Eger - hetilap, 1878
1878-10-03 / 40. szám
XVII. ér-folyam. 40. szám. 1878. október 3-áo. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre. . . 2 „ 50 „ Negyed évre . 1 „ 3« „ Egy hónapra. — 35 „ Egyes szám . — 12 * Hirdetésekért minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmi! hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi uyonida. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (sóház-utcza Mózer-féle ház) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr. Előfizetési felhívás. Az új évnegyed küszöbén tisztelettel kérjük a i. ez. közönséget az előfizetés megújítására. Igyekezni fogunk ezentúl is lapunk szellemi értékét, mégpedig fokozott mérvben, emelni. Ezt annyival inkább ígérhetjük, mert sikerűit lapunk számára oly munkatársak közreműködését megnyernünk, kiknek avatott tolla ebbeli törekvésünket hathatósan fogja elősegíteni. Közleményeinkben hű képét fogjuk adni politikai s társadalmi életünk mozgalmainak. Tárczánk változatosságára ezentúl kiváló gond fog fordittatni s a tudományos és irodalmi mozgalmakat sem hagyandjuk figyelmen kívül. Gazdasági rovatunkat állandósítjuk s azon leszünk, hogy mennél tanulságosabb legyen. S hogy Ígéretünknek mindenben eleget tehessünk, lapunk keretét időnként kibővítve veendik olvasóink. Előfizetési föltételek: Egész évre . . . 5 frt — kr. Félévre . . . 2 „ 50 „ Évnegyedre . . . 1 „ 30 „ Az előfizetési pénzek — legalkalmasabban posta-utalvány útján — kiadó-hivatalunkba küldendők. Kell-e vizgát? Félve nyúlok tollhoz e kérdés érdekében, mert nem szeretném ha az igazi szakértők szemében nevetségessé válnék dilettáns okoskodásom, s másrészt attól is tarthatok, hogy az ellenkező vélemény túl elhatalmasodása mellett ki sem hallgattatom. Azonban tekintve a kérdés fontosságát, ebből megint bátorságot meritek arra, hogy alkalmat szolgáltassak a nézetek és vélemények circulatiójára, másrészt meghiszem, hogy nézeteim ha nem is mind, de legalább részben mégis helyesléssel találkozandnak, ugv lehet, a netán szükséges módosításokkal, a szakértők részéről is. Kell-e vizgát? — Sokan azon nézetben vannak, hogy nem kell. S okoskodásuk támaszponttal látszik bírni a következőkben : 1. Az eddigi nagyobb mérvű vizáradásokból azon tapasztalásra jutottunk, hogy a víz föltorlódván, a gát roppant nyomásának ellent nem állhatott. Tehát a gát fölösleges, mert kis víz ellen nem kell. nagy víz ellen pedig sikertelen. 2. Ha gát nincs, a víz nem torlódik össze, következéskép nincs kitéve a város akkora veszélynek, mint a vizgát elszakadása esetében. 3. A gát fölépítése óriási költséggel jár, s ezt a város nem bírja meg, hacsak tetemes adósságba nem veri magát. Ezek a fő érvek; s ezekkel szemben egyrészt czáfo- lattal másrészt positiv javaslatokkal és érvekkel szólalhatunk csak föl. Kisértsük meg. — Az első érv megdűl akkor, ha kimutatható, hogyan kell a gátat építeni, hogy elbirja a viznyomást. S ezt kimutatni könnyű, már csak azért is, mert bizonyos, hogy kiállotta volna a viznyomást úgy is a mint eddig építve volt, ha meg nem gyöngittetett volna ellenállási ereje. Bizonyos ugyanis, hogy ha a kellő anyagból épült fal magasságának harmadáig vastag, akkor annyi vizet, a mennyit magasságával fölfog, meg is tart, ha alapja elég erős. A fal vastagságát egyébiránt lehet növelni a szerint, a mint a víztartó völgy hossza és esése növekszik. Már ha az eddigi vizgátat megvizsgáljuk, akkor azt vesszük észre, hogy mind anyagára, mind arányára nézve kellőleg, sőt kitünőleg volt épitve, s ki is állotta volna a viznyomást; mert tőréseit tekintve, a viz korántsem morzsolta össze, vagy szakította el, hanem: kifordította, úgy hogy jó formán saját súlya alatt tört el a megdöntött fal. S a mi csodálatos: a tövénél volt földsánezot sem mosta el a viz, még az is ott áll. mint az inyhus a kihúzott fog ürege körül. Mit bizonyít ez? azt, hogy kevés volt a föld a fal tövénél; nem gondolt vele senki, elég mélyen áll-e a földben a fal, sőt az ott levő földet is mindig hordták vályog- készités- és egyéb czélokra, s igy a fal csaknem a föld színére látszott építve lenni, nem pedig a földbe. A fal ilynemű ész- rend- és közbiztonság-ellenes meggyön- gitéséhez járult még azon körülmény is. hogy, mint halljuk, 65 év óta soha sem javitották, főleg párkányát, s igy az megrepedezett, vagy sok helyütt csorbulások történtek rajta, minek következtében a föltorlódott víz azt mind jobban s erősebben nyaldosván, a kövek közé hatolt, azok összefüggését meglazította, sőt a csorbákon átcsapódó viz mig egyrészt a falat magát hasogatta, addig a belső tövénél levő
