Eger - hetilap, 1878
1878-06-27 / 26. szám
203 ditványt terjeszti elő: mondja ki az értekezlet, hogy hazánk vitális, jogai- s érdekeinek kivivására s megőrzésére a jelenlegi kormányt s pártját sem alkalmasnak, sem képesnek nem tartja, s a jövő országgyűlésen, képviselője által, minden törvényes eszközök és módok által oda kiván hatni, hogy a mostani kormányt visszalépésre kényszerítse. Amennyiben pedig a monarchia két fele között az uj kiegyezés 10 évre való megkötésének törvénynyé emelése még az országgyűlés jelen ülésszaka alatt kilátásba van helyezve, s e párt annak megváltoztatására a jövő országgyűlésen már mit sem tehet: nehogy a párt e kiegyezésbe hallgatag beleegyezni látszassák, szóló indítványozza: mondja ki a párt, hogy eddigi nyilatkozásaihoz híven és következetesen, a jövőre nézve kifejezést kiván adni abbeli meggyőződésének, hogy az uj kiegyezést hazánk jogai- s érdekeire nézve sérelmesnek, sőt károsnak tartja; s annak Magyarország (jo- gos igényeinek megfelelő megváltoztatását annak idején minden alkotmányos és törvényes eszközökkel előmozdítani legfontosabb haza- fiúi kötelességének tartja. Végül a párt szervezése, consolidálása, s ügyeinek vezetése tekintetéből egy központi komité, s az egyes városnegyedekben a párt érdekeit intéző negyedbeli elnökök s bizalmi férfiak megválasztására hivja fel az értekezletet. A gyakori helyeslő nyilatkozatokkal kisért beszéd után felolvastatott a száz tagú központi bizottságba, s a negyedbeli intéző elnökök- s bizalmiférfiakat ajánlottak eleve megállapított névsora, mely, valamint Gáspárdy Géza felszólalása után, Zalár indítványa is, egyhangúlag el lőnek fogadva. Erre következett az értekezlet legérdekesebb momentuma. Az elnök ugyanis azon kérdést vetette föl: nem kiván-e az értekezlet a jövő országgyűlésre megválasztani szándékolt képviselőjelöltjének személyére nézve ez úttal nyilatkozni ? A több oldalról felhangzó „igen“ válaszra C s i k y Sándor lépett az emelvényre, nyilván azon szándékkal, hogy e tárgyban ajánlatát (kétségkívül Szederkényi Nándor egykori képviselő- s elvtársa személyében) megtegye, s beszéde szokoit erős, szélsöbali hazafias expectoratioival tömött exordiumának harsány elmondása után, márrnár azon a ponton állott : hogy az értekezletnek, jövő képviselőjelöltül ajánlottját megnevezze, — midőn e nemes buzgóságában, egy sajátszerü incidens 8 egy közbeszólás által félbeszakasztatott ; mire szónok — úgy a csöndes figyelmeztetés, mint a közbeszólás által is irányozva, — az ajánlani szándékolt jelölt megnevezésétől ezúttal elálló», s úgy ö, valamint utóbb, az értekezlet óhajtása szerint, az elnök is kimondá, hogy a párt képviselőjelöltje személyére nézve az ajánlatba hozatalt, a százas közp. komité megállapodásának tartja főn, s elvárja, hogy e részben a komité előterjesztését a jövő vasárnap, f. hó 30-án, regg. 10 órakor, ugyancsak a törzskaszinó nagy termében tartandó pártgylilésen tegye meg. Ezzel az elnök az értekezletet befejezte. * * * Rövid vonásokban, de hiven, objective közöltük mindkét fontos pártértekezlet lefolyását. Lapunk korlátolt tere nem engedi, hogy ez értekezletek vezérférfiait, a 60, s illetőleg 100 tagból álló központi bizottságok, s a negyedbeli elnökök s bizalmi férfiak névsorait egészben közöljük. De e közlést nem is tartjuk még eddig cél- és okszerűnek, miután, nézetünk szerint, mindkét közp. komité névsora nem biztos tudomás, hanem csak puszta combínatio eredménye, mi abból is kitűnik, hogy némely polgártársaink, — ha jól emlékszünk — mindkét párt bizottságába be lőnek tagokul választva, s még számosabbak részéről alig lehetne eleve egész határozottsággal constatálunk, melyik párthoz fognak majd tulajdonképen annak idején csatlakozni. Ez úttal tehát csak az elnökök s jegyzők neveit közöljük. A „fuzionalis szabadelvű párt" elnökül megválasztotta Fiilöp Józefet és Burik Istvánt, jegyzőkul Nánási Gyulát és Remenyik Kálmánt. Az elégedetlenek pártjában megválasztattak elnökökül: Csiky Elhulltak ma, el, az ifjú szekeresek, Élőt már ököztök hiába keresek. A mely buga bátyját útra készítette, Ingujra a rózsát hiúban tüzgette; Nem fogja az inget már bátyja hordhatni, Nem fogja ifíú testén elkoptatni. A mely mátka útra készíté kedvesét, Pávatollszedésben ne fáraszsza kezét, Mert azzal kedvesét, bár miként hajhászsza, Ebben az életben már fel nem cifrázza. Tápláljátok hát, ősz anyák, magatokat, Bennünk ne vessétek bizodalmátokat, Kitől az e sólyommadara elrepült, Vissza nem repül az, szárnyat vesztett s eldült. Epigrammok. Szerelem és barátság. A szerelem, Lidikém ! olyan, mint reggel az árnyék: Mindig kissebb lesz, s végre kitűnni szokott. Ámde barátságunk olyan, mint estveli árnyék: Nötten nő, éltünk mig le nem alkonyodik. Ember disz. Szép vagy lányka! ne tudd; jót tettél, férfi! felejtsd el; Néktek ezen két mód ád igaz emberi diszt. A nők és órák. Minden asszony óra; és az óra olyan, mint az aszony. Mi van ezen nevetni való ? Igaz, az asszony és óra oly különböző valami, de azért nagy hasonlatosságot, hogy azt mondjam, rokonságot mutatnak bizonyos tekintetben egymás iránt. Nézzük tehát. A büszke nők kipeckelt, egyenes tartással magasra húzzák állukat; ilyenekre csak meghunyászkodva tekinthetünk, tartásuknál fogva nagyobbak vagy nagyobbaknak akarnak látszani, kirínak társaik közöl. Ezek a toronyórák. A papuc8kormánypálcát suhintó nők kedvesen mosolyognak, ha férjük minden kívánságukat teljesíti; és ha a gyakori kézcsókolás miatt kénytelenek félretenni a megkezdett varrást, vagy harisnyakötést; de ha férjeik néha-néha pihenést tartva, erről megfeledkeznek, akkor kész a perelés, veszekedés, nyelvpesgés annyira, hogy fiilzúgást kapnak szegény gumielasticum vitézek. Ily nők az ébresztő órák. Az ifjú, éltes, és öreg nők egész életükön keresztül a jól ismert mézeshetek korszakában szeretnének élni. Cirógattatva, kerge- tödzve, nevetgélve, másli s szalagokkal foglalkozva . . . ezek a j á t é k-ó r á k. A negyedik osztály a leányoké. Hamisan mosolygó szemük égő sugarakat lövel melyek megolvasztják a férfi szív rideg számításait és kellemes meleget, hő szerelmet gerjesztenek annyira, hogy gyújtásnak is beillenék. Ez elősorolt és még több oknál fogva ezek a napórák. A titoktartó kávé-nénikék, az újságot kergető nagy asszonyok s mindazok, kiknek a hirfogás, mint másnak egy pohár viz, napi életszükségleteik közé tartozik, továbbá, kik szivüket nyelvükön hordják, a legcsekélyebb kérdésre végig nem várható feleleteket adnak, és kiknek kíváncsisága ki nem elégíthető — . . azok az ismétlő órák. A nőknek hatodik osztálya a legkellemesebb és legkedvesebb tulajdonságokkal van felruházva. Itt pénz forog kérdésben. Ez osztályba tartozó nők tudják, hogy a mai világ erény-fogalma szerint ők a legerényesebbek, legszebbek legszeretetreméltóbbak, mert pénzük van. Ok mindent pénzértékre számitanak, — ezek a zsebórák. A nők hamiskások. Hűséget Ígérnek Péternek ma, és holnap Pállal váltanak jegyet. Csalogatnak, Ígérnek, érzelmeikkel játékot űznek, biztatnak, lesújtanak — ezek a homok és inga órák. Azon házi asszonyok, kik nem vágyódnak mindennap színházba, hangversenybe, kik szépen otthon tartózkodnak, kik konyhájukat, kamrájukat rendben tartják, ezek a higgadtan, ketyngö fali órák.1) Ebner Sándor. ') Ha a nők — órák (elmés hasonlat !) csak egy a — baj náluk. Soha sem tudhatjuk: hányat mutatna k ? — legfülebb csak akkor ha — ütnek. Szerk.
