Eger - hetilap, 1878
1878-06-20 / 25. szám
XVII. ér-folyam. 25. szám. 1878. juntos 20-án. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre. . . 3 „ 50 „ Negyed évre . 1 „ 30 „ Egy hónapra. — 45 „ Egyes szám . — 12 „ EGER. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Kiadó-hivatal: a lyceiimi nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utca zsebközben 24. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése Alapítványi uj ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr. Előfizetésre való felhívás. A f. évi jul. 1-ével lejárandó előfizetések idejekorán való megújítására tisztelettel fölkérjük t. előfizetőinket, nehogy a lap szétküldésében fenakadás történjék. Az előfizetési pénzek — legalkalmasabban posta-utalvány útján — kiadó hivatalunkba küldendők. Előfizetési föltételek: Félévre . . . 2 frt 50 kr. Évnegyedre . . . 1 „ 30 „ Az „Kger“ kiadó hivatala (érs. lyc. nyomda.) Eger jun. 20. 1878. A jámbor, istenfélő Vilmos császár egész ártatlan naivsággal, nagy csodálkozva, hangosan monologizái magában: „ hogy miért épen az ö személye az, akire rálövöldöznek, miárt épen csak ö reá, s mi okból csak épen ö célpontja a gyilkos löveteknek ?!“ Pedig ennek magyarázását bizony megtalálhatná többször kijelentett nyilatkozataiban, melyek Németországban, a parlament- s népakarattal, óhajokkal szemben, a „sic volo, sic jubeo“ elvét pro- clamálták, s minden áron azt akarja keresztülvinni birodalmában. Igen természetes tehát, hogy csakis az ö személyét látják az ábrándozók a közszabadság akadályául, s azt hiszik, hogy az ö egyéni absolut hajlamai teszik a kórmányzatot oly elviselhetetlen önkénykedövé, hogy az már-már tűrhetetlenné kezd válni, s azon téves hitben élnek az örült összeesküvők, hogy az ő élete egyedüli akadálya a közszabadságnak, közjólétnek, és az egyetemes boldogulásnak. Ne proclamáljon azért ö felsége oly vér és vas-jelmondatokat, melyeknek keresztülvitele a gyászruhák százezreivel sötétíti el birodalmát és boritja sötét, vigasztalhatatlan fájdalomba millió családok szivét. Oly elveket, melyeknek keresztülvitele a lelkiismeret szabadságának korlátozásával, ezrivel termi a mártyrokat, és száz- ezrivel a kivándorló hontalanok táborát. Oly elveket, melyek keresztülvitele miatt népeinek 75%-éka nyomorban él. Hanem jelentse ki csak egyszer is, hogy az önkénykedö kórmányzat nem az ö akaratából, hanem ezen meg ezen pressio következtében történik» hogy a közszabadság legnagyobb ellensége ez és ez a minister» vagy pedig legyen alkotmányos fejedelem, — s mindjárt biztosan sétálhat a „hársak alatt“, s nem lesz rá eset, hogy akadjon többé egy Nobiling. Mert hát igaz is, hogy absolut országokban a lelkiismeretlen kormányférfiak igen sokszor a fejedelmek hatalom- és tekintélypalástjának árnyai alatt sok gonosz és káros dolgot elkövetnek, melyeket a szegény népeknek türniök kell. Hanem jelölnék ki csak a fejedelmek drága ministereiket bűnbakul, majd lenne megbunyász- kodás s a közvetlen felelősség súlya alatt, szemben a tömeg, a közvélemény bírálásával, (nem történnének oly borzalmak a diplo- matia által, melyek undorral és elkeseredettséggel töltik el a világot. És most mi történik? A népek szabadsága, nemzetek exis- tentiája, s Europa békéje felett tanácskozik néhány ember (Berlinben ; az is hozzá még diplomata, s a bevégzett tények előtt meg kell hajolni a világnak. Pedig jó volna ha eszökbe vennék azon urak, hogy első sorban a közszabadság az, mit szolgálniok kellene; hogy Europa bé kéje az, mit elő kellene minden áron idézniök, nehogy a véginség szélére juttassa az örökös nyakig fegyverkezés a most is már koldusbot mellett sántikáló nemzeteket. Ha eszökbe vennék, hogy a dinaszták ténye nem diplomatáik furfangjától, hanem a népek és nemzetek boldogságától veszi eredetét; eszökbe vennék, hogy a személyes hajlamok, és barátság alá volna rendelendő mindig a közohajnak, és méltányosságnak; ha eszökbe vennék, hogy a jog és igazság legyen alapja minden egyezménynek, nem pedig a tekintély és hatalom megóvása. S ha mindezeket eszökbe veendik, akkor hiszszük, hogy a congressus nem hiába ült össze; ellenkezőleg meg vagyunk győződve, hogy csak haszontalan várakozásokkal töltötték el a közönséget; hogy nem fognak végezni semmit; hogy tanácskozmányaik nem állanak másból, mint a furfang, és nyegleség iskolájában kicsiszolt elméik nyomorú fitogtatásából; hogy a háború kérdését és a lefegyverkezés szükségét csak elodázták, de meg nem szüntették; és hogy mindezen diplomaták az utókor történelme szerint csakis mint nyomorú komédiások, és szemfényvesztők lesznek feltüntetve, kik a népek jólétének kérdése fölött nem is gondolkodva, mély nyomorba sülyesztettek népeket, országokat. De hát ha másként fordul a kocka ? Adja a gondviselés, hogy csalódtunk légyen sötét föltevésünkben. T. Egy nagy fontosságú vasut-terv. Tisza-Füred, 1878. jun. 15. Egy pár hava már annak, bogy egy vasút létrehozása foglalkoztat többeket városunkban és vidékén. Meg is fogamzott a terv. A Tiszai és északi vaspálya összeköttetése Füzes-Abony és Kardszag között Tisza-Füreden keresztül jött szóba s lelkesedéssel fogadtatott. Városunk és vidékének közbirtokossága által a kitűzött eél elérése végett egy consortium alakítása f. hó 13-án Tisza-Füreden meg is kísértetett. Itt azonban, habár még csak tervszeríileg, a többfelé bajló, egymást taszító és vonzó érdekek összeegyeztetése körül épen az történt, mi a vegyészeiben a külön természetű elemek összekeverésénél olykor előfordulni szokott. Más uj test alakulása jött létre, mint aminöt a vegyészmester várt. Tudniillik a f.-abony-t.-füred-karcagi összekötő vonal helyett abony-taskony-kunhegye8-karcagi összekötő vonal terve állíttatott föl mereven; de tekintve a t.-fürediek nagy részvétét, azon módo-
