Eger - hetilap, 1878
1878-12-12 / 50. szám
XVII. év-folyam 50. szám. 1S78. deezember 12 én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre. . . 1 , 50 , Negyed évre . 1 „ 30 „ Egy hónapra. — 45 „ Egyesszám . — 12 „ Hirdetésekért minden 3 hasábzott petix sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. fiiadÓ-biTatal: a lycennii nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (sóház-utcza Mózer-féle ház) és Szolcsdnyi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lycenm átelienében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr. Eger, decz. ÍJ. A hét legnevezetesebb politikai eseménye az új magyar minisztérium megalakulása. A minisztérium következő tagokból áll: Tisza Kálmán kormányelnök és belügyminiszter, Sza- páry Gyula gróf pénzügyminiszter, Kemény Gábor báró keresz- kedeimi miniszter, Wen ck beim Béla báró ö Felsége körüli miniszter, Péchy Tamás közlekedési miniszter, Szende Béla honvédelmi miniszter, Bedekovies Kálmán horvát miniszter. Sza- páry és Kemény újonnan kinevezett miniszterek decz. 6-áu tették le hivatalos esküjüket, a miniszterelnök jelenlétében, ö Felsége kezeibe. Az egész minisztérium pedig decz. 7-én mutatta be magát a háznak, s ez alkalommal a kormányelnük kifejtette programmját, mely a többség részéröl helyesléssel találkozott. Az ellenzék részéről többen szóltak, kijelentvén, hogy nem viseltetnek bizalommal az új kormány iránt. — A decz. 9-ikí ülésben a ház a berlini szerződés kérdését tárgyalta. — Tisza miniszterelnök erre vonatkozólag kijelenté, hogy az ily nemzetközi szerződések csak annyiban tárgyalható!?, mennyiben a kormány-politika megítélésének alapját képezik, más szempontból a tárgyalás helytelen s azért ezt elnapoltatni kérte; mire a berlini szerződés tárgyalása 55 szavazattöbbséggel elvettetett. Az osztrák delegáczióban még mindig nagy hévvel folyik a harcz Andrássy keleti politikája eilen. A decz. 6-iki ülésben újólag Herbst szállt sikra hosszabb beszédbeu, melynek lényegét az occupatio kritikája képezte. Andrássy az esteli ülésben, a közönség nagy érdeklődése mellett, felelt az ellene emelt vádakra s végül az osztrák nép egészséges politikai érzékére apellált, mely valóságos, igazolt sziuben tünteti fel az eseményeket. Andrássy ezúttal annyit ért el, bogy a többség a külügyi költség- vetést elfogadta. A magyar delegáczio decz. 9 iki ülésében, az osztrák delegaczio példájára, nem ereszkedett bele az occupatio költségeire vonatkozó előterjesztés tárgyalásába, hanem átalányképen 20 milliót szavazott meg az utólagos elszámolás kötelezettsége mellett, utasítva a külügyminisztert, hogy ezentúl költségvetseit alkotmányos tárgyalás alá terie3zsze. Hevesmegye lS^F-iki népesedési mozgalmához. (Folytatás.) B. Születések. A születések mint a népkiegészülés tényei, bár összességükben a népesedés igen fontos mozzanatát képezik, annak megítéléséhez mégis önmagukban véve elégtelenek; mert közvetlenül a születések számából még nem tudhatni ki, hogy valamely állam népesedése kedvezően, vagy pedig kedvezőtlenül alakúl-e; ez csak ott és akkor fog határozottan kifejtbetövé válni, hol a születések minősége is bevonatik a tudományos észlelés keretébe, és hol e jelenség más viszonyokkal is párhuzamba bozatik. A születések rainöségökböz képest vagy törvényesek, vagy törvénytelenek. Mivel pedig erkölcsi fogalmaink szerint egyedül a házassági frigy képezi a népkiegészités hivatott forrását, igen természetes, hogy a törvénytelen születések, már ezen körülménynél fogva is, kedvezőtlen tünetek a populationistika terén. Ha valamely állam egy évi születéseinek összege, az ugyanazon évi halálozási esetek számával egybevettetik: előáll a megfigyelt állam népmozgalmának eredménye. A dolog igen világos. Csak a halálozások számát kell a születésekből levonni, s az igy nyert maradék ki fogja tüntetni: v. jjon emelkedett-e számilag valamely nép, vagy nem: és ha igen, mekkora arányban ? Legkedvezőbb észlelet e tekintetben mindenesetre az. ha a születések a halálozásokkal lehetőleg fordított arányban állnak, tehát ha sok születés mellett az elhalálozás aránylag csekély. Összefoglalva már most az elmondottakat, határozottan állíthatni, hogy a születések csak akkor képezik a népesedés kedvező momentumát, ha sok házasságbeli születésnek, aránylag csekély halálozás felel meg. Hazánk azon európai ábamok egyike, melyekben viszonylag a legtöbb gyermek születik, mely ténykörülmény egyébiránt az esketési viszonynak basonnemü alakulatából következtethető. -Míg ugyanis nálunk 100 emberre átlag 4.6 — azaz minden 22—23’iera bérré egy születés számítható, Bracbeily újabb adatai alapján esik egy születés Szerbiában . . 22-a lélekre Angliában . 29.t lélekig Oroszországban . 23.4 Svédországban 33.J n Ausztriában . 24.9 n Belgiumban 35.j n Németországban . 26., w Francziaországban 39-5 rt Olaszországban . 27.a Hevesmegye 1877-iki népmozgalma, mindezeknél kedvezőbb arányokat tüntet föl, esvén itt minen 100 lakosra ö.o2, vagyis már minden 19.9 egyénre 1 születés, úgy bogy csak Oroszország némely tartományai haladják meg e tekintetben megyénket. II. Vizsgálva a születéseket nem szerint, általános azon észlelet, hogy sokkal több fiú szokott születni mint leány. Hazánkra nézve e körülményt már láttuk (v. ö. „Eger“ f. é. 24. számát). Heves megye e viszony-tekintetében az országos átlaggal megegyez, a mennyiben 100 uj szülött között volt fiú 51.21 ®/0 és leány 48.19 %. Egyébiránt e tény más államok születéseinél is kifejezésre jut; igy 100 leányra esik: Svédországban . . 104.6 fiú Ausztriában . . . 106.!o fiú Nagybrittaniában . . 104.7 „ Francziaorszában . . 106.a „ Oroszorszában. . . 105.9 „ Oroszországban . . 108.9 „ Egész Európában pedig átlag minden 100 újszülött leányra 105, vagyis minden 18 leányra 19 fisziiietés számiítatik (Wappaeus.) A halva szülötteknél a fiukra még nagyobb osztalék jut, bizonyosan azért, mivel a jobban kifejlett figyermekek szülése nehezebb, miért valószínűleg már a szülés processusa alatt több bal el közülök. Viszont a törvénytelen gyermekeknél a fiuk többsége nagyon leszáll, pl. Francziaországban 100 törvénytelen leányra csak 103 törvénytelen fiú esett, sőt Heves megy ében a házasságon kivül szülöttekből esett a fiúkra csak 294 a leányokra pedig 300. Igaz, hogy e viszony az egyes családoknál nem valósul meg mindig teljes szigorúságában, mert inig egyrészt ösmeriink családokat, melyekben az anyák a figyermekek egész sorával vannak megáldva s legalább egy leányka után sóhajtanak, másutt ismét az ellenkező eset áll be. Nagy számban tekintve azonban e körülményt, állandó egyformasággal áll elő azon törvény léte, mely szerint a fiuk a születéseknél átlagos többségben vannak mindenütt. Mi legyen ennek oka? — Már sokan óhajtották volna e titok fátyolát fellebbenteni; azonban teljesen be nem igazolható föltevéseken túl nem emelkedhettek. Legtöbb elfogadhatósággal látszik bírni azon hypothesis, mely e viszonyt a szülök korkülönbségére alapítja. Ezt több hírneves
