Eger - hetilap, 1878
1878-02-21 / 8. szám
60 törvény szerint, minden népiskolának 6 évfolyamból, illetőleg 6 osztályból kellene áilani; — 8 dacára ennek, városunkban máig is a régi 4 osztálya belvárosi iskolák maradtak meg. Pedig az V-VI-ik osztály nélkül egyrészt a népiskolai törvény máig sincs végrehajtva, — másrészt népiskoláink hivatásuknak tökéletesen megfelelni, s ezáltal népünk műveltségét a kor kívánalmának színvonalára emelni sohasem képesek; a mi nagyon is természetes, miután a népiskolai oktatás, amennyiben tananyaga 6 évfolyamra van felosztva, csak is ez osztályokkal együtt képez egészet, azaz nyújt a növendékeknek annyi ismeretet s készültséget, hogy a polgári életben helyüket szükségképen betölthessék . . . Hogy ez városunkban máig sincs igy, — azt tudjuk; s hogy ennek következtében népiskoláink hivatásuk- s föladatukat betölteni nem képesek : az bizonyítást sem igényel; de hogy ez állapoton segíteni kell: azt is gondolhatjuk. A népiskolai törvény életbeléptetése óta jöttek is már több- izben erre vonatkozó felsöbbi rendeleteb. Nevezetesen a vallás- és közoktatásügyi m. kir. mrnisteriumnak 1877. évi april 7-én 8422. sz. a. kelt rendelete igy szól: „A tanköteles gyermekek az 1868 évi 38- t. c. 1-sö és 48-ik §§-ai alapjáu kötelezhetnek a 6 évig tartó elemi iskolai tanfoiyamot végig járni még az esetben is, ha iskoláztatásuk a törvény rendelete ellenére 6 éves koruk betöltésénél később kezdetett volna meg. . .“ Legújabban ismét érkeztek ily rendeletek, melyek közül csak ezeket említem: „A mindennapi elemi iskolás gyermeket az alábbi tantervben hat évi tanfolyamra kiszabott tanulni valókra hat év elforgása alatt tanítani meg.“ — Alább ismét: „Szigorú' felelősség alá veendők kivétel nélkül mind az oly iskolai hatóságok, mind az oly tanítók, avagy tanító, kik az elemi népiskola 6 osztálya számara kiszabott tanulni-valókat, sajnosán tapasztalt módon négy évi tanfolyamra összeszoriíani merészük.“ Tehát mi itt Egerben már „szigorú felelősség“ alá vehetők vágyunk, miután a 6 évre kiszabott tananyagot mindez ideig 4 évre szorítjuk össze . . . Szellőztettem is már ez állapotot — még e rendelet előtt — e becses lap múlt évi 14-ik számában közlőit „Polgári-e vagy reáliskola“ cimü cikkem záradékában. Én tehát a 4 osztályú ipariskolánál — egyelőre — sokkal célszerűbbnek vélném — mi bármely esetben is elmaradhatian — ha a belvárosi elemi iskolák a törvény értelmében mielőbb hat osztályra egészittetnének ki. Amidőn is a gymnasium — vagy bármely középtanodát hallgatni óhajtó tanoncok a 4-ik osztály elvégzése után (10 éves korukban) elhagyván a népiskolát, — az iparos pályára készülő tanulók, a törvény rendelete szerint még az 5-ik és 6-ik osztályt köte'ezfetnének íjárni. . . Ezen osztályok, sikeres elvégeztévei (12—13 éves korukban) elegendő képzéssel lépnének az iparos pályára; — főleg, ha a 3 évig tartó ismétlő-iskolai kötelezettségnek is eleget teendnek. Mert nézzük a népiskola V—Vl-ik osztályának kötelezett tantárgyait: 1. Hit- és erkölcstan. 2. Nyelvtan ; irálytan s polgári ügyirat-feltevényck. 3. Számtan és Mértan. 4. Hazai- és általános földrajz. 5. Hazai- és ált. történelem. 6. Polgári jogok és kötelességek ismerete. 7. Terményrajz ) különös tekintettel az ipar- és földruü 8. Természettan j velésre. (Városunkban: a belv. iskolákban az iparra, — külvárosi iskolákban a szölöszet- és borkezelésre.) Művészeti tárgyak : Rajz és Éneklés. Ebből látható, hogy a népiskola V—VI ik osztálya már az életnek nevel és tanít. Tantárgyai már az életbe lépő ifjoncnak szánvák. . . S igy legfeljebb — ha az anyagi körülmények éppen megengedik — a Vl-ik osztály elvégzése után még egy ipa- ros-elökészitö osztály állíttathatnék föl, egy szakember vezetése alatt, melyben: iparos-rajz, iparos-könyvvitel, iparos-számtan, — géptan, — mintázás stb. adatnának elő. . . Éigyelembe veendő még itt azon körülmény, hogy a 4 osztályú ipariskolával - - ha annak felállítása anyagi viszonyoknál fogva lehetséges lenne is — előreláthatólag úgy járnánk, hogy a nagy költséggel felállított és fentartott 4 osztályú iskolában alig csengene 10—15 tanuló; — míg a népiskola V—Vl-ik osztályának tanulására a törvény szigora minden gyermeket kötelez, ki a IV-ik osztályból gymnásium- vagy más középtanodába nem lép. Ha tehát a népoktatást íárgyazó törvények szigorúan megtartatnának ; azaz ha arra törekednénk miszerint városunkban ne találtatnék ezentúl gyermek, ki a népiskola mind a 6 osztályát végig ne tanulná: akkor nem csak képzett iparosaink lennének, hanem értelmes, okszerű földműves gazdáink is. — Ez pedig keresztülvihető volna oly formán, ha szigorúan felügyelnénk arra, miszerint senki, — raig népiskolai kötelezettségének eleget nem tett; azaz mig a népiskola 6-ik osztályáról bizonyítványt nem mutat föl, habár 13 vagy több éves lenne is, — mindennapi iskola-kötelesnek tekintetvén — az alul semmiképen fel nem menthető, — iparos-tanulónak pedig épenséggel föl nem fogadható lenne. . . Tehát az a fő, hogy hajtsuk végre a népoktatási törvényeket és felsőbb rendeleteket époly szigorral, mint például a hadkiegészítési törvények és rendeletek végrehajtatnak. — Hisz a népoktatási törvények még ennél is szigorúbbak, miután a hadkiegészítési törvény enged felmentéseket, — de a népoktatási —• nem . . ! így éretnék el azntán kevesebb költséggel, kisebb apparátussal és nagyobb haszonnal a tervezett ipar-iskola által elérni óhajtott céllal együtt: a törvény megtartása, a közműveltség elterjesztése, megszilárdítása, szóval, a régohajtott: népnevelés országának eljövetele . . ! Zsiga Sándor. * Heti szemle. A magyar képviselöház, végrevalahára, hosszos meddő vitatkozás után, tegnap befejezte a vámegyességi javaslatok tárgyalását. Volt sok szóáradat, heves, elkeseredett vitatkozás, Vohtak képviselők, kik bölcs mathematikai tudománynyal azt is kiszámították, mennyivel fog többe kerülni az aj vámtarifa mellett ezentúl a ká- vé-früstök, meg az uj kabát. De tagadhatlanul voltak nagy szabású, erős érvekkel támogatott beszédek is pro et contra, melyek közt különösen Tisza K. ministerelnök polemikus, és Széli Kálm. pénz- ügyminister belső meggyőződéstől lelkes beszéde közfigyelem tárgyai voltak. A többség a letárgyalt vámegyezségi javaslatot elfogadta. Hogy vájjon már most ez alakban az osztrák parlament is el fogja-e fogadni; vagy pedig a kegyes osztrák urak csökönös- ségén az egész megszavazott (javaslat a lomtárba kerül, s a kép- visclöházuuk hosszas vitájára majd elmondhatjuk, hogy : petróleum ct operám perdidit“ — nem sokára meg fogjuk látni. A keleti kérdésben már hallani véltük az.újabb harci kürtök riadását. Gr. Andrássy külügyériink az orosz követelések hírének hallatára erélyes jegyzéket intézett Pétervárra. Erre azonban az elbizakodott moszkoviták, ugylátszik, alig bederitettek sokat, mert azért csak folytatták előnyomulásukat Konstantinápoly felé. Hanem mikor aztán az angol hadi hajók a Dardanellákon áthaladva, egyszerre állást foglaltak Gallipoli és Bizánc előtt, a muszka uraságok jónak látták meggondolni a dolgot, s megáljiani hadaikat, melyek már útban voltak a török főváros elfoglalására. Most már, a legújabb birek szerint, nem conferentia, hanem congressus fog tartatni, és pedig Baden-Badeuben, hol a párisi szerződést aláirt hatalmak küliigyministerei fogják a keleti kérdést dapiroson megoldani, — de csak úgy, ha lehet. E közben Oroszország most már erélyesen sürgeti a törökökkel kötendő külön békeszerződést, hogy a congressuson bevégzett tényekkel állhasson elő. Alig lehet tehát kétség benne, hogy Oroszország kivívott sü- kereitöl semmi áron sem fog elállani, — s ha a coDgressus, mely, hir szerint, jövő márc. hó közepe táján fog — ha igaz — összeülni, pár hétre, vagy hóra elhúzza is a háború kitörését, de ma már a legnagyobb optimista politikusok is kötve hiszik, hogy a keleti kérdés gordiusi csomója kard nélkül megoldható legyen. A congressus fairére a hadi lárma egy ki*sé monarchiánkban is alászállott. Most már az elébb harcias bécsi lapok is újra békét papolnak. A legnagyobb feszültséggel várják most, mit fog a hatalmas Bismark mondani, ki varzini magányából e napokban érkezik Berlinbe, hogy a német birodalmi tanács előtt a keleti kérdésben hozzáintézett interpellátióra feleljen. Ez ülésre Európa minden részéből érkező kiváncsiak számára már minden hely le van foglalva. A harctéren tehát egyelőre csönd uralkodik. Csupán a tbes- sáliai görög fölkelök csatáznak még folyvást a törökökkel. A románok még mindig nem tágítanak, és semmi áron sem akarnak Bessarábiától megválni. Szerbiában sem folynak a dolgok vidáman. Belgrádban napi renden vannak az elfogatások. Hir szerint a szerbek sehogy sincsenek a muszka Ígéretekkel megelégedve, s Karagyorgyevicscsel koketiroznak. A bős Milán e miatt nem is mer székvárosába visszatérni. Rendkívüli izgatottságot szült európaszertc az oroszok azon újabb égbekiáltó kegyetlenkedése, bogy a Bulgáriában talált lengyeleket, kik ott, mint orvosok és tisztviselők szerepeltek, s legnagyobb részt osztrák alattvalók voltak, minden teketória nélkül fel
