezvék, hol a törvény’ őrszeme, nem csak a bölcsőtől a sírig terjedő földi lét jogozatai, hanem azon érdekek felett is gondosan virraszt, melyek a polgárnak hátramaradt családját s vagyonát illetik: az árvaügyi institutio igen fontos s ennek inkább politikai, semmint pusztán magánjogi intézménynek kell lenni. Az árvaügyek minden társadalomban megérdemlik, hogy a bon minden becsületes polgára részvéttel viseltessék irántuk. Olyanok vagyonáról, tanításáról és erkölcsi kiképeztetéséröl van itt szó, kik magukkal tehetetlenek, kiknek a természet még nem adta meg az erőt, hogy szellemi s anyagi szükségeikről gondoskodhassanak. Tehát az alkotmányos élet tevékenységének legerényteljesebb kifolyása azon gondoskodás, melyet egyetemesen az árvák ügyeire kész fordítani. E tettben nincs tényleges hála, itt csak kötelességet ismerünk, itt csak hatás van , kevés a visszahatás, és a jövendő polgárok jólétéről gondoskodni a föhatalom ép oly nemes, mint szép hivatása. Igen! mert amint ez ügynél nem csupán a száraz igazságosság, hanem a szív és részvét szabnak törvényeket, úgy a meghozott törvények alkalmazásához, nagy föláldozás kivántatik. Egygyé tenni az igazságos törvényt az ezer családi és személyi környülál- lásokkal, mi csak a szives odaadás fáradságának feláldozásával vihető ki. Tenni mindent hajlammal, nem érdekért, az akarat ne a kényszerítés, hanem a kötelesség szives tudatának kifolyása legyen. Természetes e szerint, hogy az árvaügy-kezelési rendszernek is az alkotmányos nemzet munkássága és a társadalmi kifejlettség minősége az alapja. Voltak és vannak önző vállalatok, melyekből már megvan, vagy következik azon haszon, mely a vállalkozót illeti; de itt egy harmadiké a nyereség, mi oka annak, hogy az árvaügyi rendeletek szigorú pontossággal nem alkalmaztattak eddig úgy, hogy a közös emberiség kötelességteljesítése nevében el lett volna látva mind az, ami kell. Több, az árvaság kezelésére nézve hibátlan alapvonalok találtatnak már a nemzet legrégibb szokásai és törvényeiben, de hogy azok napi alkalmazása nem volt kielégítő, az igaz, ahogy több és a mainál még számosabb visszaélések lehettek ez ügy körül, onnét lehet gyanítani, hogy a jogi fogalmak szükebb korlátuak lévén, a legjobb akarat mellett is történtek jelenre is kiható hibák és tetemes visszaélések. Volt árva, kit az apai gond és szorgalom jólétben, gazdagságban hagyott, és a gondatlanság mindenből annyira kivetköztette, hogy a törvényes kor beállván, a férfiúi cselekvés ideje keserű ébredés volt, mert az apai nagy vagyonnak csak némely maradványára lehetett már találni. Hogy az árvapénzek kezelése a legrégibb időiül oly nomád közömbösségben részesült, azt feltétlenül annak lehet tulajdonítani, hogy honunkban a pénzügyi tanra még mindig csekély figyelem fordíttatván, e szakma épen nem fejlődött, hanem inkább pangott. Már pedig az árvapénz kezelése is e szakmához tartozván, kedvezőbb eredményre szinte nem számíthatott. Mert hiszen ha az árvapénzt a ládában lehetne tartani addig, még az árva nagykorúvá lesz, — akor sohase lenne baj, de mivel azt gyümölcsöztetni kell, azért van kitéve calamitásoknak. A gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről 1877-ik évi Julius hó 4-én szentesítést nyert és 1877. Julius 7-én országgülé- sünk mindkét házában kihirdetett XX. t. c. már életbe van léptetve. Minél fogva megyei és városi törvényhatóságok, valamin- rendezett tanácsosai ellátott városok gyámi ügyeiket annak zsinórt mértéke szerint szervezni vannak hivatva. — Az említett XX. t. c. tartalmát illetőleg, ha a szakaszonkinti észrevételeinket elősorolni akarnék; — az, egy hosszas és fáradságos munkának tűn
