Eger - hetilap, 1878

1878-02-14 / 7. szám

51 rendkívüli tisztelettel 8 szeretettel cstiggött személyén, s a vatikáni fogolyból rnythos vált, mikor még élt és beszélt. Most nyugton alszik a ravatalon. Béke lön része. Örök nyu­galom, s örök dicsőség e pápa sírja. A föld minden népe a gyász- kiséret. A világ szegényebb egy nagy alakkal, hogy Pius meghalt. Nagy múltat temetnek a sir mélyébe, s bizonytalan jövő dereng fölötte. De XI. Pius hamvain Isten áldása nyugszik ! Eger, febr. 14. 1878. Még folyvást hajszolják, űzik, kergetik, tépik egyrészről; védik, mentik és lehetőleg oltalmazzák más részről a közös vám- és külön vámteuiieti kérdést; s a nagy politikai harc végeredmé­nye, fájdalom, nem lesz más, mint ecclatans jele a mi gyöngesé- geink- és fogyatkozásainknak, melyek annál inkább erősödnek, mennél tovább tart a parlamenti harc, mennél tovább húzódik a közgazdasági háború. És épen most, midőn legnagyobb szüksége lenne az egyet­értésnek; midőn az összetartás leginkább szorgos lenne mind ránk, mind a birodalom másik felére nézve. Mert hiszen a viszály gyön­gít, az elégedetlenség részvétlenné tesz bennünket; holott a kül­politikai helyzet hangosan követeli minden erőnk, minden egyetér­tésünk, minden vagyonunk, minden hazafiságuuk, minden bátorsá­gunk, és minden ioyalitásunk concentrálását. Az orosz Konstantinápolyban; Bulgária dunai várai: Silistria, Várna, Widdin, Nikápoly, Orsóvá orosz kézben; Szerbia, Montenegró kiterjesztve hatalomban és népességben, Oláhország megerősödve önhittségben, és vakmerőségben, s mindezekre a földig alázott test- vérnemzet. véd- és dacszövetségbe lépve az északi hatalommal : a mi öröklött, reánk íenekedö ellenségünkkel; Poroszország fenye- getöleg tartóztatva bennünket saját érdekeink oltalmazásától; Olasz­ország kapzsi kezeket tárva ki határaink felé, horgas körmeivel óhajtva elcsenni néhány végvidéki tartományt; s mindezekhez belső nyugtalanságai a lelketlen izgatok által szított nemzetiségeknek: mind intő jelek a szigorú, fegyelmezett összetartásra, melyet mi annyira kerülünk eme válságos időkben is, csak azért, hogy ke­seríthessük egymást, csak azért, hogy szónoklati viszketegünknek eleget tehessünk, s mondjunk olyan dolgokat szemben egy ország színe előtt, a minek igazságáról magunk sem vagyunk meggyőződve, hanem mivel jó hangzású, mivel népszerű, tehát hangoztassuk. Sza­vazunk meggyőződésünk ellen csak azért, hogy a választó közön­ség előtt a felszínen úszhassunk, és magunkat jövőre is megvá- lasztassuk honatyává; persze hogy önző, mostoha apává, mert mióta a honfiak helyébe honatyák léptek, azóta nagyon elhanya­golt a szegény haza állapota! És az önálló, közös vámterület feletti vita napröl-napra el­keserítőbb lesz; és mennél inkább szétzilál bennünket belső egyet­értésünkben . annál követelöbbek, vakmerőbbek külellenségeiuk; annál szemtelenebbek és fenhéjázóbbak a hazában élősködő és kifelé grávitáló izgatok; annál levertebb a nemzet; annál kevesbbé érzi önhecsét és erejét a nép, a szegény, sok oldalról fenyegetett magyar nép! Mi lesz mindennek a vége? Hol lesz a megállapodás határa? Avagy talán azt hiszik a különféle parlamenti és politikai elemek hogy egy kormány változás segít mindezen bajokon? Hiszen ha ily áldozat elég lenne, volna annyi hazafiság a mostani kormány tagjaiban, hogy önként félreállnának az útból, hol Ők akadály­ként szerepelnek. De ez nem lenne mentségünk. Ez, hitünk sze­rint, nem csak nem javítaná, de határozottan rontaná a helyzetet, mert a következendő kormánynak ismét csak újra kellene törni az utat a cél felé, és ismét csak pactálni kellene uj egyességet, még valószínű, hogy roszabb viszonyok között, kevesebb erkölcsi erővel, mint a mostaninak, és kevesebb kilátásával a slikernek , mint az most meg lett állapítva. Hanem ha netalán csak azért van az a sok recriminatio, kö- tekedés, és vád a parlamentben, nehogy lajtáutuli szomszédaink még többet követeljenek tőlünk, akkor isten neki, csak folytassák tovább, amit elkezdettek parlamenti férfiaiuk, mert hiszen az bi­zonyos,bogy a haszon kilátása nélkül nézünk az egyesség elé, s ha hajlamunk van azt megkötni, csakis a viszonyok nyomása, az ál­dozatkészség, loyalitás és hazafiság szempontja és támogatása mel­lett, és a külpolitikai helyzet fenyegető jelenségei miatt vagyunk hajlandók arra, mitől normális viszonyok között bizonynyal óva­kodtunk volna. Hanem azért elég lenne már azokból a parlamenti meddő vitákból! T. Városi ügyek. Eger városa részéröl 1878 február 10-én tartott képv. ülés­ben tárgyaltatott: Hevesmegye bizottságának f. évi 3. számú vég­zése, melyben a testületet felhívja, hogy a tisztújiiásnak a törvény értelme szerint kellő időben megtartása iránt intézkedjék, s egy­szersmind az 1871-ik évi XVIII. t. e. 79. 80. 81, §-ai értelmében leendő intézkedések megtételével, alispáni helyettesül Fülöp József m. bizottsági tagot megbízta. Ezen megyebizottsági végzés folytán a fent hivatkozott törvény 41-ik § a értelmébeni intézkedések meg­tétele, vagyis a választók névjegyzékének elkészítésével: Eisen- mann János elnöklete alatt : Almásy Fe!ix, Dusárdy József, Grei­ner Arnold, Glósz Károly, Jobbágyi István, Kubik Endre, Nagy' Bernát (Pál) Petrovich Ferenc, Simonyi Károly, Schvarcz Adolf és Úry József; — a 35-ik §. érteimében intézkedéssel, illetőleg a leg­több adót fizetők névjegyzékének össze állitásával: Petravich Berta­lan elnöklete alatt: Babócsay Sándor, Eötvös József, Fekete Ká­roly, Fülöp József, Gyubek Lajos, Kániez Lipót, Mosóczy János és Poppel Gyula bizattak meg. A rn. kir. államvasutak igazgatóságának azon értesítése foly­tán, hogy az eger-fiizes-abonyi menetrend ezúttal meg nem vál­toztatható, azonban a f. év május havában életbe léptetendő álta­lános új menetrend alkalmával ezen vonat menetrendjére is figye­lemmel lesz ; — Tavasy Antal polgármester elnöklete alatt egy küldöttség bízatott meg, hogy ez ügyben újabbi feliratot készítsen, s a szükséghez képest mindent elkövessen, hogy az újabbi menet­rend beosztása városunkra előnyős legyen. A szépitészeti szakosztály azon véleménye, bogy az „Orosz­lán- eimii épület, szeglettől a Lyceutnig asphalt-járda készíttessék, és ezen utca befásitíassék, elvben elfogadíatik, s a további intéz­kedések megtételével a szépészeti szakosztály megbizatik. Hasonló elintézést nyert a szépészeti szakosztály azon véle­ménye, hogy a lyceumtéren a sófcáz felé felvezető szekérút kor­láttal — a szekerek közlekedésétől — elzárattassék, s a lyceum tere befásitíassék. Az egri szinköri részvénytársulat kérelme, melyben a „Ko­rona“ előtti szabadtért színház felépítésére átengedetni kéri, véle­ményadás végett a szépészeti szakosztálynak kiadatott. Végül az 1877-ik XXII-ik törvénycikk értelmében, a ba- gatell-ögyek vezetése ideiglenesen Grónay Sándor tanácsnokra Hi­báztatott. Heti szemle. Parlamentünk még folyvást a vámegyezmény tárgyalását foly­tatja. Noha a tárgy pro et contra már az unalomig ki van merítve, a fiatal honatyákat megszállta a beszélési buzgóság, s csaknem mindenik vizsgát akar kiállani ez alkalommal a vámpolitikai tudo­mányokból. Mi célja a képviselöháznak, egy teljesen kimerített tárgy fölött huzavonó . meddő vitát folytatni : nem tudjuk ; de azt tudja az ország, hogy az ekként elfecsérelt időt hasznosabbra is fordíthatná, s az is bizonyos, hogy a mult heti vita a kérdésben semmi újat, semmi tanulságost nem producált, de annál inkább kitüntetie némely képviselőinknek a fenforgó ügy körüli teljes tá­jékozatlanságát. Bizony jó volna a már egyszer hangsúlyozott clo- turet behozni. A múlt hét vége felé megdöbbentő események hírét hozták a lapok. Ezek egyike az volt, hogy az oroszok Konstantinápolyi elfog­lalták. Lett is egyszerre nagy panique az egész politikai világ­ban. Angolországban az oroszbarátok egyszerre alább kezdtek hagyni semlegesség! lármájokkal, más nótát fújtak, s megszavazták a kormánynak a politikája iránti bizalmai, s a hadi célokra kért hitelt. Ausztria-Magyarország külügyi kormányában is erős meg- szeppenés vala tapasztalható , kivált miután az orosz-török béke­egyezmény föltételei is mindinkább ismeretesekké lőnek. Ezek sze­rint tudva van már, hogy Oroszország az elfoglalt Bulgáriát saját céljai szerint kívánja egy, a portától független, s orosz íönbatóság alatt álló tartománvnyá szervezni; hogy Bessarábiát minden áron. még erő hatalommal is, vissza kívánja foglalni, s a jámbor oláhok­nak a nyomorúságos Dobrudzsát kínálja érte cserébe ; hogy a du­nai várakat a törökökkel kiürittette. és saját katonáival fogja meg­rakni ; hogy a Duna torkolata fölött uralkodni akar ; bogy Örmény- országot annektálja : s végül: hogy a megnyomorított Törökország fölött patronál üst akar gyakorolni, mi végből a portával véd- és dacszövetséget kötött, melynél fogva a porta köteles az oroszok ellen bármily hatalom részéről intézendő megtámadás esetére, az oroszokkal együttes szövetségben, mint közös ellenség ellen bar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom