Eger - hetilap, 1878
1878-05-30 / 22. szám
171 árlejtésről felvett jegyzőkönyv, melyszerint az összes munkálatok Kapnsy Mihály szolnoki építész által a kikiáltási árbői 10'l2 °/0-tóli leengedéssel vállaltattak el. A bemutatott árlejtési jkönyv hely- benhagyatik, a vállalat Kapusy Mihálynak általengedtetik, a szerződés megkötésével a városi tanács, az építkezés feletti szakértői felügyelettel pedig Kubik Endre képviselő bízattak meg; amennyiben pedig nevezett vállalkozó biztositékúl, egy 4000 írtról szóló pesti első hazai takarékpénztári könyvecskét tett le, most nevezett pénztári igazgatósága ezen köitilményröl értesítendő. A polgármester felhatalmaztad, az országos képviselő-választók 1879-ke névjegyzékének összeállításával foglalkozó ktil- diildöttséghez egy napi díjast felfogadni. A minorita zárdában levő katonaságnak más helyre leendő elszállásolásával a városi tanács bízatott meg. A községi iskolaszék azon értesítése, hogy a makiári külvárosi községi iskolánál egy új tanterem felépítése, és a mostaninak tanítói lakká leendő átalakítása határoztatott el, — helybenhagyó- lag tudomásul vétetett. Skopecz János községi iskolaszéki pénztárnok 1876/7-ik iskolai évről szóló számadása megvizsgálás végett a bevesmegyei küz- igazg. bizottsághoz áttétetett. A magyar kisbirtokosok országos földhitelintézetét létesítő bizottság által megküldött nyomtatványok szétosztása illetőleg ez ügyben szükséglendö intézkedéstétel, a városi tanácsra ruháztatott. Végül Bauer Hermann azon kérelme, hogy a város tulajdonához tartozó 189 sz. házban lévő 8 általa birt bolt helyiség az eddigi árban részére tovább is átengedtessék; tekintve a boltbér kellő arányát (évenként 401 frt) elfogadtatott, illetőleg a bérlet f. év okt. 1-töl 6 egymás követő évre meghosszabhitatott. komolyan végzik hivatalos teendőjüket. Hja! az angol nagy barátja a formalitásoknak. Azért nem engedi még vendéglősünk sem, hogy szobánkban dohányozzunk. Egy táblácskára nyomtatva ez áll: „So smoking allowed in the Bed-Rooms“ nem szabad a hálószobákban dohányozni — Az angol zsebében hordja kurtaszáru pipáját s a szabadban, vagy a hol meg van engedve, azonnal rágyújt. Sokan csak dohányt hordanak magukkal, mert minden vendéglő, kávéház stb. dohányzó szobájában vannak pipácskák agyagból. Még pár napot töltök Londonban s 25-én átvitorlázom Franciaországba — Párisba. Luga. Vitkovics Mihály. (sz. 1778. aug. 2ő. f 1829. szept. 9.) Az „Eger“ legutóbbi száma fölhívást intéz városunk müveit közönségéhez, hogy Vitkovics Mihály koszorús költőnk, jeles földink emlékét, születésének f. évi aug. 25-én ') bekövetkező százados évfordulója alkalmából, Eger város jóhírnevéhez méltólag ünnepelje meg. Ki volt Vitkovics Mihály? — Nemzeti irodalmunk egének százados fényben ragyogó csillagai között foglalt-é el oly helyet, mely öt, a szerény bolygót a napok között, méltóvá teszi arra, hogy százados emléke földiéi, Eger város közönsége által rnegün- nepelte8sék? Azoknak, kik nemzeti irodalmunk történeteivel tüzetesebben foglalkoznak, s Vitkovicsban nemcsak a tehetséges, termékeny', s az azon idők szerint kiváló és kedvelt költőt, hanem a lelkes magyar hazaüt, nemzeti nyelvünk és irodalmunk egyik legbuzgóbb művelőjét s terjesztőjét is ösmerik, — nem szükség a feuebbi kérdésekre válaszolnunk. Azok számára azonban, kiknek irodalomtörténetünk buvárla- tára sem hivatásuk, sem viszonyaik nem nyújtottak alkalmat: a fönebbi kérdésekre feleletül szolgáljon Vitkovics életrajza, melyet nemzeti irodalomtörténetünk halhatatlan emlékű búvára, T o 1 d y Ferenc adatai, s némely részletekre nézve itt városunkban szerzett jegyzeteink nyomán, ezennel közlünk. * Vitkovics Mihály 1778. évi aug. 25-én *) —■ ó naptár szerint aug. 14-én — született Egerben, hol atyja, Péter, rác ') Az egri gör. kel. hitközség anyakönyvének tanúsága szerint áll az, hogy Vitkovics Mihály a Juliánféle ő-naptár szerint 1778. aug. 14-én született; de hibás T o 1 d y Ferenc irodalomtörténészünk számítása, ki Levelezés. N a g y-K örü, máj. 18. 1878. T. szerk. Úr! Szép és emlékezetes nap derült szerény községünk buzgó kath. hívőire, midőn egyházmegyénk kegyelmes fő- pásztora, lánglelkii magasztos hitérzetétöl áthatottan, — a bérmálás szentségét osztandó. — atyai szeretetének gondosságával jött hozzánk. — Községünk elöljárói a felállított lovas bandérium élén már kora reggel a község határán várták ö nmlga megérkeztét, hol a község bírája egy rövid és értelmes beszéddel Udvözlé ö exját, s az általános diadalérzet leirhatlan örömével kisérék a felállított diadalkapun át a várt magas vendéget kis községünkbe, melynek fehér lakai az öröm jeléül virágokkal és szőnyegek helyett tarka kendőkkel voltak diszítve. — A régi és egyszerű templom harangjai szívhezszólólag inték a híveket, hogy az óhajtva várt pillanat megérkezett, s mindnyájan láthatják a legjobb atyát; — a bérmálandók, szeretett lelkészünk (ki ezúttal is mindennek lelke volt) ügyes vezetése alatt, a templom előtti téren két sorban felállítva, a legpéldásabb rend és ünnepélyességgel fogadák kegyel mes föpásztorunkat. — A templomba érkezvén ö nmlga, az öt kísérő ft. papság segédlete mellett, ünnepélyes sz. misét tartott, melynek végeztével a hívekhez, a bérmálás szentségéről magyarázólag, egy kitűnő s a hit és meggyőződés erejével megható szt. beszédet mondott. — Ezután következett a bérmálás a templom körüli téren — bérmálás szentségét 700. felül nyerék el; melynek felvételénél oly áhítatos csendet és komoly meghatottságot tanúsítottak, hogy ez ö umlgának magas tetszését és teljes megelégedését is megnyerő, mit később őszinte örömmel ki is fejezett. A szertariás végeztével visszatért a lclkészi lakba , hol a főpásztor a tisztelgépap volt, ki 28 évi paposkodás után 1803. uov. 5-én Budára tétetvén által, itt öt évet töltött plebáuosi hivatalában, s 1808. febr. havában hunyt el. Ennek atyja , József, szintén egri óhitű görög lelkész s esperes volt; uagyapja, Péter, pedig II. Rákóczy Ferenc ellen, I. Lipót hadseregében, mint kapitány szolgált. Hogy a Vitkovics-család honnét és mikor került Egerbe ? határozottan ki nem puhatolható. Csak annyit tudunk, hogy Vitkovics Mihály nagyatyja, József, már 1748-ban egri plébános volt; ennek fia, s Mibályunk atyja, Péter pedig, ki utóbb atyja tisztébe lépett, 1755-iki jul. 21-én már Egerben született. 1803-ban V. Péternek a budai lelkészi hivatalra történt áthelyeztetése után. a Vitkovics-család Egerből végkép elköltözött, s maradékai, legalább fiágon, itt nem maradtak vissza. Vannak-e még itt, Egerben a Vit- kovics-családnak közelebbi rokonai ? biztosan szintén nem tudjuk; de Jász-Ladány, és Jász-Kisér községekben ma is élnek Vitkovi- csok, kik az egri családdal minden hihetőség szerint közclrokoni viszonyban állottak. Vitkovics Mihály Iegidösb gyermeke volt Péternek. Költőnk édes anyjáról csak annyit tudunk, hogy Máriának hitták. Az egri szerb egyházi anyakönyvben családneve nincs bejegyezve, s igy nem tudható, vájjon édes anyja egri származású volt-e, vagy nem. Keresztatyja G i 1 á n y i János egri polgár volt. Költőnknek még kilenc testvére volt, mindannyian egri születésűek, kik ily renddel következtek egymásra: Gábor (1780), Borbála, (1782), Benjamin (1784), János (1785), ki már 1810-ben budai plébános, később pedig, a 30-as években budakerületi fő- esperes volt; meghalt 1849-iki nov. 29-én; — Julianna (1788), Katalin (1790), Demeter (1791), Márta (1793), Anastázia (1794). Kétségtelen, hogy költőnk szülőháza a most is fönálló egri gör. kel. lelkészlak , miután ez tudvalevőleg jóval régibb épület , mint a mai egri gör. kel. templom, mely a réginek helyén 1789—1791 években épült. Vitkovics Mihály tehát még a régi templomban kereszteltetett, az anyakönyv tanúsága szerint születése után egy héttel, vagyis 1778. szept. 1-én (ó-naptár szerint 1778. aug. 21-én); a lelkész pedig, ki költőnket keresztelte, nem édes atyja, hanem a másik, idősebb egri gör. kel. plébános, Kons- tantiuovics Mihály volt; miből kitűnik, hogy a múlt században az egri gör. keleti hitközség oly népes és tehetős volt, hogy isteutisz- teleti s vallásbeli ügyeinek szolgálatára, az 1748-tól vezetett anyakönyvek tanúsága szerint egész az 1809-ik évig, két lelkészt tarV. M. születésnapját a Gergelyféle naptár szerint aug. 26-ára teszi, miután a múlt században az ó-naptári időszámítás nem — mint a jelen században, — 12, hanem csak 11 nappal esett hátrább, s igy Vitkovics Mihály születésnapja aug. 25-ére esik.
