Eger - hetilap, 1878

1878-10-10 / 41. szám

323 Vagyis legény hajadonnal: 73.45, özvegy özvegygyei: 13.o9, özvegy­ember bajadonnal 9.)4, özvegyasszony legénynyel: 4.ó0, elvált férfi hajadonnal: 0.o4, elvált asszony legénynyel; 0.o8, elvált férfi özvegy asszonynyal: 0.04, elvált asszony özvegyemberrel: 0.l6 százalék a bázasodottak összes számából. IV. Ezek közt kelt össze: sógor sógornéval 13, nagy­bátya unokahúggal: 6, nagy néne unokaöcscsel: 1, vagyis sógor sógornővel: 0.57, nagybátya unokabúggal: 0.26, nagynéne unoka­öcscsel : 0.04 százalék a bázasodottak összes számából. V. Vallásuk szerint keltek össze': egyező vallásu jegye­sek 2248, vegyes vallásu jegyesek : 27; vagyis volt a házas párok közül egyező vallásu; 98.gl, vegyes vallásu: l.,9 százalék a házas párok összes számából. VI. A bázasodottakat korév szerint tekintve egybe­kelt: 24 éven alul levő férfi 20 éven aluli növel: 539; 20- 24 éves növel: 200; 24—30 éves növel: 42; 30—40 éves növel 5, 40—50 éves növel 3 ; 50 éves felüli növel 1., vagyis 20 éven aluli növel: 26.o7; 20—24 éves növel: 8.So; 24—30 éves növel: 1.85, 30—40 éves növel: 0.22, 40—50 éves növel 0.13 ; 50 éven felüli növel: 0.o5 százalék a házasodottak összes számából. 24 — 30 éves férfi: 20 éven alul lévő növel: 22.33, 20 -24 éves növel 13.98, 24—30 éves növel 3.82;30—40 éves növel: 1.32; 40—50 éves növel: 0.]3; 50 éven felüli növel: 0.05 százalék. 30—40 éves férfi: 20 éven alul lévő növel: 2.02, 20—24 éves növel: 3.43; 24—30 éves növel: 2.33; 30—40 éves növel 2.86; 40—50 éves növel: 0.22 százalék; 40—50 éves férfi: 20 éven aluli növel: 0.3t; 20—24 éves nővel: 1.36; 30—40 éves növel: 2.5o, 40—50 éves növel l.5s; — 50 éven felüli növel: 0.26 százalék; 50—60 éves férfi: 24—30 éves növel : 0.22, — 30—40 éves növel: 0.79, — 40—50 éves növel: 1.53, — 50 éven felüti növel O.35 százalék ; 60 éven fölül lévő férfi : 30—40 éves növel: 0.i0, — 40—50 éves növel 0.j0 és 50 éven felüli növel: 0.70 százalék a házasodot­tak összes szamából. ugyanazon eszményt vagy nem fejezheti ki egyaránt pl. az építész és zenész, vagy egyiknek ugyanazt egészen máskép kell átkölte- nie, vagy csak oly eszményt fejezhet ki az egyik, ha össze akar­nak működni a művészeti hatásra, mely a másik eszményének kí­séretében fordúl elő. Ha tehát pl. valamely templom által kifejezett eszmény hatását fokozni akarja a zenész az általa irt zenének azon templomban való eléadatása által, akkor könnyen megtörténik, hogy ugyanazon zenemüvet egy más stilü templomban hallva ke- vésbbé szépnek találjuk. Azért pl. az olasz templomi zenének azon frivol tüneménye, hogy egyik-másik opera-részletet használják föl sokszor templomi czélokra, sokkal kirívóbban sért valamely komo­ran méltóságos gótstilü dóm ive alatt, mint az Olaszországi fényes, világos uj-olasz stilü templomokban; habár ott sincs helyén. Mert mig a színházi zene a külvilágra föltárt, szórakozást kereső s a benyomások iránt kész fogékonyságra hangolt emberi lélek ked- vencze, addig a templomi zene a magába zárkozott s a szív mé­lyén Istennel társalgó áhitatos lélek titkos accordjait s harmóniáit juttatja kifejezésre. És ime, e pont fölötti elmélkedésünk tárja föl előttünk azon titkos föld alatti folyosót, hol az építészet és zene, mint rokonok, érintkeznek egymással. Többen is mondották már, hogy az épület megkövült zene, s a zene átszellemült, az aether hullámain elröppenő épület! Mert a zenében ép úgy, mint az épü­letben, a formák befejezettsége, s ez által a lélek nyugtalan csa- pongásainak fölfliggesztése kívánatos. Azért követelik a szépészek az épületben, hogy benne „harmónia“ legyen, s a zenében, hogy „arcbitecturája“ kifogástalan legyen. Az oly épület, mely nyugta­lan félelemre vagy szétszórtságra tereli lelkünket, legfölebb csak épitészeti curiosum, de nem „classicum“; s az oly zene, melynek végső accordja elhangzása után még hallani valót kívánnunk, vagy formáiban tájékozódni s nyugvópontra lelni nem tudunk, vagy be- végzetlen, vagy csak a programmzenében bírhat értelemmel, hol a kedélvi situatio nyújtja a magyarázatot. Azért a zene fejlődése Bach forma-tökélyü fugáival felfüggesztetett volna, hacsak Beetho­ven programmzenéjével örökre meg nem eleveníti ismét a for­mák bolt jegeczeit! Bocsánat a kitérésekért! Hisz önkénytelenül megesik az bel- letristikai fecsegéseknél. Térjünk hát csak vissza az építészethez. Az épület tehát kell, hogy harmonikus legyen. Ilyen lesz pe­dig az által, ha méretei symmetrikusnak, ha magassága, hosz- sza . . . kellőleg megfelel a mennyiségtani követelményeknek. VII. A megházasodott férfiak közül volt: 24 éven aluli: 844, — 24—30 éves: 947, — 30—40 éves 236, — 40—50 éves: 153, — 50—60 éves 66, — 60 éven felüli: 29; vagyis a megnősültek összes számához mérve: 24 éven alúl lévő vőlegény volt: 37.90 — 24—30 évez: 41.63, — 30—40 éves: 10.97, — 40—50 éves : 6.72, — 50—60 éves: 2.9o és 60 éven felül levő volt 1.29 százalék. VIII. A férjhez ment nők közül volt 20 éven aluli meny­asszony: 1154, — 20—24 éves: 612, — 24—30 éves : 218, — 30—40 éves: 166, — 40—50 éves: 93, ötven éven felüli 32; vagyis a férjhez ment nők összes számából tett a 20 éven alúli: 50.72, a 20—24 éves: 26.9o, — a 24—30 éves: 9.58,— a 30—40 éves: 7.3o, — a 40—50 éves: 4.09 és az 50 éven felüli 1.41 szá­zalékot. IX. Vegyes házasságra lépett: római katholikus férfi ágostai hitfelekezetü növel 5, vagyis 18.53 százalék, helvét hittele- kezetü növel 1, vagyis 3.70 százalék; görög katholikus férfi római katholika növel: 1, vagyis 3.7o százalék ; — ágostai hitfelekezetü férfi r. kát. növel: 3, vagyis ll.u százalék, helvét hitfel. növel 1, , vagyis 3.7o százalék; — helvét hitfelekezetü férfi r. kától, növel: 16, vagyis 59.26 százalék a vegyes házasságok összes számából. X. A feloszlott házasok összes száma volt 1717. Ezek közül feloszlott halál által: 1713, vagyis 99.82 százalék, el­válás által 4, vagyis 0.18 százalék az 1877-dik évben feloszlott házasságok összes számából. (Folytatás köv.) Dr, montedégoi Albert Ferencz. Városi ügyek. 1878. október 6-án Eger város részéröl tartott képviselői ülésben következő ügyek tárgyaltattak: A folyó év szeptember 22-iki jkönyv hitelesítése után, Babies István küldöttségi elnök az 1878-ik év augusztus 31 és szeptember 27-iki árvizek után észlelt vízállások feljegyzését bemutatja. Levél­tárba megőrzendő. Azonban mindez csak oly generikus kellék, mely minden épületben kívánatos. Ebből tehát meg nem tudjuk, mi a tiszta épitészeti ideál ? Ugyanis az épület különféle formatiókat vehet föl a művész keze között, melyek mind egykép symmetrikusak. Honnan veszi tehát az épület conceptióját a művész ? Három forrásból: 1. Veszi az épület egész jelleméből; 2. A czélból, melyre az épület szolgál; 3. A lélek széptani törvényeiből. Az első forrást tekintve, ez alatt értjük azon benyomást, melyet az épületnek ránk lennie kell. Az épület benyomása pedig utánzásból jött létre: ami az embert környezi, azt ö utánozni vá­gyik ; igy utánozza a nyelvek sok szava az u. n. természethangokat, az ind. épületek az indust környező természet félelmességét, a bizan- czi kupolák az ég bolját. Mert a természethangokat az ember hallva, utánozza azokat szavaival; a Hymalaya égbe meredő szirtjeit bá­mulva, a függő sziklák félelmességét visszaadja azon épületeivel, melyeknél a teher túlsúlyban látszik lenni az erővel szemben, mintha az alacsony vastag oszlopokat a terjedelmes tető nyomta volna úgy le; s az égbolt végtelen azúrjában vesztve el te­kintetét, ismétli ennek lélekemelő mérveit a gyönyörű kupolák­ban .... De az épület czélja is befoly az épitészeti ideal alakítására. Ugyanis egészen más czélja van pl. a templomnak, más a szín­háznak, más a tudományok csarnokának, más a kies nyaralónak stb. és e szerint egészen máskép fogja formálni gondolatát az épitész. Avagy szabad-e a mulató nyárilaknak annyira föltüntetnie az anyag tömöttségét mint a komoly ezéiú épületnek ? Nem könnyű, szellös, világos, szóval nem légiesebb-e mérveire nézve az előbbi, mint az utóbbi ? S a templom nem vegyiti-e összhangzatosan a kettőt: a légies könnyűséget és a tömöttségét, hogy szilárd volta mellett is égbe emelje lelkünket; holott a villa inkább légies könnyű, mig a tudománycsarnok szilárdabb, massivabb, sőt nehéz­kesebb . . . Dr. Matzke Valér. (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom