Eger - hetilap, 1878

1878-05-16 / 20. szám

155

pedig a győztes bajnok ugyancsak fekete kakast áldozott Mars (Ares) istennek.

A rómaiaknál a tyúkok nagy szerepet játszottak. A hadsereget és hajóhadat fekete szinií tyúkok követték (Tripudium solisti- cum), melyek evésétől vagy nem evésétől függött az ütközet megkezdése, vagy elhalasztása. És ha valamely hadvezér e vallásos szokást bármi oknál fogva meg nem tartotta, gyakran életével lakolt, mit Publius Claudius, Flaminius és mások sorsa igazol.

A római capitoliumot a Indák gágogása mentette meg.

Haruspices és az augurok a tyúkok repüléséből és beleiből iparkodtak a jövő titkát felfedezni.

Rómában, leginkább a harmadik pún háború előtt törvény által tiltatott meg több mint egy tyúkot feltálalni, továbbá a tyúkok hizlalása meg nem engedtetett. A rómaiak azonban kijátszot- ták a törvényt, mert ezentúl nem tyúkot, hanem kakast hizlaltak. — A zsidóknál is; létezett törvény, mely a tyúktartást Jerusálemben szigorúan tiltja. Úgy látszik azonban, a törvényt nem igen tisztelték, mert Krisztus idejében Péter épen kakas kukorékoláskor tagadta meg mesterét.

(Folyt, köv.)

Heti szemle.

Az országgyűlés a költségvetést letárgyalta. A múlt heti ülések folyamán a népgyülések tartását szabályozó belügyministeri rendelet visszavonása tárgyában Pestmegye által az országgyűléshez beadott kérvény tárgyalása hosszas és heves vitára szolgáltatott ürügyet. Ez alkalomból intézte legelső izgalmas támadását az uj egyesült ellenzék a kormány ellen, s a vita annyira szenvedélyessé fajult, s annyira átlépte a parlamenti ildomot. és illemet, hogy e tárgyalás egyik sötétebb foltját képezi elfajulni kezdő parlamenti intézményünknek. Szilágyi Dezső, az egyesült ellenzék egyik vezérszónoka, a népjog és a szabadság megszorítását látja a népgyülések tarthatásának önkényes ministen rendeletek által való korlátozásában, s azon veszélyes elméletet állítja fel, hogy törvényen nem alapuló minden ily minist, rendelet ellen joga van a népnek ellenszegülni. Tisza K. kormányelnök válaszában, a többek közt, Szilágyi D. egyetemi tanárságára célozva, azt kérdi:

nincs-e méltó aggodalomra ok akkor, midőn a serdülő ifjúság oktatása részben olyannak kezei közt van, aki beszegödik nem forradalmi — mert ahhoz nagyobb eszmék és nagyobb emberek kellenek , — hanem az utcai zavargások tanának elméleti hirdetői

közé. A minisíerelnök e kifejezése aztán mindkét részről kölcsönös és kevésbbé épületes, de annál elszomorítóbb személyeskedést idézett elő. A ház 39 szótöbbséggel a kérvényi bizottság javaslatát fogadta el, mely szerint Pesímegye kérvénye, — azon kijelentéssel . hogy a bizottság a gyülekezési jognak törvényhozás által való szabályozását maga is szükségesnek látja, — a belügyminis- ternek kiadatni véleményeztetik. — A múlt héten terjesztette be a pénzügyminister a képviselöháznak a 60 milliós rendkivüli kölcsön fedezése iránti tjavaslatot is.

A máj. 14-i ülésben megkezdődött a rendkivüli hadi költségekre kért 60 milliónyi hitel Magyarországra eső részének fedezéséről szóló tjavaslat tárgyalása, melynek folyamán Tisza K. min. elnök hosszabb beszédben nyilatkozott a monarchiának a keleti kérdésben elfoglalt álláspontjáról, s a kért hitelnek hova fordításáról. A monarchia külügyi kormánya távol van — ugymond — a Balkánfélsziget nyugoti részében eszközlendö parallel-foglalás, vagy compensationalis occupatio eszméjétől, s nem fog soha bele nyugodni abba, hogy a Balkán félsziget másik részében érdekeinkkel ellenkező alakulások jöjenek létre. A kormány meglehetősen tudja, hogy Romániában minő csapatmozgalmak történnek; s habár ma semmi ok sincs arra , hogy azokból irányunkban ellenséges indulatra lehessen következtetni; nehogy mégis hazánk határai ellenséges meglepetéseknek kitéve legyenek, ez irányban Erdélyben , valamint a monarchia déli és éjszaki határain is megfelelő intézkedések és esetleg csapatszállitások váltak szükségesekké, s egyedül ez és semmi egyéb a cél, miért a hitel kéretik.

A delegáíiók f. hó 22-ére fognak egybehivatni, ha addig a 60 mill, hitel fedezéséről szóló tjavaslat mindkét törvényhozásban letárgyaltatik.

A lefolyt hét legnevezetesebb eseménye a gyilkos merénylet, mely Berlinben a múlt szombaton f. hó 11-én az agg Vilmos német császár ellen elkövettetett. Midőn ugyanis a császár Potsdam- ból Berlinbe kocsizott, a város fő-utcáján az úgynevezett „Unter den Linden‘-en egy Hoedel nevíi, állítólag munkás, revolveréből kétszer lőtt reá, de eredménytelenül. A tettest azonnal elfogták, s

középkori bölcsnek , kétségbevonbatlanul bebizonyíthatja, hogy nemcsak velünk született eszmék, de velünk született tudományok is vannak; valamint az is tagadhatlan , hogy bölcsészeiének hires alapelvét: „Cogito, ergo sum“ (Gondolkozom, tehát létezem), soha senki sem fogta volna megtámadni, s kétségbevonni, ha ily módosítással állítja fel: „Esurio et sitio, ergo sum.“ (Éhezem és szomjazom, tehát létezem.)

Sajátságos azonban, hogy az emberiség alig fordított egy- egy ismeretágra több gondot és figyelmet, mint a gastrono- m i á r a. A találékony emberi ész léte első pillanatától mostanig, fáradhatlan volt az ételek és italok legkülönfélébb, s leginycsiklan- dóbb fajtáinak kifürkészésében, s az etbnografia azt mondja, miszerint alig van népfaj, — legyen bár a legmüveletlenebb, — mely a tápanyagokat mesterséges úton átidomitva, s elkészítve, élvezhetőbbekké fenni ne iparkodnék. Dél-Afrika vad lakója . a bus c h m a n, vadász-martaléka busát két kő közt addig veri, inig az e mesterségesen kifejtett hő és erő által puha nem lesz. A sivatagok beduinja az elejtett vad húsát nyerge alatt puhítja meg. Akamtsadál a halakat, miket nyáron át az éjszaki jeges tengerben fog, vermekben kásává rothasztja, s úgy főzi meg. Csupán a kalmükök, anégerekés Sibéria némely lakói eszik a húst, rizst, és fagygyút nyers állapotban ; — bár a nyers szalonna jó „papra-morgóval“ a mi népünknek is kedvenc eledele épen úgy, mint a „mi népűn k‘-nek a — vörös hagyma.

Az emberiségnek az eledelt az állat- és növényország szolgáltatja. Az ásványország némely részben csak fűszerezi azt. A hidegebb égövek alatt a hús-eledel a túlnyomó, mig a melegebb tartományok lakói főleg növényekkel táplálkoznak. Minél inkább közeledünk Dél felé, az emberek annál könnyebb táplálékkal érik be.

A szakács-mesterség eredetét a történet az ókorba viszi visz- sza, hol fokép az ázsiai tartományokban, magas fokra volt az fejlesztve. Innét származott át Chiosba, Siciliába, majd Görögországba s Rómába. Ázsiában csupán férfiak űzték a szakácsmesterséget, de már Görögországban foglalkoztak vele a nők is, kivált a rabszolgálók.

Rómában a hires szakácsok a piacon szoktak volt szerződni

egyes vendégségekre, s ha az alku megköttetett velők, segédeik- s étszer-készleteikkel együtt az illető vendégeskedő házába költöztek, s a szerződésben kikötött fénynyel kellett kiállífaniok a lakomát épen úgy, mint most fővárosi vendéglőseink tesznek.

A francia konyha európai hírének netovábbját XIV. Lajos idejében érte el. A história Robert, Brillat Savarin, és Berchoux neveit jegyezte föl, mint leghíresebb francia szakácsok- és gastronom-irókét; mig Grimod de la Rey- n i é r e-röl, mint szintén nevezetes Ínyencről teszen említést.

A francia konyha nem annyira az ételek tömegében, mint inkább azok változatosságában, idegingerlö, Ínycsiklandó szerkezetében s finomságában keresi a gastronomia előnyeit. Az angol konyha ellenben a tápláló, erőteljes, zamatos eledelekre fekteti a fősulyt. A francia: fricandeau; az angol: ross- b e a f. — Nevezetes, miszerint Angolországban vannak egj^ének, kik kizárólag saláía-készitésel foglalkoznak, s e mesterségük után jelentékeny jövedelmet húznak.

Az ételek minőségének baromeíruma az ízlés szerve. Ez azonban annyiféle, ahány az ember, s bizonyos, hogy az ízlés szerve egyazon embernél is, a kor, az éghajlati, társadalmi s egyéb számos viszonyok változásai szerint ezerképen módosul és változik, s ezért igaza van a latin közmondásnak: De gustibus non est disputanduiu. A fejletlen Ízlés nem irigylendő dolog, de hogy a tuiságba fejlett is undorítóvá fajul, példák bizonyítják.

Az emberevö valami rendkívül delikátnak állítja az emberhúst. Akik a macska-, kutya- és lóhust megizlelték, szintén nem rosznak állítják azokat. Azt mondják : az a szalámi a legiz- letesebb, mely szamár hússal van készítve. A chinainak kedvenc eledele a salangánfecske-fészek, melyet mindenestül megesznek, s az embertej nemcsak eledel, de gyógyszer is nálok. A rómaiak a fácánt asa foetidával ették.

Minél műveltebb valamely nemzet, annál több különféle terményt használ föl tápszeréül, s annál mesterségesebben készíti eledeleit. A nomád kirgizek egyedül hússal és tejjel táplálkoznak , mig a mi szakácskönyveink ezer és ezer ételnemeket tüntetnek elő.