Eger - hetilap, 1878
1878-10-31 / 44. szám
XVII. ér-folyam. 44. szám. 1878. október 31-én. Előfizetési dij; Egész évre . 5 frt — kr. Félévre. . . 2 „ 50 „ Negyed évre .1 „ 30 „ Egy hónapra. — 45 „ Egyes szám . — 12 „ EGER Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Kiadó-hivatal: a lyeeumi nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (sóház-utcza Mózer-féle ház) és Szolcsdnyi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr. Műszaki vélemény, az Eger városában 1878. évi aug. hó 31-ik napján lezajlott felhőszakadás által történt károkról és azok okairól; kapcsolatban azon módszerek iránti javaslatokkal, melyek hasonló elemi kitörések hatásának jövőbeni meggátlása czéijából alkalmazandók. A város fekvése: Eger városa az Eger patak völgyében fekszik és ezen pataknak számos völgyből táplálékot nyerő összesített medre a város közepén vonul át, melyen alul sík területen folyik tovább. Az Eger patak és mellékágai: Az Eger patak rendes körülmények közt csekély vizet hoz, de nagyobb esőzések vagy hóolvadások idején annak a szarvaskői völgyből jövő főmedre a Felnémeten és Fe^ö-Tárkányon felül fekvő erdős hegyekről lefolyó számos mellékággal együtt oly nagy meny- nyiségü vizet hoznak le a völgybe, hogy az Eger városán keresztül vonuló meder már igen sok Ízben elégtelennek bizonyult a tömérdek víznek árveszély nélküli levezetésére. Az Eger patak fövize, a mint említve volt — a szarvaskői völgyből jön le; eredete Eger városán felül vagy 33 kilomt. távolságban, hol annak egyik ága Balatony helység mellett, a másik ága Bekölcze táján ered s a két ága szarvaskői völgy felső végén egyesül. Az Eger patak mellékágai a következők: 1. ) Az egri szőlők és a Ráczhegy közti völgyből éjszaknyu- ' gátról közvetlen a városba folyó mellékág. 2. ) A Bajuszhegy alatti völgynek éjszakkelet felöl járó ága, mely szinte a városba torkol be. 3. ) A Nagyszölőhegy és agyagos-tető közti árok. 4. ) Az Agyagos-tető és Csurgó-orom közti árok, mely úgy szinte mint az előbbi is Felnémeten ömlik a föpatakba. 5. ) A Doboga és Hármas-határhegy közti árok, mely a szarvaskői völgy alsó végén ömlik be. 6. ) A Berva pataknak két ága, melyek egyike a Királyhegy alatt, a másik a Királyhegy és Középhegy közti völgyből ered, és melyeknek egyesült vize Fölnémetnél ömlik be. 7. ) A F.-Tárkányon felül fekvő „Barátvölgy“ patak vizei. 8. ) A Nádas- és Lökbércz közti völgyekből és 9. ) A Bányabércz és Kerekhegy alatti völgyekből eredő vizek. Az Egernek összes vizfogó területe ennélfogva, valamennyi említett völgyeket számításba véve, 23,525 hektárra tehető. Ezen területből azonban az utolsó fergeteg által csak 10,130 hektár lett érintve. A fenntnevezett völgyek közül az 1. 2. 3 alattiak hegyoldalai szőlőkből, legelőkből és szántóföldekből állanak, a többi völgyek feletti magaslatok átalában véve sűrít erdőkkel boritvák. A vész eredete és kiterjedése: Az augusztus 31-iki nap reggelén lezajlott vizeknek legnagyobb része a szarvaskői völgyből jött le, a mint azt az ott talált rombolások, nevezetesen a „Vaskapu“ név alatt ismert völgyszoroson felül fekvő utaknak nagymérvű elpusztítása világosan mutatja. Az árveszélynek oka a most említett szarvaskői völgyet uraló hegyek felett kitört felhőszakadás volt, mely azonban a többi nevezett völgyeket csak csekély mértékben érinthette. Az áradás lefolyása és annak hatásai: A Miskolcz felöl jött és délnyugati irányban tovább vonult zivatar és felhőszakadás folytán eredt és Felnémet helységen keresztül lefolyt viz az Eger városa felső részében levő nagy védfal elölt találta gátját és ezen gát által felduzzasztatván, az Eger és Felnémet közt elterülő völgyet egész szélességében elárasztotta. Ezen védfal a jelen árveszélynél mint egyik fötényezö sze repelt, minélfogva arra bővebben szükséges nyilatkoznunk, mielőtt az áradásnak további folyására áttérnénk. A kérdéses, 1.6 m. vastag, és azonfelül még közönként 1.3 m. vastag pillérekkel és kétoldalt földfeltöltéssel erösbitett hatalmas kőfal egészben véve 230 m. hosszú és két végével magaslatokhoz támaszkodik, ekként a völgyet elzárván és a víznek csupán egy 4 m. széles, boltozott nyíláson engedvén átfolyást. Egy annakelötte fennállott második ugyanakkora nyílás évekkel ezelőtt befalaztatott. Keletfelöli végen a 4’,a m. széles és 5 m. magas úgynevezett „Czifrakapu“ vezet át a falon, az ottani magasan fekvő útnak szolgálváu átjáróul. A mint értesültünk, ezen védfal már a jelen század elején fennállott és a városnak az azelőtt is előfordult gyakoribb vizára- dások elleni megóvása czéijából volt emelve, azonban már ezelőtt két ízben teljesen áttöretett a viz nyomása által. A legközelebb elmúlt felhőszakadás a védfalra újólag ily sorsot hozott. — A rövid idő alatt a fal mögött összetódult nagy menu- nyiségű viz ugyanis, miután annyira emelkedett, hogy a „Czifra- kapnn“ 3 m. magasságban folyt be, reggeli 6 óra tájban a védfalnak 44 m. hosszú részét egész magasságában és egy további 9 n>. hosszú részt felényi magasságban roppant erővel lerontotta és a felduzzasztva volt víztömeg a rögtön nyert résen át most már minden útjában állott házat, kerítésekkel, fákkal és mindennemű ingó tárgyakkal együtt rohamosan elvitt és a város belső részébe besodort. A viz által áttört védfalnak a helyszínén talált részei mutatják, mily roppant erőt kellett a patak rendes színétől talán 5—6 méterre felduzzadt viznek kifejtenie, midőn a nevezett 1.6 m. vastag, pillérekkel ellátott, különben is szilárdúl, faragott nagy kövekből, jó mészösszekötéssel épült falat eldöntötte. A legnagyobb faldarab a rombolás helyéről 10 méternyire találtatott — hossza 9 m., szélessége 3 m. és magassága 3 m. tehát köbtartalma 81 köbméter és súlya 1600 méter mázsára tehető; egy második és harmadik félakkora faldarab a viz által 100 m. távolságra elsodortatván, jeleg is a patak medrében találtatott. A pataknak a várost átszelő medre távolról sem volt elégséges ezen roppant víztömeg levezetésére és pedig annál kevesbbé, mert az több helyen felette szűk, és különösen néhány köhidoak félköralaku boltozata által a viz lefolyása gátoltatott és torlaszok képződése elösegittetett. Nevezetesen a nagy piaczon levő kőhíd majdnem teljesen elzárta a viz lefolyását, miután az nemcsak magában véve boltozatja által akadályt képez, hanem mivel ott a viz által oda vitt gerendák és különféle más tárgyak oly hatalmas torlaszt képeztek, hogy csaknem az egész víztömeg a nagy piaczra ömlött ki s innét magyarázható meg. hogy a házak itt, valamint a piaczból kiágazó valamennyi utczákban és a mecsettéren 3—4 méternyi magasságban vízzel elborittattak. A házakban és kereskedelmi üzletekben nagy károkat okozó magas vizár nem is apadt mindaddig, mig a viz a város alsó részén levő érseki kertnek egy falát részben eldöntvén, tágasabb tért nyert a lefolyásra, minek következtében a veszély aránylag rövid idő alatt megszűnt. Emberélet csak igen kevés esett áldozatul, mert a vizroham reggeli időben jött és a lakosság a „Czifrakapun“ berohanó víz által már figyelmeztetve volt a helyzet veszélyes voltára. Az áradás okai és tényezői: Az előadottakból kitűnik, hogy Egerben az árviz veszélyének fokozott hatását a védfal által a város feletti völgyben felduzzasz
