Eger - hetilap, 1878

1878-12-19 / 51. szám

403

n>ert e törvény által &'/. igazságszolgálíatás sem olcsóbbá, sem gyorsabbá nem vált. — Hangsulyoztatik. begy a hitel általa megromlott s ez mind a kereskedőre, mind a közforgalomra kártékony hatást szült —sőt közvetve az államnak is kárára szolgál. — A kereskedőnek — ki helyben sem szívesen keresi fel személyesen a bíróságot — vidéki adósai után faluról falura járni s bizonyité- kúl szolgáló könyveit magával hordani kénytelen. — Ily körülmények között inkább bizonytalan ideig várakozik követelésére, sőt nem ritkán cserben veszni hagyja. Előnyt tehát a bagatell törvény csak az adósnak nyújt, ki nyugodtan s gond nélkül él; mert reméli, hogy hitelezője inkább veszni hagyja követelését, mintsem utána járjon, vagy annak behajtása végett az ügyvédet sajátjából fizesse.

III. Az igazságügyminiszter úrnak leirata, melylyel értesíti a kamarát, hogy múlt közgyűlésének azon határozatát, meiyszerint a tagdijakkal hátrálékosak a lajslrombó! kitörüitettek volna, — jóvá nem hagyhatja; mert ily intézkedést az íígyv. rendtartás nem szentesit, — tudomású! vétetett. Minthogy azonban időközben a legtöbb itélőszék a kamara választmányának 408—878 sz. ugyanily értelmű határozatát oda módosította, hogy a választmánynak nem csak joga de kötelessége is a tagdíj fizetését megtagadó s ez által a kamarai intézmény fenállását veszélyeztető tagokat a fegyelmi eljárás megindításával is a fizetésre rászorítani : a választmány utasittatott, hogy ezen legfőbb itélöszéki határozat értelmében szigorúan járjon el.

A letét felvételére szóló megbízatások tárgyában kibocsájtott körrendelet tudomásul vétetett.

Politikai szemle.

A derék Abdul - Hamid szultán megint új minisztériummal — nem tudnók megmondani hányadik — lepte mega világot. Azt mondják &z uj kormányról, hogy végre komolyan akar hozzáfogni a rég ígért reformok s egyéb szükséges intézkedések megvalósításához.; Meglátjuk! Egyébiránt nem szűkölködünk más meglepő konstantinápolyi fairekben sem. Mahmud Damad basa, a szultán- és minden eddigi kormányának gonosz szelleme, száműzetett; éspedig mint mondják — azért, mert a dolgok nem folyván kedve szerint, ö is Összeesküvőnek állott be, ez pedig olyan dolog mit a szultán

sem vesz tréfára. Az összeesküvésről szállongó hirek. úgy látszik, ezúttal komoly alappal bírnak; mert az elfogatássk Konstantinápolyban javában folynak, még a szultán öcscse Mehetned Resad effendi is őrizet alá helyeztetett. A legújabb hirek szerint a mozgalom egyre növekedik és communl9tikus jellege van.

Ha csakugyan megvalósúlnáDak az Oroszország békés külpolitikájára vonatkozó hirek, úgy erre az orosz belviszo- nyok valószínűleg lényeges befolyással vannak. Charkovban — mint birlik — kitört a forradalom. Szentpétervárott is komoly jelentőségű tüntetések folynak. Úgy látszik, hogy a „népjogokat“ és „szabadságot,“ melyeket az orosz hivatalos politika ezégül használ hóditó hadjárataiban, az orosz nép most már a maga számára is kezdi követelni.

Németországban a reakezionárius áramlat folyton növekedik. A forradalmi elemek ellen foganatba vett intézkedések szükségét Vilmos császár avval indokolta, hogy egy messze elágazó összeesküvésnek jöttek nyomára, melv a fejedelmek ellen irányúi, s azért reméli, hegy a többi hatalmasságok is követni fogják a jó példát! Nem lehetetlen, hogy erre vonatkozólag Berlinből diploma- cziai úton már indítványok is tétettek. Mi erre azt mondjuk: tartsák meg magoknak azt a szoczialista törvényt meg ostromállapotot, nekünk ugyan nincs rá szükségünk.

Londonban az afgán kérdés fölötti parlamenti vitában a kormány nagy győzelmet aratott, mit íöleg a hareztérröl érkezett kedvező híreknek lehet tulajdonítani. Miut Bombay hói jelentik, az angol táborba egy afgán tiszt érkezett s felhívta az angol tábornokot, hogy nyomúljon Kabulba, hogy ott, miután az emir ellen általános felkelés tört ki, új kormányt állítson fel. Egy másik hír szerint pedig az emir már békét is kért volna az angoloktól.

Olaszországban parlamenti és kormányválság van. A Cairoli kabinet miután a különböző frakeziókka! folytatott alkudozások nem vezettek sikerre s ennek következtében a parlamentben jelentékeny vereséget szenvedett, beadta lemondását. Hír szerint az új minisztérium már megalakúit. Elnöke Depretis, ki egyszersmind a belügyi táczát is átvállalta.

Hirfüzér.

* (Ó felségeik a király és királyné) a karácsonyi ünnepeket Gödöllőn fogják tölteni, hová Rudolf trónörököst is várják.

Csikós kurjantása, a pacsirta-ének, . . .

Minden: oly jól esik szivemnek sebére . . .

Vond rám fátyolodat örök, enyhe álom!

Akit elvesztettem ... Öt is feltalálom . . .

E reményben várom

Eljövő halálom'. . . . Egri Antal.

Eger műkincsei.

I. Építészetiek.

Eljött az idő, mikorra a kereszténység leküzdé vala a pogányságot; nemcsak, de lezajlanak immár a kelettel folyt viták, Byzaucz gőgje nem türé a második helyet, s nyugattól elszakadva teremte magának elsőséget a lelki hatalomban; az ókor philosopiájáuak málladékaiból sarjadzó nyüveket, melyek a kereszténység napját a bölcselet mécsével akarák világossá tenni, elsöpré a mohamedanis- mu8 áradata; a Hohenstaufok paizsa megfordúiva borúit Konradin sarkophagjára; az Anjouk ármánya folytán szakadástól hányatott hajóját az egyháznak V. Márton csendes kikötőbe vezérlé Konstanz- ban, s ugyan akkor sóbajtá el a jobb ügyhöz méltó elszántsággal fairt Huss jóslatát a máglya iszonyú lánguyelvei között — s a függöny legördült! . . .

Az egyház kilépett keleti, german s frank jellegű küzdelmeinek korából, világegyházzá lön, s immár többé nem speciális, hanem egyetemes jellegű küzdelmeknek néz vala elé, mely új korszakra forditá szemeit Huss a máglyáról.

Europaszerte éledezett a század. Olaszországban a művészet, Németországban az ipar indult fejlődésnek; mely utóbbinak hatása folytán mig a polgárság mindinkább nyert jelentőségben, addig a nemesség, lovagság háttérbe szorittatik vala, mert a kardok a hüvelybe rozsdásodénak. E mellett a fejedelmek az egyház gazdagságát nézik vala kanosaiul, a pórság pedig nyög a tehertől, mert

az ö vállain nyugovók a társadalom épülete. A viszonyok feszült helyzetet teremtének. A század immár viselös lön, valami nagy dolognak kelle történni, az ellenirányú vilianyosságok a társadalmi osztályok légrétegeiben nyomasztóvá tették a levegőt.

Mig délen, a szép olasz ég alatt különösen az építészet terén viradt meg a renaissai.ee napja, mert a basilica, római pantheon s a byzanci Sophia-templom tanulmányozása folytán Bruunelleschi és Bramante áttörései után Michel Angelo Buonarotti a kor csúcsára lépve, egy merész ideával ajándékozza vala meg a művész világot: „a szegényes római basilica helyén egy köremeket állitni, melynek tetejére tétessék az egész pantheon mint kupola, hogy ez óriási boltozatban ábrázolva legyen a kereszténységnek mint világvallásnak római központja— addig Németország zord legében a század Luther durva lökésére idétlenül veté el vemhét a reformatióban.. .

Buonarotti lángeszének terméke- a Péter templommal egyszer mindenkorra kijelölé ugyan az egyházi építészet útját, de zárköve is e mü az építészet fejlődésének! A népek, hogy szellemük tartalmát építészeti typusokban örökítsék meg: niucs miért; hisz ott a könyv, ott a nyomda, kifejez az mindent!

Az olasz renaissance Buonarottival fényesen delelt; azontúl a a franczia renaissance hanyatlásnak néze elé, mindinkább baroccba merül, sőt a német renaissance már valódi czopf-stil.

S az éj sötétét alig oszlathatja el a modern kor gázfénye; nem pótolja az a napot, mert nem népek épitnek immár, hanem egyesek, s azok sem igen, mert a democratia sokban zsibbasztja az egyesek hatásait. Hanem a gázfény mégis jobb mint a vak homály. . .

Ez éji világítás mellett igyekezvén kibontakozni az építészet a barocc és ezopf Ízléstelenségeiből, fogamzott a többek között azon idea is, mely az egri székes egyházban nyert testet. Szemben a lyceummal, mely a franczia renaissance baroccba hajló stádiumának gyermeke, tehát az Ízléstelenség posványáuak túlsó partján ázik lába s tükrözik szép formája a barocc sárlevében: a székesegyház a posvány innenső partján emelkedik, nem tisziakozva ki a sárból. A két monumentum közötti sártenger, mely esős időben gyönyörköd-