Eger - hetilap, 1878
1878-11-07 / 45. szám
356 Megyei ügyek. A megyei közigazgatási bizottság Isaák László alispán úr elnökiele alatt, f. kó 4 és 5 én tartotta rendes havi gyűlését. A jelentések közül, felemlítjük a tanfelügyelői jelentésből, miszerint október 27-én, Verpeléten, a két osztályú iskolaház tot. Babies János egri kanonok s prépost úr által fényes szertartás mellett lön felszentelve és megnyitva. Az iskoiaház csinos, czélszerü épület ; két eléggé nagy és világos tantermét Dankó Mihály verpeléti esperes plébános úr saját költségén kályhákkal, pacokkal és gazdag tanszer-gyüjteménynyel látta el, mi 600 írtnál többet vett igénybe. Ugyancsak e derék lelkész kezdeményezése és fáradbatlan buzgalma folytán, Szent-Mari községijén is új iskolaház jött létre, mely múlt hó 28-án lett rendeltetésének atadva. A közig, bizottság jegyzőkönyvi elismerést szavazott a népoktatás szent ügyét szivén viselő jeles férfiúnak. — Felemlítjük még a tanfelügyelői jelentésből, miszerint a közokt. miniszter, az árvíz által két Ízben károsult Kajdácsy Gusztáv egri tanító részére 50, Biró László bocsi tanító részére pedig 30 frt segélyt adományozott. A kir. ügyészség jelentése szerint a rab-létszám okt. hó végével 138 volt; ebböi férfi 125, nő 13. A rabdolgozó-bázban naponkint 55—60 egyén foglalkozott, s asztalosmunka a múlt hóban 130 frt 80 kr., bodnármuuka 1000 frt 95 kr. értékű készült. A rabok ;*üisö munkájából 114 frt 85 kr. folyt be. Az államot illető tiszta keresmény 265 frt 18 2/3 krt., a rabokat illető pedig 132 frt 59 '/3 krt teszen. Az adófelügyelö jelentéséből felhozzuk, hogy a múlt hóban befizetett egyenes adó, az egri kir. adóhivatalnál 33.037 frt 38 kr.; a gyöngyösi adóhivatalnál 28.S89 frt 17 kr., a hevesi adóhivatalnál 17.366 frt 80 kr. A három adóhivatalnál több mint 8 ezer írttal kevesebb folyt be a múlt hóban, mint a múlt év ezen havában. A közegészségügy általán véve jónak mondható; járvány a megyében nem mutatkozott. A jelezhető betegségek: gyomor- és belhurut, csúz, száj- és torokfájás : Egerben kevés typhus. Orvos-rendőri szemle tartatott Sz.-Erzsébeten egy 60 éves egyén felett, ki pálinkaivás miatt halt meg, s egy 17 éves leány felett, ki betegségi rohama alatt a vízbe fúlt. A közlekedési állapotokat illetőleg, a főmérnök jelentése szerint, a mellékutak teljesen járhatlanok, a főutak átlag jóknak mondhatók, azonban a rendsivüli esős időjárás miatt tetemes sárréteg képződött rajtok, melyek eltakarítása folyamatban van. A szarvaskői útvonal, vigyázva bár, de járható s 8—10 nap múlva biztosan közlekedhetni rajta. A verpeléti nagy-bíd, a szarvaskői útvonalon levő Mocsolyás és 3 nyílású nyűgödéi hidak befejeztettek. A poroszlói töltés és összes köhidak a városig elkészültek. A távirdai és postai forgalmat illetőleg, a hatvani m. kir. távirdaállomáson okt. hóban feladatott 264 drb., érkezett 263 drb., üzleti 1040 drb.; bevétel a feladott táviratokért 223 frt 45 kr. A gyöngyösi távirdaállomáson feladatott 604 drb., érk. 745, iizl. 157; bevétel 276 frt 75 kr. Az egri távirdaállomáson feladatott 681 drb., érk. 713, üzleti 143, bevétel 361 frt 95 kr. Az egri állami postahivatalnál okt. havi jövedéki bevétel 2213 frt 63 kr.; utvalványi bev. 15.423 frt 96 kr.; utalv. kiadás 13.172 frt 01 kr. —. Gy. A „Tiszafüredvidéki régészeti egylet44 közgyűlésének jegyzőkönyve. Felvétetett Tiszafüreden 1878 okt. 13-án. Jelen voltak az egylet tisztviselőm kivül számos egyleti tagok és vendégek, férfiak és nők. A gyűlés tárgyfolyama. 1.) Az elnök, Balogh Istváu úr velős, tárgyilagos beszéddel nyitotta meg azt. Mindenekelőtt megjegyzé, hogy az egylet eddig ideiglenes, magán társulati jelleget viselt. De alapszabályai legfensöbb helyen folyó évi junius hó 14-én már megerösittottek. Ez okból az már véglegesen megalakultunk tekintendő. Az idő is elérkezett, hogy újra szervezkedjék, arra is tehát, hogy az egylet tisztviselői a nekik átadott becses megbízatást ietegyék. Előbb azonban, mint elnök egy futó pillanatot vetett még a közelmúltra, melyben működését az egylet megkezdette s idáig folytatta. Kiemelte különösen Tiszafüred és vidékének fontosságát úgy topográfiái, mint régészeti tekintetben. Hogy mennyire szerencsésen lett megválasztva a működési tér, melyet az egylet magának kiszemelt, mutatja ezt az itt létező régiségi telepek dús volta, változatossága, úgy az egyleti czél iránt támadt közrészvét is. Mindezt fényesen körvonalozván, rámutatott az egyleti tagok számára, mely a 220-át is haladja már. Rámutatott az eredményre is, mely az egylet múzeumában díszes szekrényekben elhelyezve már nem csekély értékű tárlatot képez. Végre kiemelő szavaiban hálásan s melegen emlékezett meg az egyleti titkárról is. Méltóan tett említést az 1876 szept. hóban tartott budapesti ösrégészeti és embertani nemzetközi congressusról, hol a nemzet az, hogy lassan hajtat a legnépesebb útezákon, hogy igy kényelemmel olvashassad hirdetéseit. íme a reclam, ahogyan nagyban űzik. D. V. Eger műkincsei. I. Építészetiek. (Folytatás.) Ha a lyceum, a barocc korszak grassáló hatása alatt épülvén, nem kerülheté el ennek hátrányos nyomait, úgy e fölött nincs mit csodálkoznunk; hanem hogy mily sülyedésig juto't a müizlés ama korszakban, szomorúan bizonyítják még az utóbbi idők müvei is. A barocc Ízléstelenségeit, csak nagy Maecenások és egyetemes vagyonosodéi mellett lehetett volna leküzdeni teljesen. Ámde az előbbiek vajmi ritkák az uj idők democraticus légkörében, az utóbbi körülmény pedig ki tudja mikor fog nálunk bekövetkezni!? A democratia nem kedvez a képző művészetnek! Oly tétel, melyet a tények ugyan igazolnak, de szerencsére elvileg még sem áll. Mert az ideális democratia, ha minden ember, vagy legalább a túlnyomó nagy többség kellő fokú műveltséggel birna s ebből folyólag igazi miiizléssel; s ha a nemzeti közvagyonosodás átalá- nos anyagi jólétet lehellene szét az országon : akkor az ideális democratia önkényteleuül bekövetkeznék s vele az átalános mü- páríolás is, ép úgy, mint megszűnik a halálbüntetés törvénye (arra nézve, aki ily büntetésre méltó tettet sohsem követ el. . . . Ámde a democratia mint politikai programra, melynek megvalósításán dolgozik az emberiség: háttérbe tolja a kiváló műveltségre leginkább szert tehető aristrokratákat és igy a Maecenásokat is, mielőtt a tömeg hasonló műveltségre emelkedett volna az ő légkörében. A democratia tehát ha nem is elvileg, de tényleg most nem kedvez a képző művészetnek : mert a művész nem várhat, mig a democraticus világ talajából kellő átalános müpártolás sarjadand; neki élnie kell, s ép azért „a szamár megdöglik, mielőtt a fü megnő.“ S legyen bár egykoron a democratia légiben sarjadó átalános műveltség s müpártolás bármily nagyszerű s kedvező az építészetre nézve: akkorra kiszámíthatatlan meszszire vísszavettetbetik a művészet. Egyes nagy jelenségek merülhetnek föl addig a művészet terén: de az ilyenek müvein is látszik, mennyire erőlködnek, hogy az Ízléstelenség czopfjaiból kibontakozzanak ! Ez utóbbi körülmény igazolásául szolgál monumentális épületeink között a Pyrker-emelte székesegyház. Félszázaddal ifjabb a lyceumnál; stilje a barocc éjjelének elvonultát a müizlés hajnalának vidám mosolyával hirdeti: de a mü még gyermek; pro- portiói még nem fejlődtek ki s organismusa még nem egyensúlyoz- kodott, a barocc „fejpikkelyei“ még nem hulltak le róla, hogy helyükön selyemhajzat díszeleghetne. Az építő művész tisztában volt azzal, hogy a régi Ízléstelenséggel szakítani kellene: de hogyan? a módot nem bírta eltalálni; a sárból kigázolt, de saruit még nem tisztitá le! A stil, melyben a székesegyház épült, az u. n. uj-olasz. S a művész egvesité benne úgy a kupolás byzanti stilt, mint a keleti laposas födelü hajlamot; a bazilikának úgy keresztalakulatát, mint a középrészt az oldalrészek fölött kiemelő, legjellemzőbb modorát. Ha tehát ez építmény müszerkezetével tisztába akaruuk jöni, akkor beszélnünk kell mindazon stílek s modorokról, melyeknek elemeiből a művész ideálját álkotá; s csak ezek rövid ismertetése után vizsgálandjnk, hogyan sikerült ezt kivinnie az építészet átalános törvényei szerint, s mennyiben sikerült szakítania az ízléstelenségekkel. Dr. Matzke Valér.
