Eger - hetilap, 1878

1878-09-19 / 38. szám

299 összegeket is utalványoz. Szakk^nyveket, folyóiratokat rendel. A bizottságilag megvizsgált és felülvizsgált számadást észrevételei kí­séretében a közgyűlésnek bemutatja. Az egyletbe lépni kívánók felvételét egy tag ajánlatára eszközli, szükség esetén titkos szava­zással intéz. A közgyűlésen teendő indítványok felett1 tanácskozik. A választmánynak hivatalból tagjai az egyleti elnök, titkár, pénz­tárnok, és múzeumi őr. Ezeken felül még négy rendes és két pót­tag. Határozatképes választmány, ha a tisztviselőkön felül legalább két választmányi tag van jelen. C.) Tisztviselők. 13. §. Elnök. Az elnök a köz- és választmányi ülésekre a helybeli tagokat körlevél, a vidékieket levelezési lapon a tárgysorozat megjelölésével összehívja. A köz-, és választmányi gyűléseken elnököl, szavazat egyenlőség esetében döntő szavazata van. Az egylet pénztárából egyleti czélokra 30 frtig utalványoz. Az egylet érdekében aláírási iveket nyit. A régiségi telepeket és műemlékeket nyilvántartja. Ása­tásokat rendez, és azokra a hatóság védelmét igénybe veszi. Ható­ságok előtt az egyletet képviseli. 14. §. Alelnök. Az elnök jogai és kötelességei annak akadályoztatása eseté­ben az alelnökre szállanak. 15. §. Titkár. A titkár az ásatások felett őrködik. A leleteket ismerteti. A levelezéseket teljesíti. A régiségtárt a múzeumi őrrel együtt beren­dezi. A múzeumot időszakonként megvizsgálja. A nyilvántartást vezeti. A köz-, és választmányi ülések jegyzőkönyveit vezeti. 16. §. Pénztárnok. A befizetett tagsági dijakat és más jövedelmeket nyugta mel­lett beveszi. Elnöki, illetőleg választmányi utalvány mellett fizeté­seket teljesít. A számadásokat az evégett kiküldött bizottságnak felmutatja. 17. §. Múzeumi őr. A régiségtárt és éremgyüjteményf leltár mellett átveszi, ren­dezi, gondozza. A kitűzött rendes időben kinyitja. Az egyes da­rabokról felvilágositnst ad. mily nagy a fogyasztás, ha a készlet ennyi. Pedig a söredény mindegyike van vagy másfél liter. Úgy belejöttem a sörbe — s nem is szükséges megjegyez­nem, hogy magam is szívesen elmüncheniesedtem két nap alatt, s szorgalmasan végeztem Gambrinus alattvalói tisztjét — hogy alig tudok átmenni München szép épületeihez. Hiszen München a művé­szek városa. Miksa és Lajos bajor királyok izlésés, mííszeretö ke­zének nyoma mindenütt majd. az általok emelt s a művészeteknek, a tudománynak s a régiségeknek szentelt középületeken, majd a gyönyörű, tiszta Ízlésű templomokon, majd az utánzatos magánla­kóházakon is. Akinek nincs költsége, hogy a világ legelső váro­sainak műkincseit megnézze, kicsiben is fogalmat szerezhet magá­nak mindenről. Ez művész város. Itt találkozik azokkal a merész szemű, hosszú képű, ijesztő fekete hosszú hajú, nagy karimás ka­lapos arczokkal, melyek mintha az éjszakából fehérlenének ki; itt talál minden negyedik-ötödik házban mükereskedésf, ragyogó kira­katokkal, művészi képekkel; itt a festő-ateliér-k nagy számával; itt találja meg a glyptothekában a legjelesb szobrokat majd erede­tiben, majd legalább sikerült utánzatokban; itt az Alte és Neue Pinakothekában a festészet remekeit, hogy belefájulhat a feje a nézéstől; találhat vagy ezer embert, aki mind a szobrok vagy ké­pek előállításával foglalkozik; itt láthat gót, román, és román-by- zanczi Ízlésű templomot; láthatja, mennyire viheti e régi formák keretében ügyességét az újkori műipar; a nemzeti museumban kor szerint osztályozva a legnevezetesb régiségeket; a nemzeti könyv­tárban mintáját annak, mint kell egy könyvtárt építeni és beren­dezni, — a magyar ember érdekkel nézheti a müncheni hires co- dexet; láthatja a világ egyik legszebb temetőjét, hol az élet az égiek felé emelő művészet legszebb alkotásaival adózik a halha­tatlanság gondolatának, az elhúnytak kegyeletének. De ezekről könyvek beszélhetnének, az én csevegéseimnek ez oly tér, a mely- lyen belül nehéz a mozgás. De azért a Bavariáról meg kell emlékeznem. Óriás matróna ez a szobor, mely a német hazafiui érdemek fölé tartja a koszo­rút. Szobor, melynek rendkívüli nagysága, tömege mégsem hat visszataszítóan a szemlélőre, annyira van itt kiszámítva az arányok s a távolság hatása. 145 lépcsőn kell felmenni Bavária asszony fe­jéig belül, melyben egy vaslóczán 6 embernek van elég ülőhely. 18. §. Az egylet felosztása. Feloszlik az egylet, ha 30 tagjánál kevesebb lesz. Mit az akkor tartandó közgyűlés kétharmada jelenthet ki. A kisebbségnek fenmarad a joga 10 évig az egylet újra alakításának megindítására ugyanazon szabályok értelmében. Az lijra alakulásig az egylet éremgyüjteménye s egyéb régiségei Tiszafüred város közkincseül maradandnak elidegenítési jog nélkül. Könyvei a városi kaszinó­val egybekötött olvasó egyletnek adatnak át. Olvasó egylet nem létében a tiszafüredi iskolai intézetnek adatnak át egyenlő arány­ban felekezeti különbség nélkül. Pénze a városi képviseleti, vagy bármily alakú kormányzati testületnek felügyelete alatt a takarék- pénztárba tétetik le. Ha az egylet előbb vagy utóbb a 10 év le­folyása alatt újra megalakul, minden vagyonát vissza veszi. Ha meg nem alakúi, könyvei az illető iskolai intézetek tulajdonául ma­radnak. Pénze hasonlóképen amaz iskolák javára fordittatik fele­kezeti különbség nélkül egyenlő arányban. Régiségei a bútorzattal együtt elidegenítési jog nélkül Tiszafüred város birtokában marad­nak végképen, de mindig múzeumi alakban kezelve és kezeltetve. 19. §. Az alapszabályok módosításával, az egylet felosztásával ez esetben az alapszabályok értelmében az egylet vagjonának hová- forditásáról a foganatosítás előtt a belügyminisztérium értesítendő. Azon esetben ha az alapszabályokban meghatározott czélt és eljá­rást illetőleg hatáskörét az egylet meg nem tartja, amennyiben to­vábbi működése által az állam vagy egyleti tagok vagyoni érdeke veszélyeztetnék, a királyi kormány által haladéktalanul felfüggesz- tetik, és a felfüggesztés után elrendelendő szabályos vizsgálat ered­ményéhez képest fel is oszlattatik, vagy esetleg az alapszabályok megtartására különbeni feloszlás terhe alatt köteleztetik. Kelt Tiszafüreden, febr. 7. 1878. Tariczky Eudra, Balogh István, egyl. titkár. ideigl. elnök. 23564 sz. Látta a magyar kir. belügyminiszter oly megjegyzéssel, hogy az egyleti titkár az egylet közgyűlése után évenként jelentést ké­szít az egylet működéséről s gyűjteményeinek szaporodásáról és állapotáról, mely jelentésből egy példány a vallás- és közoktatás Kezében koszorút emel magasra feje felett, — s midőn fenn vol­tam, a kívülről kicsinek látszó koszorú két ölnyi magasban lebe­gett felettem egy pár mázsányi súlyával. Érdekes felmenni annak, ki nem gyönge idegzetű, s a ki mint tourista, ha már egyszer ott van, mindent meg akar nézni. A királyi palota kívülről nem sokat mutat, de belül aztán an­nál szebb. A termek nagyszerűségének leírása nem tartozhatik ide. A Nibelungensaal, ahol 6 terem nagy falfrescói 'a nibelungi ének egyes részleteit tartalmazzák, a habsburgi Rudolf, Barbarossa, Nagy Károly termek, — csoportok, melyekben e német császárok hőstet­tei s nevezetesb életeseményei vannak megörökítve, az újabb törté­neti festő iskola leghivatottabbjai által; a ragyogó elfogadó terem, aranyozott nagy szobraival, a drágaköves koronákban gazdag kincs­tár: csak elszéditik a főt. Itt van a Cabinet der Schönheiten is, a szépek terme; 36 arczkép, a legszebb nők képei, korunkbeliek, osz­tály és rangkülönbség nélkül Lajos bajor király által berendezve. Itt aztán választhat kiki magának — ideált. Átalán pedig a bajor királyok, különösen Miksa és Lajos so­kat tettek az irányban, hogy a német, és különösen a bajor nem­zeti szellemet neveljék; s egyúttal az azon dynastia iránti ragasz­kodást, mely mind e kincseket megalkotta s népének nyújtotta. A fötéreken a bajor s német nevezetesb tudós és művész férfiak szobrai, — csak a Promenadeplatzon öt van egymástól nem mesz- sze — a nemzeti emlékek, egyes kitlinöbb eseményekhez fűződök, mind közreműködnek arra, hogy a nemzeti történetet véssék az utczán mintegy szemléltetöleg a bajornak szivébe gyermekkorától sírjáig. S meg is látszik ennek a hatása. A bajor erős német, nagyon szereti kis hazáját, s emiatt is, de átalán typusánál fogva sem fog sikerülni öt elporoszosílani. Meglátogattam a nötanitóképzöinlézefet is. Az igazgató úr, mint magyarnak megakarta mutatni, hogy növendékei tudnak a magyar históriából is valamit. A kis leány elő is adta a magyarok négyszeri berontását Bajorországba még a vezérek idejében, s az utolsó csatánál egész pathossal elszavalta, hogy „itt a magyarokat úgy megverték, hogy soha sem jöttek többé hozzájok.“ Meg­jegyeztem, hogy ime azért is itt vagyok, mint magyar, de sokkal békésebb szándékkal, mint párduezos — kaczagányos őseink. A nökérdés egy darabja megoldva Bajorhonban, egy állandó *

Next

/
Oldalképek
Tartalom