Eger - hetilap, 1878

1878-09-12 / 37. szám

294 stantinápoly szive felé irányzá. Iparkodjanak a jövőben, a törvé­nyeket megtartani, s a keresztényeket többé nem üldözni. Egy ideig néhány menekültnek, mint Musza basának, Samyl fiának be- sugásaira hallgattak, és azt hitték, hogy a mohamedánizmus le­győzte a kereszténységet; ez okból önök a Kaukázusban a forra­dalmat prédikálták. Önök miatt tízezer ember mészárolta- tott le, s előkelőikből többen felakasztattak. — Ké­sőbb bevettük Karszt és Aladsa-Dagbnál elfogtuk egész hadseregü­ket." Az ily szivet megnyerő beszédre nem volt felelet, s mindenki megilletödve vonult vissza. * (A legrégibb hírlap.) Az „Újság“ vagy „Hirlap“-nak ne­vezett, ma már általánosan használt értesítési mód nem épen az njkor találmánya. „Már 2000 éve annak — írja az „Archiv für Buchdruckerkunst“ — hogy Rómában az első hirlap napvilágot látott. Ennek czime: „Annales Maximi“ volt és évenként csak egy­szer jelent meg. A vezérszerkesztö maga a Pontifex Maximus volt, ki a nevezetesebb eseményeket, a mint azokat neki jelentették, fel­jegyezte. Az év leforgása után ezen feljegyzéseket e czélra alkal­mazott Írnokok fehér fatáblákra Írták és a város feltűnőbb házaira kifügesztették. Itt összetódult a nép, hogy a „legújabb hírekről“ tudomást szerezhessen és azokat szóval tovább terjeszsze. Ezen évi jelentéseket azonban csakhamar elégteleneknek találták. A közön­ségnek az újság utáni vágya oly mértékben növekedett, hogy a kormány kényszerítve látta magát a fontosabb eseményeket, rö- videbb időközökben tenni közé, mely időleges jelentésekből nőtte ki magát aztán a naponkinti kiadás. Az első naponként megje­lenő újság czime: „Acta Populi Romani“ volt. Ez album, gipszszel bevont táblák alakjában lett a nyilvános helyeken (kifüggesztve, vagy a nagyobb forgalmú utczák házainak falaira veres festékkel Írták fel tartalmát. Az ily módon nyújtott értesítések nagyon ha­sonlítottak a mai hírlapok „Vegyes közlemények“ czimü rovataihoz; csakhogy azokba a politikai hirek is be foglaltattak. Feltűnő ezen tu­dósítások rövidsége, mely nagyon hasonlít a mostani hírlapi távira­tokhoz. Érdemesnek tartjuk ezekből nehányat idézni egy a legré­gibb időkből fenmaradt római hirlap szerint, melyből 168 évvel Krisztus születése élőt Róma lakosai a napi hireket megtudták. Ezek következők: „Sicinus consulnál ma tanácsülés volt. Nagy égiháború; a villám a Velidomb alján egy tölgyfát széthasított. A Janushegy alján levő korcsmában verekedés volt, melyben a tulaj­donos veszélyesen megsebesült. Titinius több mészárost megbünte­tett, mivel azok oly húst árultak, mely nem volt elölegesen meg­vizsgálva. A fizetett büntetéspénz Laverca istennőnek építendő ol­tárra fordittatik. Aufidius kereskedő megszökött és idegen pénzeket vitt magával; elfogatott és a pénz előteremtésére szorittatott. De- miphon rabló, kit Nerva hivatalnok elfogott, még ugyanazon napon keresztre feszittetett. A flotta ma Ázsiából megérkezett.,, Ebből láthatjuk, hogy a régi világ nagyon hasónlitott a maihoz. * (Bismarck ezeréves birodalma). Németországban eddigelé a Nobiling-féle merénylet óta összesen 811 évre, 11 hónapra és 14 napra rugó fogságbüntetést mondtak kf 521 „felségsértésre“, kik közt 31 asszony s vagy egy tuczat — gyermek van. Csak 42 esetben mentették föl a törvényszékek az illető vádlottakat. Öt el­itéit saját kezével vetett véget életének. A legtöbb „felségsértés“ a következő városokban fordult elő: Berlin, Boroszló, Bonn, Bo­chum, Danzig, Duisburg, Elberfeld, Görlitz, Halle és Lobsens. Ha még kis ideig igy tart, a németországi igazságszolgáltatás ezred­éves ünnepélyt ülhet, mert már csak 188 évet és 16 napot kell a felségsértökre börtönbüntetésül kiszabni, hogy a szám teljes le­gyen. Ily rövid idő alatt bizony szép eredmény. Nyilttér. *) Van szerencsém a n. e. közönség szives figyelmébe ajánlani, miszerint jelenleg külföldön őszi és téli czikkek bevásárlásánál időzve, a legújabb IPSP*1 női divat ruha és felöltönyöket minden nemű disz és pipere női és férfi párisi újdon­ságokat sikerült megszereznem, melyek megtekintésére a n. é. közönséget ezennel tisztelettel meghívom, GREINER MIKSA (234) 3—3 Eger piacz utcza Steinkauz er féle ház. *) E rovatban közlöttekért felelősséget nem vállal a Szerk. Felelős szerkesztő: Dr. FEKETE FERENCZ. ********************************* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * Hirdetmény. Az egri törzs Oasinó tulajdonához tartozó , Egerbeu a Szé­chenyi utczában lévő Casinói étterem, -« a hozzá tartozó lakosztályai folyó évi november hó első napjától ajánlati utón — a legtöbbet Ígérőnek — haszonbérbe adatik. Felhivátnak tehát bérbe venni szándékozók, hegy zárt aján­lataikat, 50 forint bánatpénzzel ellátva, alólirthoz — kinél egyszers­mind a feltételek megtudhatók — legkésőbb e hó 30-áig nyújtsák be, mivel a később érkezendő ajánlatok, figyelembe vétetni nem fognak. Eger 1878 évi szeptember hó 11-én Választmányi megbízásból (253) i-2 PETRA VIOH BERTALAN, igazgató. * * * * * * * * * * * * * * * * * * * ********************************* Ló-eladás A katonai lószállitásból még fenmaradt 38 darab ló f. évi szeptember hó 13-án d. e. 9 órakor a „Török-fő‘ vendéglő udvarán árverés utján eladatik. Venni szándékozók tisztelettel meghivatnak. (251) í* Spitzer testvérek. Varrógépek javítását és tisztítását, mérsékelt árak mellett elvállal Reliczky Pál, oki. gépész, Lakása: Popik Ferencz házá­ban, vásártéren. (246) 2-2 Az általam ha­szonbérlett mező­kövesdi emeletes nagy vendéglőben, a teljesen beren­dezett étterem, biliárddal, bútorokkal ellátót szobák, fedett kuglizó, istállók, zab, széna eladás, nagy állás 1879 január 1-étől egy, vagy több évekre kiadó. Ki ezen bérletet megnyerni óhajtja 1878 október 1-ig jelentkezzék. A rész­letes feltételek megtudhatók. Harangi Mórnál Mezőkövesden. Műkertész, ki a kertészet minden ágában kitűnő jártas­sággal bir, 8 majdnem húsz év óta gyakorló kertész, ajálkozik úr birtokra, városi vagy községi kertek vezetésére olyformán, hogy a kínálkozó helyet szeptember végétöl azonnal elfoglalhatja. Levelbeni ajánlatok Egerbe az „Eger„ lap kiadó hivatalába intézendök, személyesen pedig alélirottal lakásom, az egri volt kemé­nyítő as csukorgyár helyiségében értekez­hetni. Nesztinger Mátyás , míikertész.

Next

/
Oldalképek
Tartalom