Eger - hetilap, 1878

1878-11-21 / 47. szám

XVII. év-folyam. 47. szám. 1S78. november 21-én. Előfizetési dij: Egész évre. . 5 frt — kr. Félévre. . . 2 „ 50 „ Negyed évre . 1 „ 30 „ Egy hónapra. — 45 „ Egyesszám . — 12 „ EGER. Hirdetésekért minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiarió-llivatal: a lyceiimi nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (sóház-utcza Mózer-féle ház) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr. A kereskedelem szelleméről. Az „Eger“ mait heti számában a T. szerkesztőség szives volt helyt adni „Élhetetlenségünk“ czimü czikkemnek, azon szives csil­lag alatti fölhivással, hogy a megpendített borkereskedelmi therna felül eszméimet továbbra is közöljem. Hogy minapi szavaimat mily érdekeltséggel fogadta Eger bor­termelő közönsége, eddigelé nem is tudom, nem is kutatom. Azon­ban félek, hogy választott álnevem nomen et omen lesz ; félek hogy szavaim jobbról be-, balról kieresztelek; félek, hogy ezikkem csak üres légverdesés maradand. Ebbéli félelmem alapjait tények képezik. Mert tény az, hogy a „Heves vármegye“ szept. 25-iki számának „Borászatunk érdeké­ben“ czimü czikke városunkban semmi nemű viszhangra sem ta­lált — sem czáfolóra, sem helyeslőre. Tény, hogy u. azon lapnak már július 31-iki „Szőlő birtokosaink figyelmébe,“ és okt. 23-iki „Szőlőbirtokosaink figyelmébe“ hasounemü czikkei a legeiül emlí­tettel hasonló sorsban részesültek. Tény továbbá, bogy a nehány vállalkozó szellemű tanferfiu által megindított „kereskedelmi tanfo­lyam“ eddigien oly miserabilis fölkarolásnak busái (s nem „örvend“), hogy valóságos szegénységi bizonyítványa az városunk kereske­delmi viszonyainak. Tény az is, hogy eddig minden hírlapi czikk, mely csak némileg is a város javát, haladását, mivelödését stb. czélozta, kevés — és pedig minimális kivétellel mind a „pusztába kiáltónak szava“ maradt; s ha így volt, még jó volt! Jó volt, ha a czikkezöt meg nem párbajozták, el nem döngették, meg nem hurezolták a sárban, s — le nem bőgték! . . . Mert azon hadtól, mely nálunk az uralmat viszi, mely a hangot (?) adja, mely az inteiiigentiát elrettenti a cuituralis közre­hatástól, s mely a tömeg Ízlését nem hogy emelné és tisztítná, de a legügyesebb börzespeculátiónál is furfangosabb szerrel lenyomja: azon hadtól Cassandra czikke is csak Cassandra sorsát reményű . . . Mindazáital több körülmény eszméink apránként! kifejtésére ösztönöz bennünket. Ilyenek: annak meggondolása, hogy ha a jó­nak tudatában nem hallgatunk, megteszsziik kötelességünket a köz­jóért. s igy tudatunk nem vádoland; hogy ama „hangadó“ ósdiak lassanként le fognak tán szorulni „a szemétdombnak nézett olyrap- rói,“ 8 eljö az idő, midőn az uj emberöltő szemökbe mondja Kos­suttal: „Mellettetek és veletek, ha akarjátok; nélkületek sőt elle­netek, ha nem akarjátok;“ hogy kell czikkeinkkel „praecedenst“ aíkotuun< a jobb jövő alkotóinak támaszául; bogy a szükséglö vi­szonyok elvégre is a termékeny tevés útjára tereiendik zsibbadt agyú tömegünket, mert Buckle szerint, valóban, a „tömegnek nincs szabadakarata,“ a tömeg csak a történet vas logikájának kény­szerén mozdul, s ha majdan mozdul, nem árt, ha czikkünk szeren­csés lehet egyben-másban irányt jelölni; s végre Írnunk szólít úgy a t. szerkesztőség szives eomitivája, mint szóra bátorít azon, a jövő sötét fátyolát elhárító körülmény is, bogy meddőn maradt czikkü elődeink tán annak köszönhetik engem is félénkitö sorsu­kat, hogy nem csináltak előbb alapot, melybe a gyönge palántát ültették, s az nem is izmosodott meg a laza közvélemény homok­jában. Én tehát nem írok egyszerre a borkereskedésröl, banem áta- lán a kereskedésről előbb; de ezen átalános beszédemre legyen szabad különösen figyelmeztetnem szives olvasóimat, mert amit mondok, azt mind a fő érdekünket tápláló borkereskedésre vonat­kozólag mondom. Miért is szólanák addig különösen és egyenesen a borkeres­kedésröl, mielőtt a kereskedelem szellemét nem tapasztalom közön­ségünknél? Hisz ép a kereskedelmi szellem hiánya adott alkalmat „Élhetetlenségünk“ leleplezésére is; s ha abban tévedtem, kérve kérek mindenkit, czáfoljon meg! Ámde ez alig lehetséges, mert a czáfolat: az ellenkező tény. Szavaim csak tényekkel szemben sem­misülnek meg. De hol a tény? Szavaimban! Vájjon miben áll hát a kereskedelem szelleme? Nyilvá­nul ez: 1. Az u. n. kereskedelmi morálban. 2. A kereskedelem akadályait hasznosító müfogásokban. 3. Az u. n. speculatióban; s ez ismét nyilvánul: a. ) A szükségletek kitapogatásában. b. ) A „piacz“ teremtésben. c. ) Az igények észrevétlen fokozása- s kielégítésében. d. ) A versenyzésben. E pontokat nem mint absolut tantételeket jelölém meg, hanem csak jövő czikkeim programmjául bátorkodom összeállítani, mint mely czimek alatt a dologhoz leggyümölcsözőbben vélek hozzá­szólhatni, ha a t. szerkesztőségnek s a n. é. közönségnek ter- hérenemlesznek. Cassandra. Hevesmegye 1877-iki népesedési mozgalmához. (Folytatás.) Ili. A házasfelek állapotára való tekintettel első izbent (pro- togam) és isméiéivé kötött (palingam) házasságokat különböztetünk meg, a szerint, amint legény hajadont vesz nőül, vagy pedig a felek egyike, vagy mindkeiíeje már előbb is házasságban élt. Az ismételt egybekeléseknél megkülönböztetjük, ba legény özvegygyei, vagy özvegy férfi hajadonual, vagy végre özvegy özvegygyei kel egybe. Ha e szempont alapján vizsgáljuk a kötött házasságokat látjuk ; hogy 100 esketés közül nőül vett Heves­Magyaror­Ausztiá­Franczia­Angliá­megyében szágban ban országb. ban. legény leányt 73.45 73.4 76., 84.74 81-s legény özvegyet 4-081 4-9] ö.9 H-43 4-3 özvegyférfi hajadont 9.i8|26 55 ll-o|26-e 13-5 23.8 3-48 15-26 9., 18 özvegy özvegyet 13.J 10'7 4-4 3-32 4-8 Ezen táblázatból világosan kitűnik, hogy nálunk a protogam, az első izbeni házasságok száma 3°/0-tel kisebb, mint Ausztriában, és 10—14 °/o-ba.l, mint Európa egyéb államaiban, mig a palingam, az ismételve kötött házasságok, ugyanannyi többletet mutatnak föl. — E körülményt két ok magyarázza meg; az első* bogy nálunk elsöizben a felek jobbára fiatal korban lépnek házasságra, mi természetesen sok fiatal házas elhalálozását és a hátrahagyottnak új házasságra való lépését vonja maga után, — és másodszor, mert itt is érvényesül azon már fentebb említett kö­rülmény, hogy az özvegy, hazánk agronom jellegénél fogva, újabb házasság kötésére van utalva. Vizsgálva az ismételve kötött házasságok számviszonyait, mint a fenti kimutatás tanúsítja, újra eltérést tapasztalunk hazánk és a többi államok között; mert mig nálunk, úgy az egész országban, mint különösen Hevesmegyében, az ismételt házasságok kö­zött, a tiszta palingam házasságok, vagyis, midőn özvegy-özvegy- gyeí házasúl, vannak többségben, Európa nyugatán éppen e moz­zanat tünteti fel a legcsekélyebb arányosztalékot; mert ott, mint látszik az özvegy férfi nem özvegy nö, banem inkább bajadonnal osztja meg az élet örömeit s terheit. IV. Valamely vallásfelekezetnek önmagában véve, közvetlenül sem emelő, sem pedig apasztó befolyása nincsen az esketések szá­mára, ennélfogva az egyes vallásfelekezetek körében kötött házas­

Next

/
Oldalképek
Tartalom