Eger - hetilap, 1878
1878-06-06 / 23. szám
179 rétól nem 12 — hanem csak tizenegy nappal esett hátrább: ennek megfelelöleg ó naptár szerint az 1778. évi aug. 14-e uj naptár szerint aug. 25-é r e esik; s igy Vitkovics Mihály születésnapjának százados évfordulója pontos chronologiai számítás szerint uem f. é. aug. 26 án, hanem aug. 25-é n leszen. Quod erat demonstrandum. Minthogy e százados évforduló, vagyis f. é. aug. 25-e — ünnepélyünknek is kedvező körülményképen — épen vasárnapra esik: nem lesz talán érdektelen tudni, hogy jeles földink születésnapja a hét melyik napjára esett ? Azon chronol. számítás szerint, melyet a múlt évben e lapok hasábjain közöltünk, kiderül, hogy Vitkovics Mihály születésnapja vagyis 1778. aug. 25-e keddi nap fa esett. Szabó Ignác. Megyei élet. Hevesmegye közigazgatási bizottságának jun. havi ülésén a következő fontosabb ügyek tárgyaltattak .* A főispán ö mlga az ülést megnyitváu, a jelenvolt biz. tagok figyelmét, kik közül csak Babies István, Ffilöp József, Nánássy Ignác, Csiky Sándor és Szederkényi Nándor választott bizotts. tagok voltak jelen, a tárgysorozatban foglalt ügyekre felhiván, mindenekelőtt a szakelőadók referáltak. Az alispán havi jelentésében előadja, hogy az igazságügyi ministerium leküldötte azon szolgabirák kinevezési okmányát, kiket a kisebb polgári perekben a bíráskodással felruházott azzal, hogy azok az esküt a közigazg. bizottság előtt letegyék. Ennél fogva a jelen volt szolgabirák, u. m. Kaszab Bertalan, Bedekovics Vilmos, Almásy Géza, Hám Gyula, Horkay Lajos és Ivády Miklós az esküt letették. A megyei főorvos a közegészségi állapotot kielégítőnek mondja jelentésében. Nevezetesebb felemlitésre méltó, hogy Istenmezején hólyagos himlőben 24 egyén betegedett meg, kik közül 5 meghalt, 13 meggyógyult, a többi ápolás alatt maradt. Tanügyi előadó jelentéséből kitűnik, hogy az iskolaügy örvendetes elöhaladást mutat fel, igy fölemlíti a jelentés, hogy legutolsó körútja alkalmával a kir. tanfelügyelő 42 községet beutazván, általában az iskolaépületek jó rendben találtattak. Dorogházán azonban egy izraelita zugiskolát fedezett föl egy nemképesitett sachter vezetése alatt; Iváaon és Füzesen pedig megbotránkozva tapasztalta, hogy a tanitónö takaréktüzhelyét a tanteremben állította lel. A m. k. belügyministerium leiratában Tisza-Örs és Ecséd községeknek megengedi, hogy a községbeli árvák pénzeit kezelhessék ; nemkülönben Tóth Lajos volt füzesabonyi biró panaszát, annak vizsgálati ügyében leküldi jelentéstétel végett, mely vizsgálat, miután befejezve van, erről a belügyministerium értesítendő lesz. Ugyancsak hasonló sorsban részesült a nevezett ministerium- nak özv. Mészáros Gáborné ügyében intézett leirata, miután ez ügy vizsgálata is időközben befejeztetett. Nagy-Rhéde község az önálló gyámi pénztár kezelésének kérelmezésétől eláll; mi tudomásul vétetett. Verpelét községének az adó-kataster kiigazítása végett tett nyilatkozata pártolókig a ministeriumhoz felterjesztetni rendeltetett. Ezután következett Bárczay Gyula, már a múlt ülésben feltűnést keltett adóvégrehajtására vonatkozó ügye, mely akkor kiadatott a k. adófeliigyelönek, ez pedig kiadta a hevesi adóhivatalnak és szolgabirónak, kik azután be is adtak egy jelentést, melyben kitüntették, hogy Bárczaynak nemcsak hogy nincs igazsága, hanem egy magánlevelét js produkálták, ismert hazafisága devalválására, mely magánlevelet a közigazgatási bizottság, mint a mely nyilvánosságra nem volt szánva, — igen helyesen — mellőzte. Annál nagyobb indignatiot keltett ezen ügynél a hevesi kir. adóhivatalnak jelentése a kir. adófelügyelöhöz, melyben ez a szerencsétlen beamter oly kifejezéseket enged meg magának a köz- igazgatási bizottság ellen, hogy ez megrovás és megtorlás nélkül hagyható nem volt; miért is megbízatott a k. adófeliigyelö, hogy tanítsa ki ezen boldogtalan alattas közegét arra, Éogy micsoda felettes hatósága neki a közigazgatási bizottság, és hogy mily hangon lehet arról neki, de csakis kalaplevéve discurálni. Érdekes vitát keltett még Hasznos községének gr. Gyürky Ábrahám ellen erdöpusztitás miatt beadott panasza, melyben zárlatot kérnek ellene. Ugyanis a kapzsi telhetetlenség és oktalan gazdálkodás annyira ment már némely erdőbirtokosoknál, hogy nem iszonyodnak legszebb 20—25 éves erdeiket kiirtani a jövő nagy és mérhetetlen kárára azért, hogy azt megnyúzatva annak héját értékesíthessék. Igaz hogy a gr. Gy. Á. ellen kiküldött komissio constatálta, hogy az ö általa irtásba vett fiatal erdő egy része égett, más része fiatal korában lelegelt volt; mindamellett az ügy a közgyűléshez mint illetékes fórumhoz rendeltetett áttétetni. Tarna-Sz.-Miklósról Adler L. és Császról Szirmay Istvánná a kiállító ; de mindez csak csekélység a gr. Károlyi Alajos, esztergomi prímás, káptalan, papnövelde. Wodianer, a nagyváradi káptalan s más kisebb birtokosok kiállításaihoz képest. Az egri boroknak igen jó hely jutott s elég szép collectiot képeznek. Gyöngyösről alig láttam néhány üveggel kiállítva. A gróf Szapáry Gyula két üveg visontai bora a Fülöp Józseféi közé vannak szúrva. Olyan jól esett olvasnom az üvegekről az ismert egri neveket. Sír Antal és Braun Károly „egri bortermelők“ cég alatt együttesen, de az egri kiállítóktól különválva állítottak ki mintegy 30 üveg bort. Vin naturell, sans preparation, felírással. Mig magyar boraink magyar és francia fölirással díszelegnek, az övéken csak francia vignette van. „Sans preparation !“ Tudtunkkal a többi egri is ilyen. — A borkóstoló helyiségét most csinálják. Borkiállítóinknak jó lett volna különféle boraik árjegyzékét, magyar és francia nyelven, a palackokhoz mellékelni, mint ezt mások cselekedték. Különben még most sem késő. Szellemileg is képviselve van városunk. A derék Zsasskov- szky-testvérek énekkönyvei egy külön collectiót képeznek; ugyanazon osztályban a magyar hírlapirodalomnak is jutott hely s igy természetesen az egri lapok is ott vannak. A magyar osztályból kilépve, pihenni a csárdába megy az ember. Egy kis szalmás ház. A Berkes bandája huzza 12 óra után; de se szék, se asztal. Az érkezett vendégek legnagyobb része kénytelen visszamenni. Elég jól főznek, de méregdrágán fizettetik úgy az ételt, mint a bort. Nem is annyira az étel, mint inkább a cigányok kedvéért fordulnak meg ott az idegenek, kik nagyot tapsolnak s kiabálják, hogy cardás! Egy rósz lábon álló asztal jutott mellettem három franciának. „Látszik, hogy magyar!“ — jegyzé meg egyikök. Igaza volt. Akik a kiállítás alkalmából Párisba szándékoznak jönni, tanácslom nekik, úgy társuljanak, hogy legalább egyikök tudjon mennyit-annyit franciául. Vannak ugyan vendéglők, melyekben egy pincér vagy a kapus tud n metül; de ezzel nem sokra megy az ember, mert az utcára lépve, nem fog tudni magán segíteni. Mint hallom, a Hotel-ekbeu jól fizettetik a szálló-vendéget. Én egy maison meublé-ben vagyok szállva, a hol hárman, két kisebb és egy nagyobb egymásba nyíló szobáért 10 frankot fizetünk napjára. Éz tehát nem sok. Az étel is jó és olcsó. Junius 7-én nyílik meg az állat-kiállítás. E célra a rokkan tak teréből foglaltak el egy darabot; a munka javában foly. E kiállítás nagyszerűnek ígérkezik: 7—8000 darab állatot várnak s ennyire készítették el a helyet is. A bemeneti dij az első három nap 5, frank, később egy leszen. Általában az egész kiállítás gyönyörű képet nyújt. A francia lapok elragadtatással Írnak a sükerröl s büszkék rá, hogy Németország roszakarata ellenében is a világ ily nagy bizalommal viseltetik a francia nemzet iránt. Isten veled! Luga. Vitkovics Mihály. (sz. 1778. aug. 25. f 1829. szept. 9.) (Folyt.) Vitkovics Mihály philos. tanulmányait az egri iyceum- ban az akkor szokásos „defensio“-val befejezve, 1799-ben Pestre jött a törvénytudományokat hallgatni, hol 1801. husvét után esküdött fel a kir. tábla mellé jurátusnak; 1803. júniusban nyerte ki az ügyvédi oklevelet, s mint gyakorló ügyvéd, Pesten telepedett le, s élt mindvégiglen, idejét főleg ugyan ügyvédi hivatásának, de a törvényszüneteket rendszerint irodalmi tanulmányok- és foglalkozásnak szentelve. Mellesleg megemlítjük, hogy Vitkovics egyike volt a főváros keresettebb ügyvédeinek, miként ez saját, 1810-ben
