Eger - hetilap, 1878

1878-05-09 / 19. szám

148 Városi ügyek. Eger városa részéröl f. máj. hó 5-én tartott képv. ülésben következő ügyek tárgyaltattak: A f. év april 17-iki ülés jegyzőkönyvének észrevétel nélküli hitelesítése után: Dr. Schvarcz Dávid tiszteletbeli főorvosnak vá­lasztatott meg. Az 1877. és XX. t. c. 182. §-ához képest az árvaszéki el­nöknek akadályoztatása esetébeni helyettesítésével Szurmák Rezső árvaszéki ülnök bizatik meg. III-ad osztályú kereseti adó-javaslat elkészítése s a vegyes bizottságban! tárgyalásához rendes tagúi Mednyánszky Sándor és Tarnay János, póttagokul Csiky Etel és Braun József választat­tak meg. A községi iskolák segélyzése iránt a vallás- és közoktatás­ügyi ministeriumboz kérvény intéztetni határoztatotf. Gyürky Ferenc és Pogonyi Bertalan volt városi Írnokoknak 3 havi segély megszavaztatott; ellenben Zsiga Pál volt Írnokra vo­natkozólag hozott tanácsi határozat, helybenhagyatott; nem külön­ben Komátka Lajos volt Írnok kérelme, segélynyújtás iránt, figye­lembe neui vétetett. A szépészeti bizottság véleménye a „Csonka“ korcsma előtti posványos hely feltöltése tárgyában elfogadtatott. Szabó László részére átadatni véleményezett 5 □ öl terü’et átengedése megtagadtatott. Györgyényi Ignác kanonok ö nsga ajánlata, mely szerint az általa megvett Páczán-féle házat a város részére kisdedóvó-intézet- nek ajándékozza, az általa kikötött feltételek mellett, köszönettel fogadtatik. s a további teendők megállapításával, illetőleg a mi­kénti végrehajtás iránti véleményadással: Tavasy Antal polgár- mester elnöklete alatt Babies István, Fülöp József, Szederkényi Nándor, Zseudovits József, Danilovich Pál, Poppcl Gyula, Dusárdy József és Gyubek Lajosból álló bizottság bizatik meg; s ugyan­ezen bizottság kéretett fel, adományozó úrnak a testület nevében köszönetét nyilvánítani. A vasúti igazgatóság értesítése, mely szerint f. év május 15-töl kezdve az eger-füzesabonyi pályán új menetrend léptethetik életbe, tudomásúl vétetett. Az ipar-társulat kérvénye, egy ipar iskola létesítése iránt, egy, 15 tagból álló küldöttségnek véleményadás végett kiadatott. Végül a városi tisztikar- segéd-, kezelő- és szolga-személyzet létszámáról, munkafelosztásáról és a fizetések mennyiségéről szóló, továbbá az árvaszékröl készített szabályrendeletek, melyek, Heves megye bizottsága részéről 160—78 sz. a. helybenhagyattak, 300 példányban kinyomatni rendeltettek. Törvényszéki csarnok. Szerencsétlenül végződött testvérviszály ment végbe a napok­ban Bátor községében a két fi. testvér között, kik közül az egyik hajdani gazd. Írnok józan, becsületes és takarékos kisbirtokú nöte- len ember volt, s egy portán lakott ifjabb családos testvérével, ki megrovott, veszekedő, házsártos, megrögzött tolvaj és már többször bebörtönzött egyén volt. Viszálkodásuk oka az volt, hogy az ifjabb H. részeg leven, családját bántalmazta, egyszersmind őket kiűzve egy kézbe ragadt fejszével a szobából, a kenyérsütéshez kidagasz­tott tésztát is kilökte az udvarra utánok. Az idősb testvér ennek láttára megrótta öcscsét a garázdálkodásért; de a féktelen ember megragadta bátyját fülénél lógva, s elkezdte azt kegyetlenül mar­cangolni, közben hangosan ordítozva, hogy megöli öt. A bátyja ki akarván szabadulni öcscse fojtogató körmei közöl, összeszedte min­den erejét, lerázta magáról s visszalökte szobájába, s reá zárta az ajtót. A bösziüt ember azonbau a kezében levő fejszével előbb a kenyérsütéshez befutott kemencét zúzva be, azon akart ki bújni, de hát ez mégis nagyon meleg kijárásnak tetszett neki; tehát az ajtó­nak került s azt feszitette ki, s rontott egyenesen bátyja szobája felé. Az idősb nem menekülhetvén meg előle, védelembe helyezte magát, s lekapva revolverét a falról, intette öcscsét a távozásra, ki azonban böszülten tört reá nem hallgatva semmi fenyegetésre és intésre, s a fejszét halálos csapásra emelte. Ekkor a fenyegetett szegény ember célba vette öcscse lábát s ártalmatlanná akarva öt tenni, lőtt s a garázda ember összeesett. A lövés azonban épen a viszeret találván, a menthetetlen elvérzés állott be; a testvér rögtön orvosért küldött, hogy megmentse áldozata életét, a hitves társ pe­dig papért szaladt, hogy megmentse férje lelkét. De nem olyan gyurmából volt a sebesült alkotva, hogy neki lelki vigasz kellene. A megjelent lelkészt istenkáromlásokkal űzte el magától, s kemény elhatározással várt a lelki orvos helyett a testi orvosra, ez azon­bau későn érkezett a különben is halálosan sebesülthöz, mert akkor már halva volt. A tettes önként jelentette magát; miután azonban még az eíövizsgálati iratok nem érkeztek be — különben is biz­tos tartózkodású, jó előéletű ember volt, — a további vizsgálatig szabad lábon hagyatott. Miután azonban a községi jegyző hivata­losan azt jelentette, hogy a szabadlábon hagyás közbotránkozást okozott, úgysziute több oly dolgokat hozott fel hivatalos jelentésé­ben, melyek a bűntettet nem súlyosítják ugyan, hanem ha valók­nak bizonyulnak, a letartóztatás, habár ideiglenesen is, szükségessé vált, ha pedig valótlanok lesznek, a jelenlevő községi hivatalnok nagy felelősségét vonandják magok után, a letartóztatást a kir. vizsgáló bíróság a kir. ügyészséggel egyértelmüleg elrendelte már azért is, mert Bátor község különben is egyike a legtöbb bűntettet produkáló községeknek. Az eredményt annak idején közlendjük. Mintegy 14 nap előtt egy vidéki jómódú fiatal paraszt özvegy asszony jött Egerbe, a kit saját apja fuvarozott be. Itt egy cso­maggal beállítván egy koporsó-raktárba, kibontá csomagját, és egy holt kisdedet bonta ki abból, és koporsót, szemfödöt választva, el­helyezi halottját és a harangozó segélyével titkon eltemeti. A rend­őrség nyomára jővén a dologuak, az asszonyt elfogatta s átadta a kir. tszéknek, hol is a vizsgálatból kiderült, hogy a törvénytelen ágyból holtan született gyermek idegen helyen való eltemetését azért akarta teljesíteni a szegény szerencsétlen, hogy szégyenét elrejtse, és saját apja, aki kocsin behozta, sem tudta, hogy mit hoz kis mo- tyójában lánya magával. — Képzelhetni meglepetését, midőn leá­nyát letartóztatva látta bejövetelük után néhány óra múlva, és meg­hallotta annak okát. Hanem a legérdekesebb a dologban az, hogy a koporsó-gyáros és társa a titkos temetéshez tanácsukkal járultak, s hallgatásukkal titkolóivá lettek a bűntettesnek. Reméljük, hogy a büntető igazságszolgáltatás el fogja venni kedvöket hasonló üzel­mektől, minők mellett drágán lehet ugyan eladni a koporsót, de el lehet veszteni könnyen a becsületet. Az egri kir. törvényszék fenyitö osztályánál kővetkező ügyek fognak tárgyaltatni: Máj. 9-én. Hajdú Ferenc (t.-füredi 1.) doh. jöv. it. bird.; Gom­bosi Jakab (egri 1.) okm. hamisítás; Bódi Ágoston és társai (tófalu) s. t. sértés; Zúbor József (makiár) lopás ; Nyerges József s társa (sz. domonkos) emberölés; Gyenes András és társa (atkáriak) cs. verek, s. t. sértés; Perge András s társai (f.-abonyi) s. t. sért. II. bir. bird.; Juhász János (kápolnai) csop verek. II. b. i. bird. Máj. 13-án Juhász Ferenc (átányi) emberölés ; Rab. András s társai (gyöngyösi 1.) hat. köz. bánfáim.; Bóta Imre (egri 1.) birói zártörés; Kostya András és ifj. Minyóczki András (Hsáról) hamis vád. III. b i. bird. Máj. 16. Ifj. Pailagi Pál (bátri 1.) s. sértés II. b. it. bird.; Jacso János és társai (gy.-halász) hiv. hatal. visszaélés; Pálok Já­nos és társai (egri 1.) emberölés. Máj. 20. Farkas József és társa (verpeléti 1.) s. sértés; Dák János fegyelmi; Fekete Albert s társa (apci 1.) birói zártörés; Sweiczer József s társa (egri 1.) lopás-, Szita István (gyöngyösi 1.) b. zártörés. Heti szemle. A magyar és osztrák kormányok közt a teljes kiegyezés újra létrejött, és pedig ismét csak a magyar kormány újabb enge­dékenysége árán. A magyar ministerek ugyanis beléegyeztek a petroleumvámuak 3 írtra leszállításába, lemondtak a bankkormány­zók tiszta kinevezéséről, s 30%-as részt vállaltak a 80 milliós bankadósságból! A magyar kormány e napokban fogja pártjának az uj kiegyezést előterjeszteni. A képviselöház a költségvetés letárgyalását végzi. A máj. 6-iki ülésben kiosztották a magyar rendőri büntető törvénykönyv javaslatát. A keleti kérdésben újabb, figyelemre méltó esemény a héten nem merült fel, Anglia és Oroszország még folyvást diplomatizál- nak, s e közben mindkét fél lázas tevékenységgel küldi haderejét a keleti harctérre. — Monarchiánkban is megindult, de csak úgy titokban, valamiféle hadi készülődés, de hogy mily jellemű, azt tudni alig lehet. A birodalom kormánya ugyanis a bosnyák me­nekülteket nem akarja tovább tartani, s igy kénytelen azokat Bos- niába haza küldeni, még pedig, biztonságuk érdekében, fegyveres erő kísérete mellett. A sokat emlegetett occupatiónak tehát már üriigye is akadt. Azt is hírlik, hogy birodalmunk az erdélyi határ­széleken is szándékozik közelebbről egy figyelő hadtestet fölálli-

Next

/
Oldalképek
Tartalom