Eger - hetilap, 1878
1878-05-23 / 21. szám
i6a Hevesni. orvos-gyógyszerész-egylet közgyűlése Gyöngyösön 1878, máj. 14-én. (Vége.) Nov. hóban: Nagy himlő (variola vera) járványilag (epidemice), vörheny (scarlatina), garatlob (cynanehe faueinm), ftiltö 'mirigylob néha genyedéssel (pariolitis suppurativa), ttidö és mellhártya lob, hagymáz (typhus). Äz e hóbani Jmegbetegtílések számaránya, meghaladja az összes előző hónapokéit. — Dec. hóban: Nagy himlő járványilag; kanyaró (morbilli), vörheny (scarlatina); a légző szervek hurutos és lobos bántalmai. — 1878 jau. hóban : Nagy himlő járványilag; garatlob (cynanehe faucium) roncsoló toroklob 1—2 esetben, hők harnt (tussis convulsiva) és csúz; a légző szervek hurutos és lobos bántalmai. — Február hóban : Nagy himlő, szünö- ben, hökhurut, (tussis convulsiva), általában a légző szervek hurutos kevésbbé lobos bántalmai. — Márc. hóban: Himlő csak már igen gyéren, roncsoló toroklob (dyphteritis) 1—2 jesetben, hökhurut (tussis convulsiva) majdnem epidemice, (az emésztő szervek hurutja, tályogok nagy számban apoplexia nehány esetben, morbus maculatus Werlhoffii egy esetben a börtön kórházban. — April hóban : hökhurut epidemice különben ugyanaz mint az előző hónapban. Ezen összeállításból kitűnik, hogy Egerben a nyári hónapokban és pedig 1877 máj., juu., júl. és aug. hónapokban főleg az emésztő szervekben hurutos és lobos bántalmai, legiokább gyomor és bélhurut, cholerine, typhus, tyhpoid alakjában fordultak elő. E mellett azonban a legkülönbözőbb heveny-kűtegek szórványosan mint p. o. a vörheny, a varicella és variolois szerepeltek, melyekre későbben a variola vera 1877 október hóban endemice lépett föl s már 1877 nov. havában valódi epidémia jellegét ölté magára s ezen epidémia egész 1878 márc. sőt april hónapokig eltartott, a midőn már csak igen kevés, szórványos eset észleltetek. Ezenkívül a fültőmirigy és az állcsont alatti mirigyek lobos beszürömködése 1877 máj. havától kezdve fokozatosan emelkedő megbetegülési növekedést mutat, mely 1877. nov. és dec. hónapokban szinte jár- ványi jelleget öltött. A téli hónapokban ezen két említett járványos kórnemeken kívül, a légző szervek hurutos és lobos bántalmai képezték a leggyakoribb megbetegüléseket és ezek között a mandola és garatlob 1877 nov. és dec.-ben, úgy szinte 1878. januárban igen nagy számban volt képviselve. A tavaszi hónapokban ismét a légző szervi bántalmak léptek előtérbe s ezek között főleg a hökhurut lépett föl nagy intensítással, úgy hogy az már 1878 márc. havában valódi járvány jellegével bírónak lön nevezhető. E mellett az izületi csúz, a kanyaró és a heveny kiitegek szórványosan mutatkoztak. A lefolyt év alatt ezek szerint Egerben három különféle járványos betegség, u. m.: a variola vera (nagy him ö) a parolitis infiltr. (fültömirigy beszürömködés), és a tussis convulsiva (hökhurut) uralkodott. Az egészségi állapot kedvezőnek ennek folytán épen nem nevezhető. Miután a himlő járvány azonban a városnak csak két negyedére szorítkozott, nagyobb fokú óvintézkedéseik megtételére melyek az egész város területére vonatkoztak volna — szükség nem volt. Hogy a himlő járványnak hány egyén esett áldozatúl, és ezek közöl hány volt a beoltott? fölvilágositással nem szolgálhatok, mert ámbár a városi egészség- ügyi viszonyokról szóló kimutatásoknak az egylethezi beküldése, többszörösen megigértetett, de mégis ezen Ígéret csak Ígéret maradt Hisszük és reméljük, hogy a közegészségügy érdekében az ily kimutatások jövendőre az egylettel pontosan fognak közöltetni. Erdekfeszitő és tanulságos vitatárgyát képezte a himlő , fültő mirigylob és hökhurut, kóroktana, kifejlődése, lefolyása és gyógykezelésére vonatkozó több rendbeli eszmecsere, melyek nemcsak idöszertiségök, hanem benső tartalom, tudományos jelentőségük mellett gyakorlati haszonnal is jártak. Növelték a havi gyűlések érdekét, az azokban fölolvasott értekezések is. Fölolvasás tartatott az év folyamán át 4. És pedig 1. Dr. Schwartz Dávid értekezett 1877 május 28-án ,.Balaton-fUredröl.“ 2. Dr. Kösztler 1877 jun. 4. olvasta „Egészségügyi vázlatok az iskola köréből“ cimü értekezését. 3. Horváth Zsigmond 1878. febr. 5-én olvasta a „hőmérőkről“ cimit értekezését. 4. De. Schwartz Dávid 1878 márc. 4-én olvasta „Az Egerben 1877 máj. hótól 1878 januárig lefolyt fültö mirigylob járvány alkalmából irt monographiáját. Lapjaink, folyó irataink ez éven át következők valának. Orvosi Hetilap, Gyógyászat, Medicinische Wochenschrift, Oersterr. Pharmancetische Zeitung, Közegészségi Lapok, mely utóbbi időközben megszűnt. Szaporodott könyvtárunk ez évben : Dr. Vezekéuyi István: Karlsbad! Tanácsadó cimü müvével, melyet a t. szerző az egylet könyvtárának, valamint minden egyes szór megénekelt, számtalanszor lefestett szikla, mely megtépetten emelkedik ki a folyóból. Megvallom, én szebb kősziklákat láttam ennél; de mert a monda szerint egy varázsnö lakott e sziklán, ki bájos énekével elbűvölte s magához csalogatta az utazókat, mig végre szerelmétől űzetve a folyóba veté magát, — a német költők, festőművészek szeretik megénekelni, lefesteni. Jól ismered a Loreley románcot. A németek I. Napoleon arcához hasonlónak találják e sziklát. Én még a jó rajnaitól sem tudtam annyira lelkesülni, hogy e szikla és I. Napóleon arca közt valami hasonlatosságot találtam volna. Igaz, Napóleont nem is ismertem. A Rajna-parti nagyobb városok közt legszebb fekvésű Coblenz, s a vidék legérdekesebb része Mainz és Bonn közt fekszik; Bonnon túl a völgy tágul és szép, termékeny síksággá változik át. A Rajnán igen élénk hajózás van: le-fel folyton közlekednek a hajók; a folyó két partján pedig egyik vasúti vonat a másikkal találkozik és kergeti egymást. De itt sem mind arany ám, ami fénylik! E vasutak csakhogy épen élődnek. Kölnben a nagyszerű dóm érdekelt csupán; ez a goth építészet nagyszerű müve, mely hatszáz év óta épül, s mielőtt felépült volna, már restaurálni kell. s talán eltelik még egy század, hogy e remekmű restaurálva legyen. Akkor ismét újra kezdhetik. A milánói dómnál kisebb, a strassburginál nagyobb; belső területe 600 □ méternél több. — De nem untatlak a dóm leírásával, hanem átugrom Aachenbe, hol hasoulóképen a doraot néztem meg, melynek legrégibb része 1074 éves, s ebben vau azon csillár, melynek mintájára készült, ha jól tudom, az Aszalay-féle, amely az egri székesegyházban éktelenkedik. Aachenben helyén van, mert a 8 szögű impósans cupulából csüng alá, hanem, hogy egy templomhajóban legyen, mint nálunk, az minden jó ízléssel ellenkezik. Az aacheni dómban van az úgynevezett magyar kápolna is, mely a múlt században barockstylben ujítta- tott meg. Aachent elhagyva, regényes völgyön fut végig a vaspálya. A városkák gyárkéményei, az élő sövénynyel kerített szántóíöldecs- kék, rétek, melyekben hasig fűben legelne< a tehenek, mind a szorgalmas és élelmes belga nép jellegére mutatnak. Később szélesedik a völgy és egy termékeny síksággá változik. Gyönyörűen diszlö vetéseken, gondosan ápolt gyümölcsfákon kéjeleg a szem, mig ismét egy gyár-városka barna-vörös téglafalain pihen meg. Utamba esett Löwen, Európa szerte hires kath. egyetemével. Jelenleg 1300 tanulója van, köztük több magyar. — Belgium nekem nagyon tetszik. Hivatalos nyelv a francia, de a nép a fla- mand nyelvet beszéli, s vau egy párt, mely a franciát teljesen le akarja szorítani s helyébe a nemzeti nyelvet emelni. Brüsselben például, a nyilvános föliratok mindkét nyelven olvashatók. Brüsselbe, a belgák fővárosába 14-én érkeztem. Megérdemelte, hogy a következő napot is ott töltsem. Bécs után Brüssel a legszebb város, melyet ezen utamban találtam. Szép, tiszta utcái, nyilvános és magán-épületei a nagyváros jellegét viselik magukon. A kiráyi palotát, mint legtöbb székvárosban, itt is keresni kellett; épen nem feltűnő. A régi bástyák helyén ma szép boule- vardok köritik a várost. Lakossága, a nyolc külvárost is beleszá mítva 300 ezerre van téve. Korcsmája tömérdek van, melyekben inkább bort fogyasztanak, mint sört. Sokat írhatnék még; de ha valahol, az utón drága az idő; azért csak elégedjél meg ennyivel. Brtisselböl Antwerpenen és Rotíerdámon át Amsterdámba megyek. Innen vissza Harlembe, hol azon gépeket szeretném megnézni, melyekkel egész tavakból visszaemelik a vizet a tengerbe, hogy a víztől megszabadított tavakat szántóföldek gyanánt használhassák. Ez azért is érdekel, mert hazánkban a Tiszaszabályozó társulat is vett egy ily gépet, melyet a Sajfoknál fog felállíttatni. — Harlemből Haagon át ismét Rotterdámba megyek, mert kedvező idő mellett innen szeretnék átkelni Londonba; mindössze 16—18 órai tengeri ut. Londonra egy hetet számítok, s a Calais-n kelek át Franciaországba. Isten veled! Lúg a.
