Eger - hetilap, 1878
1878-08-22 / 34. szám
268 tnéuyek kötelékeiből, melyeket több mint egyezrcdévvel ezelőtt Nagy-Károly alkotott, s melyekből első apostoli királyunk szent István, az ősi alapszerződés megsértése nélkül, többeket hazánkban is ildomosán alkalmazott. — Nincs Európában állam, mely az átalakulás küzdelemteljes megindulása óta több-kevesebb, olykor tetemes és mély megrenditéseket nem szenvedett volna. Van állam, mely, legalább hosszabb időre, százados, történeti nagy áldozatok és óriási szellemi és anyagi munka árán szerzett varázsát vesztette el; némelyeknek még fennmaradása is kérdéssé lön. A nagy mozgalom megindult, de hogy az mit eredméoyezend, hol lesz annak a vége, melyik az a határkő, az az „Umbilicus Eornae“, melynél a világ kőrútjából megtért nagy jármű egykor, legyen saját jókedvéből, legyen kényszerképen, megállapodhatik ? ... ez a jövőhöz intézett anticipált kérdés, melyre a phantasia képzeleti alkotások, a bölcsészet logikai leszármaztások elötárásával törekszik felelni; részemről bízom az isteni Gondviselésben, bízom a kereszténység missiojában, hogy e mozgalomnak is óhajtott vége lesz, — a szent emberiség ügye mindenütt győzni fog. — Emeljünk poharat uraim ! kivánjuuk Urunk Királyunk ö Felségének hosszú és boldog életet, hogy az átalakulás nagy és nehéz müvét, nemzeti létünk minden gyengitése nélkül, nemcsak, de sőt annak örök biztosításával, hazánkban is szerencsésen befejezhesse. Sikerüljön neki, miként egy második sz. Istvánnak, a mi alkotmányos közreműködésünk mellett, teremteni állapotokat, melyek szellem-erkölcsi véd- bástyái közt és boltozatai alatt a magyar nemzeti lét egy második évezredet biztonságban élhessen át, fejlődjék és imponáljon a világnak: hogy a midőn az utánunk következő nemzetié ;ek sorában a 40-ik elérkezik, s mintegy „quaerens monumentum“ széttekint e haza téréin, lásson országot, telve néppel, borítva nagy, hatalmas és virágzó városokkal, festői falvak- és ragyogó müalkotmányok- kal, s önérzetesen hangoztathassa ö is, mit a haza szomorúbb napjaiban hangoztattunk mi is, sokat küzdött ős őseik: él magyar, áll Buda még, él nemzet e hazán! — S ha már nincs teljes és tökéletes igázság a földön, és nem is lesz soha; ha igaz, a mit Cicero mond : „non omnia, quae dolemus, eadem et jure queri possumus,“ — nem mindenre, a mi fáj, van jogi orvoslat-, és én hozzáteszem: de még hatalom sem! -— sikerüljön ö Felségének a szembenálló állam-társadalmi nagy érdekek olyatén kiegyeztetése, mely legalább a szenvedélyesebb érzékenykedést leesilapiísa, a békét meghozza nekünk, hogy ne legyen többé más verseny köztünk, mint a talentumok és nemes törekvések versenye a nagy, megdicsöítö, mert történeti emlékezetünket megörökitö müvek létesítésében! — 0 cs. és apostoli királyi Felségét, dicsőségesen uralkodó I. Fe- renez József koronás királyunkat, kit az isteni Gondviselés mindazon tehetségek- és tulajdonokkal, melyek ezen nagy feladatokhoz szükségesek, bő mértékkel áldott meg, — ezeknek valósításául Isten c hazának sokáig tartsa meg!“ * (Szent litván) a nemzet védszentjenek és első királyának emlékünnepét városunk is, nem ugyan az ország fővárosában kifejtett fénynyel, de hasonló kegyelettel ülte meg. Az ünnepélyen az is'eni tiszteletet, melyen a buzgó bivek nagy száma mellett a helybeli testületek is részt vettek, Porubszkv Józef kanonok úr ö nsga, teljes segédlettel, végezte. * (Budán) — mint értesülünk — a Szent-István ünnep egyházi szertartása alatt, a helyőrségi templomban, Zsasskovszky Endre székesegyházunk derék másod-karnagya s jeles egyházi zeneszerző „Szent-Istváu“-ról czimzett ünnepi nagy zenemiséje adatott elő. * (A Vitkov ics-ünnepély programmja.) A Vitkovics-bizottság elnökségétől, a közelgő százados emlékünnepben részt venni kívánó városi s vidéki t. közönség tájékozása czéljából, az alábbi Programm közlésére kérettünk fel. „F. auguszt. 25-én, a Vitkovics Mihály születésnapja százados visszafordultának alkalmából Eger városa által tartandó ünneplés részletei következők lesznek. Aug. 24-cn (jövő szombaton), esti ,/g8 órakor, az ó-kaszinó helyiségében, műkedvelők általi s z i n i-e 1 ö a d á s, melynek szüneteit ts. itj. Almásy Miklós földbirt. s zongoraművész ur és Deutsch N. Gyöngyösről idekért úrhölgy, czimbalommiívésznö, játékuk tölti be. Aug. 25-éu (vasárnap) pedig maga az ünnepély, a lyeeum dísztermében, pontban regg. 10 órakor veszi kezdetét s következő részletekben folyt le: 1. Elnöki megnyitó beszéd s ennek végével Vitkovics arczképének leleplezése, — a rendező bizotts. elnöke által. 2. Vitkovics életrajza. Közli a bizotts. jegyző, — s ennek végeztével a költő arczképének két egri úrhölgy általi megkoszo- rúztatása. — 3. A „Vitkovics emlékére“ czimii költeménynek a szerző: ts. Erdélyi Béla úr, városuuk derék fia által elszavalása. — 4. A város polgármesterének rövid zárbeszéde s ebben a közönség rövid fölkérése, hogy az ünnepelt szülőházánál (a görög kel. lelkészlak udvarán) az emlékfölirat leleplezésénél is részt vegyen. Az ünnepély ez utolsó mozzanatát, alsalmi beszéd kíséretében a bizotts. társ elnök teljesíti. Mindezeket érsekünk dr. Samassa József ö nagyméltósága hazafias önkénytes ajánlatából, saját palotájában, a meghívott vidéki irodalmi s tudományos intézetek küldöttjeinek s más hivatalosaknak megrendelésére adandó diszebéd követi; az egészet pedig délesti 4 órakor az érsekkertben rendezendő népünnep zárja be.“ — Megjegyezzük magunk részéről is, hogy a szombati színi- és zenei előadás a költő összes müveinek kiadási költségeire van szánva, a népünnep bevételei pedig részben ugyanarra, s részben az egri állandó színház és a városi tűzoltó-egylet alapjához feg esatoltatni. Fölkérjük végre a t. közönséget, hogy az ünnepély díszének emelésére lakásukat —a lehetőség szerint — nemzeti zászlókkal ellátni szíveskedjenek. * (Gyászliir.) Mély megilletödéssel vettük a megszomoritó hirt, hogy özv. Ularikné sz. Begovcsevich Vilma úrnő, Begovesevich Róbert egri kanonok úr ö nsga nővére, f. hó 19-én Szliácson, hol bajában gyógyúlást keresett, váratlanul elhúnyt. Béke lengjen az áldott lelkű anya és nővér porai főlöjt! * (Színi jelentés). Tisztelettel értesítjük e nemes város és vidékének nagyérdemű t. ez. közönségét, miszerint színi előadásainkat itten legközelebb megkezdjük, kérve becses pártfogásukat rövid itteni működésünk idejére. Alólirots dráma népszínmű és operette társulat tagjai. Nők: Aranybegyiné segédszinésznö és kardalnoknö. Baksainé, segédszinésznö és kardalnoknö. Benkö Jolán, segédszinésznö és kardalnoknö. Béuyeiné Harmath Emma, operette és népszínmű énekesnő, Soubrette. Bokorné Ágnes, komikai színésznő. Csillag Fáni, szeude színésznő. Dezsöné dráma és vígjátéki színésznő és segédénekesnö. Fogarassy Pauiin segédszinésznö és kardalnoknö. Kövessiné segédszinésznö és kardalnoknö. Makainé se- gédszinészuö és kardalnoknö. Roth Etel coloratur énekesnő. Roth Amália alt énekesnő. Somogyiné dráma és vígjátéki színésznő. Takács Luiza segédszinésznö és kardalnoknö. Vinczéné Aloiza anya színésznő. Férfiak: Aranyhegyi József segédszinész és kardalnok. Baksai Lajos segédszinész, kardalnok, ruhatárnok. Berényi Gyula népszínmű és operette énekes. Bényei István ügyvezető. Bokor József operette buftó, komikus, operette és népszínmű rendező. Ifj. Bokor József karmester. Dezső Ödön jellem és társalgási színész. Füzesséry \Gyula, segédénekes. Gálosi Elek operette tenor énekes Kápolnay Béla segédszinész és kardaluok. Kövessy Gyula komikus és operette énekes. Makai Zsigmond súgó. Németh Elek se- gédszinész és kardalnok. Somogyi Károly szerelmes színész, vigj rendező. Takács Ádám, jellem, eselszövö, hős és vig apa színész rendező. Játékrendüukön következő uj darabok vannak: Operettek: Coseolettó. Conti herczeg. Kapitány kisasszony. Kis doktor. Kis menyecske. Kisasszony feleségem. Drámák: Dóra, vagy a szoknyás kémek. Uj ezég. Ifjú Fromont és idősb Risler. Véres pénz. Népszínművek: Csirkefogó. Munkácsi rab. Sárga csikó. Szegény legény. Táltos. Vereshaju. Czitromok. Oh azok a férfiak. 'Nagyon szép asszony. Szereucse bolondjai. Robin ur utazása. Ördpg része. A régibb jó darabok közöl betanultak: Aagot, B iissy-i boszorkány, Galathea, Fatinicza, Tiz leány, Pajkos diákok, Szerelmi varázs sat. operettek, és legjobb népszínművek. A fentnevezett jeles darabok közöl a legkitűnőbbeket előadjuk kérve a t. ez. közönség tömeges látogatását és szives pártfogását igaz tisztelőjük a kassai szintánulaK Midőn a fenebbi színi jelentést közöljük, egyszersmind értesítjük városunk müpártoló közönségét, hegy e jó hírben álló társulat f. hó 28-án kezdi meg náluak előadásai sorozatát s személyzete s változatos, szinmíiirodalom újabb termékeit is felölelő mű- sorozata után Ítélve, rég nélkülözött élvezetes színi estélyekre nyújt kilátást. — (Fáklyászene.) E hó 15-én, városunk megválasztott képviselőjének : Szederkényi Nándornak pártja fáklyásmenetet rendezett. Nagy néptömeg vett benne részt, és az ünnepeltnek az ó-kaszinó erkélyéről tartott beszédét gyakori éljenzések között hallgatták meg. Dicséretet érdemel: hogy a legkisebb rendbontás nélkül folyt le. * (A 60. sz. Nagy—ezelőtt Vasa—ezred.) f. hó 17. én hagyta el a fővárost a Duna-gözhajó-társaság hajóin. Elvonulásáról a következőket jelenthetjük: Az üllői laktanyában, hol az ezred elhelyezve volt, ma reggel 3 órakor fújták meg a riadót. Negyed négykor újból riadt a kürt s az ezred századok s zászlóaljak szerint tömegbe állt. A második zászlóalj élén kibontva vitte egy őrmester az ezred zászlaját. Csahamar megérkezett Blaschke ezredes s áttvevén a zászlóaljparancsnoknk jelentését a csapatlétszámról, imához fuvatott. Az egész ezred letérdelt s levette csákóját. A parancsnok ezután kardot rántott s gyalog vezényelte az ezredet a hajóálomáshoz. A
