Eger - hetilap, 1878

1878-01-01 / 1. szám

4 Városi ügyek. 1877. december 30-án, Eger városa részéről tartott képv. ülésben következő ügyek tárgyaltattak: Kronberger Mihály volt városi állatorvosnak megyei állator­vossá lett megválasztása által üresedésbe jött állomásra, 84 szava­zattal Szombathelyi György választatott meg, Ürményi József 65 szavazata ellenében. A városi központi választmány tagjaiul pedig: Almásy Felix, Dusárdy József, Fiilöp József, Szederkényi Nándor 147, Csiky Sán­dor, Petravich Bertalan 146, Eisenmann János 145, Gyubek Lajos 89, Nagy Bernát 88, Poppel Gyula 86, Polereczky Gyula 85, Schvarcz Dávid 82 szavazattal választattak meg. Az 1877-ik évi XX-ik t. c. 178 ik §-hoz képest a városi képviselőtestület felhatalmazva van saját kebeléből bizonyos számú egyéneket, — kik az árvaszéki ülésben szavazattal bírnak — vá­lasztani, minél fogva ezen állásra egyhangúlag Mészáros István, Horváth József, Simonyi Károly, Gáhy Ferenc, Polonkay Endre, és Remenyik Kálmán választattak meg. A m. k. államvasutak igazgatóságához kérvény intéztetett, hogy az egri szárnyvonalon, a fővonalhoz a délutáni rendes össze­köttetést is megnyitni szíveskedjék. Végül az „Oroszlán“ vendéglőre vonatkozólag, egri érsek ö méltósága és Eger város közönsége között létrejött adásvevési- szerzödés miniszteri jóváhagyással ellátva megküldetett, melynek egyik példánya az érseki levéltár részére átküldetni, a másik pél­dány pedig a város levéltárában megöriztetni határoztatott. Mi hir a nagy világban. Az elmúlt hét legfontosabb eseménye, hogy Anglia elvállalta a közbenjáró szerepet a porta és Oroszország közt kötendő béke közvelitésére. Hogy ezeu lépésre Anglia kormányát nem tisztán humanitá­rius okok: a nemzetközi jog fentartása, civilizatori matadorsága bírták, azt bizton tudjuk eddigi önző, és haszonleső következetes politikájáról; hanem indították saját érdekei, saját önzése és félté­kenysége, s nekünk óhajtanunk kell, hogy Angolország ezeu gyönge oldalairól mennél inkább megtámadva legyen, mert annál hama­rább elhatározza magát az interventiora. Persze, ha Erzerum elesik, Trebizond és Bátum is Oroszor­szág hatalmába kerül, s ezen pontok nemcsak a szárazföldi köze­ledést Indiához idézik elö; hanem a Feketetenger ily nevezetes pontjainak birtokba vétele már a földközi tengert, s ezzel a suezi csatornát is nagyon megközeliti. A különböző kósza hírek azt beszélik, hogy Anglia Francia- országgal alkudozik bizonyos eshetőségekre nézve, s óhajtaná az 50-es évek szövetségét feleleveníteni; és a walesi herceg Parisban idözését ezen eszmével hozzák kapcsolatba. Bizony ez könnyen elhihetö, mert Angliára nézve nagy sze­rencse lenne, ha oly hatalmas szövetségesre tehetne szert; hanem ezt nem most, midőn a tűz a körmére égett, hanem a porosz­francia háborúban kellett volna kezdeményezni, akkor, midőn a szegény boldogult Thiers Londonban járt. Ekkor kellett volna a hasznos szövetség és szomszédság eszméjét teljes erejében felfogni, és kifejteni; s egy angol hajórajnak az északi tengerre való kül­désével meg lehetett volna akadályozni Franciaország megalázását, megrablását és hosszú évtizedekre való megbénítását. Sejtetik a külföldi tudósítások, hogy Anglia monarchiánkat is bele akarja vonni a szövetségbe. Hiszen ezen politika nem is lenne Ausztria-Magyarországra nézve káros, csak hogy, fájdalom, nagyon sok akadály forog fon annak megtestesítésénél. Ha nem engagiroztuk volna is magimkat azzal a szerencsétlen három császár-szövetséggel, ha nem volnánk annyira lenyűgözve a Bismark-politika praepotentiájával, ba volna politikai bátorságunk, és még néhány ha — ha nem volna ; az esetben bizony el is sülhetne az angol-osztrák-magyar szövetség; de a politika jelen siíuatioja semmikép sem eugedi ezt legkevésbbé sem remény­lenünk. Törökország pedig áll sápadt arccal, fényes kivont karddal egyedül a reá tóduló ellenséggel szemben; és ha volna elég élénk­sége, tetterejét nem zsibbasztanák a folytonos udvari ármányok, nem kellene nekünk öt félteni. Lett volna nekünk csak 1849-ben négy oly vár birtokunkban, mint a dunai várnégyszög, oly hadsereg és főváros hátunk mögött mint a sotíai, és Konstantinápoly: bizony nem féltünk volna mi az összes egyesült osztrák-orosz hadseregtől sem, s nem kértünk volaa senkit segítségül. De hát nem is az bánt bennünket, hogy Törökország segé­lyére nem megy senki, hanem egyedül az, hogy az európai hatal­mak elnézik Oroszország önkényes eljárását. Lehet azonban, hogy a jövő napok meghozzák a jobb híre­ket, midőn Anglia, nem kutatva mi indokból, el fogja kezdeni az orrveröcskét. — Addig is várjuk el az események fo­lyamát. t. A hadviselő felek úgy Bulgáriában, mint Ázsiában, fegyver­szünetet tartanak. Ezt pedig a legnagyobb hatalom idézte elő, az — időjárás. Most a zord tél, a törökök ez egyetlen , de igen jó szövetségese tizedeli az orosz hadakat, melyek közöl az utón leg- közelébb is ezren fölül fagytak meg. A porta e közben minden erejét megfeszíti, hogy Drinápoly és Sofia mellett tekintélyes hade­rőt állítson a muszkákkal szembe. Csupán, Ázsiából érkeznek ked­vezőtlen hírek, hol Erzerumot az oroszok annyira körülfogták, hogy maga Muktár basa is csak álruhában tudott a városból ki­menekülni , s annál nagyobb a veszély, miután egy oly nagy la­kosságú város mint Erzerum, hová még tömérdek menekülő is összegyűlt, az ostromzárat nem fogja sokáig elviselhetni. Hirfüzér. SF* (Mai számunkat), lapunk XVII. évfolyamának e f. 1878-iki első számát, még minden eddigi t. előfize­tőinknek megküldjük. A 2. szám azonban, a kiadóhivata­lunknál fönálló szigorú rend miatt, csak azon t. olvasó­ink számára fog expediáltathatni, kik előfizetéseiket az ideig beküldik. Ennek kijelentését, a lapunk irányában, uj előfizetési határidők alkalmával, több ízben tapasztalt apprehensiok mellőzése miatt, t. olvasóközönségünk iránti figyelemből, kötelességünknek tartottuk. * (Uj éo napján) a hatóságok, tisztikarok, egyletek és inté­zetek, részint testületileg, részint elüljáróságaik által tisztelegtek érsekünk ö exjánál, tartós boldog életet kívánva a nemeskeblü fő- pásztornak. De még nagyobb azok száma, kiknek kebléből csak titokban száll égfelé a nagylelkű főpap iránti hála és kegyelet szó­zata : Ad multos anuos! . . * (Ritka újévi ajándék.) Annak idején közöltük, hogy Eger városa törvényszéki helyiségül az egri érsek-uradalomhoz tartozó „Oroszlán“ eimü vendéglőt megvette. A vételi szerződés a m. kir. ministeriumtól megerősítve közelebbről leérkezett. A vételár tehát, melyet a város ez épületért fizetni tartozik vala, az egri érsek­uradalom törzsvagyonához tartozik. — Midőn a jelen újév alkal- máttól Egcrváros tisztikara, Tavassy Antal polgármester elnöklete alatt, tisztelkedve, a város nevében szerencsekivánatait fejezte ki a szeretett föpásztornak, — érsek ö exja, magas szellemétől ragyogó, ékes ajkú beszédben viszonozva az üvdvözletet — ez úttal váro- suuk polgármesterének egy iratot nyújtott át uj évi ajándokul, mely nem tartalmazott egyebet, mint nyugtát azon hétezer három­száz forintról, melyet, mint az „Oroszlán“-helyiség vételárát, Eger városa idöközönkint lefizetni tartozik vala, s melyet az örök- emlékű Esterházyak, Pyokerek és Bartakovicsok méltó utódja, ez irat által, közhasznú célokra városunknak ajándékozott. — Hol ily tettek beszélnek, — ott az ajaknak el kell némulnia, mert nem találhat szavakat, melyekkel azokat — miket Clio arany be­tűkkel jegyez föl városunk történetének örök évlapjaira, — méltó­képen megörökíthetné! * (Sylvester estéjén) az elbúcsúzott szomorú 1877 év utólsó napján a föszékesegyházban régi jó szokásként tartatni szokott bálaadó istentisztelet alkalmából a roppant számmal egytesereglett híveknek ez úttal ft. Kovacsóezy István kanonok ö nsga tartott egyházi beszédet. * (Báljelentés.) Az egri önk. tűzoltó egylet f. év febr. 9-én tartja minden évben rendezni szokott bálját. A lady patronnesse tisztét Mészáros Istvánná ö nsga volt szives elvállalni s méltán reméljük, hogy a tűzoltók bálja ez idén is egyike lesz elite-bál- jaink legfényesebb és legsikerültebbjeinek. A rendező bizottság serényen működik, s a meghívók még e hó első felében szétküldet- nek. Hiszszük, hogy a humánus és derék egyletet, mely épen most három évre újra alakult és életképességét s a társadalomra üdvös befolyását annyiszor bebizonyította, mely egyletnek intentioját eléggé méltányolni alig vagyunk képesek, a t. közönség — mint az ed­digi években tette — nemes részvétével ez úttal is támogatni fogja. * (Báli jelentés.) Az egri kaf. legényegylet 1878. évi jan. hó 13-án az ó-casinó termében tartja évi táncvigalmát, melyre midőn szerencsénk van a t. c. közönséget meghívni, egyúttal figyelmeztet­

Next

/
Oldalképek
Tartalom