Eger - hetilap, 1878
1878-11-21 / 47. szám
XVII. év-folyam. 47. szám. 1S78. november 21-én. Előfizetési dij: Egész évre. . 5 frt — kr. Félévre. . . 2 „ 50 „ Negyed évre . 1 „ 30 „ Egy hónapra. — 45 „ Egyesszám . — 12 „ EGER. Hirdetésekért minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiarió-llivatal: a lyceiimi nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (sóház-utcza Mózer-féle ház) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr. A kereskedelem szelleméről. Az „Eger“ mait heti számában a T. szerkesztőség szives volt helyt adni „Élhetetlenségünk“ czimü czikkemnek, azon szives csillag alatti fölhivással, hogy a megpendített borkereskedelmi therna felül eszméimet továbbra is közöljem. Hogy minapi szavaimat mily érdekeltséggel fogadta Eger bortermelő közönsége, eddigelé nem is tudom, nem is kutatom. Azonban félek, hogy választott álnevem nomen et omen lesz ; félek hogy szavaim jobbról be-, balról kieresztelek; félek, hogy ezikkem csak üres légverdesés maradand. Ebbéli félelmem alapjait tények képezik. Mert tény az, hogy a „Heves vármegye“ szept. 25-iki számának „Borászatunk érdekében“ czimü czikke városunkban semmi nemű viszhangra sem talált — sem czáfolóra, sem helyeslőre. Tény, hogy u. azon lapnak már július 31-iki „Szőlő birtokosaink figyelmébe,“ és okt. 23-iki „Szőlőbirtokosaink figyelmébe“ hasounemü czikkei a legeiül említettel hasonló sorsban részesültek. Tény továbbá, bogy a nehány vállalkozó szellemű tanferfiu által megindított „kereskedelmi tanfolyam“ eddigien oly miserabilis fölkarolásnak busái (s nem „örvend“), hogy valóságos szegénységi bizonyítványa az városunk kereskedelmi viszonyainak. Tény az is, hogy eddig minden hírlapi czikk, mely csak némileg is a város javát, haladását, mivelödését stb. czélozta, kevés — és pedig minimális kivétellel mind a „pusztába kiáltónak szava“ maradt; s ha így volt, még jó volt! Jó volt, ha a czikkezöt meg nem párbajozták, el nem döngették, meg nem hurezolták a sárban, s — le nem bőgték! . . . Mert azon hadtól, mely nálunk az uralmat viszi, mely a hangot (?) adja, mely az inteiiigentiát elrettenti a cuituralis közrehatástól, s mely a tömeg Ízlését nem hogy emelné és tisztítná, de a legügyesebb börzespeculátiónál is furfangosabb szerrel lenyomja: azon hadtól Cassandra czikke is csak Cassandra sorsát reményű . . . Mindazáital több körülmény eszméink apránként! kifejtésére ösztönöz bennünket. Ilyenek: annak meggondolása, hogy ha a jónak tudatában nem hallgatunk, megteszsziik kötelességünket a közjóért. s igy tudatunk nem vádoland; hogy ama „hangadó“ ósdiak lassanként le fognak tán szorulni „a szemétdombnak nézett olyrap- rói,“ 8 eljö az idő, midőn az uj emberöltő szemökbe mondja Kossuttal: „Mellettetek és veletek, ha akarjátok; nélkületek sőt ellenetek, ha nem akarjátok;“ hogy kell czikkeinkkel „praecedenst“ aíkotuun< a jobb jövő alkotóinak támaszául; bogy a szükséglö viszonyok elvégre is a termékeny tevés útjára tereiendik zsibbadt agyú tömegünket, mert Buckle szerint, valóban, a „tömegnek nincs szabadakarata,“ a tömeg csak a történet vas logikájának kényszerén mozdul, s ha majdan mozdul, nem árt, ha czikkünk szerencsés lehet egyben-másban irányt jelölni; s végre Írnunk szólít úgy a t. szerkesztőség szives eomitivája, mint szóra bátorít azon, a jövő sötét fátyolát elhárító körülmény is, bogy meddőn maradt czikkü elődeink tán annak köszönhetik engem is félénkitö sorsukat, hogy nem csináltak előbb alapot, melybe a gyönge palántát ültették, s az nem is izmosodott meg a laza közvélemény homokjában. Én tehát nem írok egyszerre a borkereskedésröl, banem áta- lán a kereskedésről előbb; de ezen átalános beszédemre legyen szabad különösen figyelmeztetnem szives olvasóimat, mert amit mondok, azt mind a fő érdekünket tápláló borkereskedésre vonatkozólag mondom. Miért is szólanák addig különösen és egyenesen a borkereskedésröl, mielőtt a kereskedelem szellemét nem tapasztalom közönségünknél? Hisz ép a kereskedelmi szellem hiánya adott alkalmat „Élhetetlenségünk“ leleplezésére is; s ha abban tévedtem, kérve kérek mindenkit, czáfoljon meg! Ámde ez alig lehetséges, mert a czáfolat: az ellenkező tény. Szavaim csak tényekkel szemben semmisülnek meg. De hol a tény? Szavaimban! Vájjon miben áll hát a kereskedelem szelleme? Nyilvánul ez: 1. Az u. n. kereskedelmi morálban. 2. A kereskedelem akadályait hasznosító müfogásokban. 3. Az u. n. speculatióban; s ez ismét nyilvánul: a. ) A szükségletek kitapogatásában. b. ) A „piacz“ teremtésben. c. ) Az igények észrevétlen fokozása- s kielégítésében. d. ) A versenyzésben. E pontokat nem mint absolut tantételeket jelölém meg, hanem csak jövő czikkeim programmjául bátorkodom összeállítani, mint mely czimek alatt a dologhoz leggyümölcsözőbben vélek hozzászólhatni, ha a t. szerkesztőségnek s a n. é. közönségnek ter- hérenemlesznek. Cassandra. Hevesmegye 1877-iki népesedési mozgalmához. (Folytatás.) Ili. A házasfelek állapotára való tekintettel első izbent (pro- togam) és isméiéivé kötött (palingam) házasságokat különböztetünk meg, a szerint, amint legény hajadont vesz nőül, vagy pedig a felek egyike, vagy mindkeiíeje már előbb is házasságban élt. Az ismételt egybekeléseknél megkülönböztetjük, ba legény özvegygyei, vagy özvegy férfi hajadonual, vagy végre özvegy özvegygyei kel egybe. Ha e szempont alapján vizsgáljuk a kötött házasságokat látjuk ; hogy 100 esketés közül nőül vett HevesMagyarorAusztiáFrancziaAngliámegyében szágban ban országb. ban. legény leányt 73.45 73.4 76., 84.74 81-s legény özvegyet 4-081 4-9] ö.9 H-43 4-3 özvegyférfi hajadont 9.i8|26 55 ll-o|26-e 13-5 23.8 3-48 15-26 9., 18 özvegy özvegyet 13.J 10'7 4-4 3-32 4-8 Ezen táblázatból világosan kitűnik, hogy nálunk a protogam, az első izbeni házasságok száma 3°/0-tel kisebb, mint Ausztriában, és 10—14 °/o-ba.l, mint Európa egyéb államaiban, mig a palingam, az ismételve kötött házasságok, ugyanannyi többletet mutatnak föl. — E körülményt két ok magyarázza meg; az első* bogy nálunk elsöizben a felek jobbára fiatal korban lépnek házasságra, mi természetesen sok fiatal házas elhalálozását és a hátrahagyottnak új házasságra való lépését vonja maga után, — és másodszor, mert itt is érvényesül azon már fentebb említett körülmény, hogy az özvegy, hazánk agronom jellegénél fogva, újabb házasság kötésére van utalva. Vizsgálva az ismételve kötött házasságok számviszonyait, mint a fenti kimutatás tanúsítja, újra eltérést tapasztalunk hazánk és a többi államok között; mert mig nálunk, úgy az egész országban, mint különösen Hevesmegyében, az ismételt házasságok között, a tiszta palingam házasságok, vagyis, midőn özvegy-özvegy- gyeí házasúl, vannak többségben, Európa nyugatán éppen e mozzanat tünteti fel a legcsekélyebb arányosztalékot; mert ott, mint látszik az özvegy férfi nem özvegy nö, banem inkább bajadonnal osztja meg az élet örömeit s terheit. IV. Valamely vallásfelekezetnek önmagában véve, közvetlenül sem emelő, sem pedig apasztó befolyása nincsen az esketések számára, ennélfogva az egyes vallásfelekezetek körében kötött házas
