Eger - hetilap, 1878

1878-04-11 / 15. szám

11« Felolvastatott a gazdászati érdekek gondozása céljából kiadott ministen rendelet folytán a bizottság kebeléből fölhívott küldöttség jelentése a közig, bizottsághoz, melyben a küldöttség a több pont­ból álló ministeri utasítást négy fö gazdászati ágba kívánja csopor­tosítani és egybefoglalni nevezetesen: a) Mezőgazdaság s minden abba tartozó ág; b) Szöllöszet. borászat és gyümölcs-termelés; c) Állat-tenyésztés; d) Erdészet. Ezen négy szakra felügyelőkul választattak ; az elsőre Boká­nyi Victor, másodikra Szederkényi Nándor, a harmadikra Szent- királyi Ödön, a negyedikre — miután Náuásy Ignác határozottan visszautasította a feléje irányult bizalmat, — id. Samassa János. A kérdéses minist, leirat a következő pontokra hívja föl a megyehatóság figyelmét: 1) A vetések, termények, gyümölcsök, szőlők és takarmány- termő rétek időnkénti állása s kimutatása annak, hogy a termé­nyek melyike felel meg leginkább a törvényhatóság gazdászati ér­dekeinek. 2) A fentirt gazdasági terményekre károsan ható elemi — és rovarkárok (u. m. jég, árvizek, rovarok, egerek, rozsda) fel­lépése és terjedése elleni intézkedések. 3) Az állat-allomány álla­pota : járványok és betegségek; a jó apaállatok mikénti terjesztése, különös tekintettel a községi gulyák és ménesekre; a közlegelök- nek kutakkali ellátása, a delelöknek befásitása; továbbá az e té- reni haladás, úgy mint jelesebb fajállatok behozatala, tenyésznyá- jak alapítása stb. 4) Gazdasági munkás viszonyok: napszámbérek, munkás-kéz hiány és ennek pótlása. 5) A gazdasági haladás moz­zanatai, u. m. földjavitás, öntözés és lecsapolás, jobb eszközök és gépek terjedése, magnemesítés, gyümölcs és szölö-kivitel. 6) A községi faiskolák állapota: az útmellékek, vízmosások, hegyolda­lok és egyéb terméketlen területek befásitása. 7) Az erdők keze­lése, esetleg pusztítása; az erdőket károsító viharok, rovarkárok és égések. 8) A cselédek, a mező- és rendőri viszonyok állapota. 9) A törvényhatóság területén fennálló gazdasági szakintézetek és szakoktatás, vándortanitók működése. nem különben a törvényha­tóság területén létező gazdasági, kertészeti, borászati, méhészeti egyletek és más idevágó szövetkezetek működése. 10) A tömeg gazdálkodása, az ennél felmerülő hiányok észlelése és az ezek or­voslását célzó javaslatok. 11) A mezőgazdasággal egybefüggő iparvállalatok u. m. szesz- vagy cukorgyárak állapota, működése és virágzása. 12) A mezőgazdasággal oly szorosan egybefüggő házi ipar, ennek terjesztése, a terjedésnek netáni akadályai és az ezek megszüntetésére vonatkozó javaslatok. Az egri takarékpénztár közgyűlése a p r. 9. 1878. Az egri takarékpénztár — a volt önsegélyző egylet — elnapolt évi rendes közgyűlését a múlt kedden, f. hó 9-éu délután tartotta meg saját helyiségeiben aránylag nem nagy számú tagok részvéte mellett. A közgyűlést az intézet buzgó el­nöke, Mészáros István, megnyitván, az igazgató s a felügyelő bi­zottságok jelentései, valamint a múlt évi mérleg felolvastattak, tu­domásul vétettek, s az igazgatóknak a számadások terhe alul szo­kásos fölmentvény kiadatni határoztatok. Az igazg. bizottmány jelentése következőleg szól! Tisztelt közgyűlés! Intézetünk múlt 1877-ik évi zárszámadá­sát van szerencsénk a következő jelentésünk kíséretében beter­jeszteni. A bemutatott mérleget az előbbi évivel összehasonlítváu, ki­tűnik, miszerint a múlt évben a betéti állomány 47,889 frt 42 kral a váltó- tárca 55,716 frt 54 kral a zálogkölcsön 15,245 frt 50 kral szaporodott, mig a kötvénykölcsön 1236 frt 40 kral fogyott. A nyereményre nézve kiemelendönek tartjuk, miszerint a tiszta jövedelem a múlt évihez képest 25"/„-al. emelkedett, dacára aunak — a mit sajnosán jelentünk — hogy egy jelzálogilag biz­tosított kölcsönnél, a fekvő birtok jelenlegi elértéktelenedése foly­tán, 463 frt 06 kr bevehetien volt, ezen kivíil leíratott mint be- hajthatlan az intézet keletkezésétől óta előlegezett perköltségekből 142 frt 39 kr, a biztosítási dijakból 62 frt 73 kr, az. első felsze­relés költségeiből egy ötödrész vagyis 200 forint, — továbbá a múlt évi jövedelmet csökkentette az alaptőke után fizetett 1115 frt, bélyegilleték |és a 250 db aranyjáradék kölcsön-kötvénynél a 95 frt 50 kr, beszerzési, és az 1877. december 31 (91 frt 20 kr) ár­folyam közti kíi!öobözés, a mi 1075 irtot tesz ki. Itt megemlítjük, hogy a vasúti szelvényeknek arany helyett ezüstbeni beváltásából felmerült különbözet kiegyenlittetett, és itt az intézetet semmi kár nem érte. — Ezen rendkívüli körülmények a tiszta jövedelmet ösz- szesen 8058 frt 18 kral kevesbítették. Az elősorolt körülményeket és a még mindig kedvezőtlen hi- tcl-visszoDyokat tekintetbe véve, a múlt évi eredmény kielégítőnek mondható. Őszintén megvallva a lefolyt évben nagyobb forgalmat, és több eredményt mutathattunk volna fel, ha a rendelkezésre álló pénzkészletet mindig kikölcsönözhettük volna, a mi azonban elöví- gyázó és kezdettől elfoglalt szilárd állásunknál fogva nem minden­kor volt eszközölhető. A mérlegben feltüntetett tiszta jövedelem felosztására nézve indítványozzuk, hogy abból 20000 frt, mint osztalék az 1877-ik évi szelvényekre és pedig az egész részvények után 8 frt-jával, a fél részvények után 4 frt-jával a közgyűlést követő naptól kezdve adassék ki, a felmaradt 9 kr, pedig vitessék át a jövő év számlájára. Ezen előterjesztésünk után van szerencsénk a felügyelő bi­zottság jelentését bemutatni, egyszersmind a t. közgyűléstől fel­mentésünket kérni. Végre beterjesztjük Imre Miklós részvényes tagnak az igaz­gatósághoz kellő időben beadott indítványát és azt a t. közgyűlés­nek elfogadásra ajánljuk. Kelt Egerben az egri takarékpénztár mint részvénytársaság igazgatósága 1878. martius 27-én tartott ülésében. Mészáros István, elnök. ifj. Fekete Károly, titkár. A jeleutések alapján részvényenkint 8, o. é. írtban megálla­pított osztalék kifizetése f. hó 10-töI folyóvá tétetett. Imre Miklós részvényes tag azon indítványt terjeszti a köz­gyűlés elé, hogy, miután az alapszabályok azon intézkedése foly­tán, mely a közgyűlésen csak azon részvényesek számára bizto­sítja a szavazatjogot, kik részvényüket az intézetnél eleve depo­nálták, — a közgyűlés, a letett részvények alapszabályszerü szá­mának hiányánál fogva, a kitűzött időben többnyire meg nem tartathatván, az intézet a közgyűlést rendszerint elnapolni kényte­len, az alapszabály illető §-a oda módosíttassék, hogy a közgyű­lés ezentúl a részvények letétele nélkül is megtartathassák. Az in­dítvány hosszabb vitára szolgáltatott alkalmat; végre Polereczky Gy. részvényes tag azon módosításával fogadtatott el, hogy az alapszabályzat kérdéses §-a akként módosítandó, hogy a közgyű­léseken ezentúl a részvényes tagok részvényeik letétele nélkül is bírjanak szavazatjoggal, kivéve azon közgyűléseket, melyeken az intézet igazgató tanácsa- s fölfigyelő bizottságának megválasztása leszen megejtendő, mikor is a részvényes tagok csak is letett rész­vényeik után nyert igazoló jegyek alapján tarthatnak igényt sza­vazatjogukra. Úgy ezen szakasznak e megállapodás értelmében való módo­sítása , valamint Zsendovics József felügyelő bizottsági tag lemon­dása folytán, — ki e lemondásához, a közgyűlés bizalmi nyilat­kozata után is szorosan ragaszkodott, — helyébe egy felügyelő bi­zottsági tag választása a legközelebbi közgyűlésnek fogják tárgyait képezni. Hirfüzér. * (Érsek ö exja) tegnap, f. hó 10-én székvárosába vissza­érkezett. * (Hymen.) Dr. Ury József, urad. ügyész, ügyvédi karunk egyik kiváló tagja, mult mart. hó 81-én váltott jegyet Budapesten özv. Fejér Istvánnö- szül. Kapácsy Amália úrnővel, t. barátunk Kapáesy Dezső műveltség- és kellemekben gazdag nővérével. Tar­tós boldogság kisérje frigyöket! * (Az egri állandó szinkör-részvénytársaság) f. apr. hó 14-én jövő vasárnap délelőtti 10 órakor a városház termében alakuló közgyűlést tart, melyre a részvényesek az id. elnökség által meghivatnak. A közgyűlés tárgyai: 1. A részvénytársaság megalakulása. 2. Az alapszabályok esetleges módosítása. 3. A rész­vénytársulat tisztikarának megválasztásáról való intézkedés. * (Fölhívás.) Eger város összes iparos-segédeit jövő vasár­nap azaz 14-én délelőtti 10 órára a k. legényegylet helyiségében a békés-csabai kiállítás érdekében leendő tanácskozásra meghívja. az elnökség. * (Figyelmeztetés). Minthogy az 1875. Vl-ik t. c. 1. §-áuak intézkedése szerint az országgyűlési képviselő-választás névjegyzé­kébe csak azon jogosúltak veenndök be, kik a megelőző évi egye­nes adót, illetőleg a megfelelő adóhátralékot april hó 15-éig bezá- lólag lefizették; ennél fogva mindazok, kik a folyó évben a válasz­tók névjegyzékébe felvétetni kívánnak, ezennel figyelmeztetnek, hogy a törvény említett intézkedésének megfelclöleg, — múlt évi egye­nes adójukat, illetőleg a megfelelő adóhátralékot f. év april 15-éig lefizetni el ne mulaszszák, mert e részben történendő mulasztás esetén

Next

/
Oldalképek
Tartalom