Eger - hetilap, 1878

1878-04-04 / 14. szám

100 623,966 írt 03 kr. — Teher: Befizetett alaptőke 200,000 írt. Betét: töke 372,531 ft 57 fer. tőkésített kamat 2+445 frt 36 kr, 396,976 frt 93 kr. Előre fizetett kamat: kötvények után 2304 u 77 kr, váltók 2544 frt 69 kr, zálogok 296 frt 49 kr, 5145 frt 95 kr. Ki nem vett osztalék : önsegélyző egyleti 40 ft — kr. 1876-ik évi 526 frt 50 kr., 566 írt 50 kr. Igazgatósági jutalék 1063 frt 80 kr. Felü­gyelő-bizottsági jutalék 212 frt 76 kr. Tiszta jövedelem 20000 frt 09 kr. Összesen: 623966 frt 03 kr. III. Veszteség- és nyereség- számla 1877. december 31-én. Tartozik. Költség. Betéti kamat 22,443 frt 10 kr. Tiszti s eljárói fizetés 3480 frt. Lakbér 325 frt. Kezelési költség 346 frt 73 kr. Adó 3070 frt 80 kr. Betéti kamatok után adó 415 frt 45 kr. Jótékony célokra 80 frt. Bélyegilleték 1115 frt. Felsze­relési költség 161 frt 15 kr. Más intézetnéli elhelyezés 3 frt 10 kr. Igazgatósági jutalék 1063 frt 80 kr. Felügyelő bizottsági jutalék 212 frt 76 kr. Leirás a kötvénytökéböl 463 frt 06 kr, perköltsé gckböl 142 frt 39 kr, biztosítási dijakból 62 frt 73 kr, felszerelési költségekből 200 frt. Különféléért 2 frt 06 kr. Tiszta jövedelem 2u 000 frt 09 kr. Összesen: 53,587 frt 22 kr. Követel. Jövedelem. Áthozat az 1876-ki tisztajövedelemböl 274 frt 5? kr. Kamat köt­vények után 29,482 írt 94 kr, váltók után 15,408 frt 03 kr, zálo­gok után 6711 frt 98 kr. Könyvdij 22 frt 80 kr. Átiratási dij 135 frt. Ingatlanoknál 118 frt 66 kr. Más intézetnéli elhelyezésnél 158 frt 26 kr. Értékpapíroknál 1274 frt 98 kr Összesen : 53,587 frt 22 kr. Az egri takarékpénztár felügyelő bizottságának jelentése a közgyűléshez. Az egri takarékpénztár mint részvénytársaságnak az 1877-ik évi január 1 -töl ugyanazon év december 31-ig terjedő időközre ké­szített számadásait megbízatásunkhoz képest miuden ágaiban és min­den egyes tételeiben megvizsgáltuk, összehasonlítottuk s minden részleteiben helyesnek, kifogástalannak, a kezelést pedig az alap­szabályoknak megfelelőnek találtuk, miről van szerencsénk a szin­tén megvizsgált és helyesnek talált mérleg bemutatása mellett, az­zal jelentést tenni, hogy a számadó tisztviselők ezen számadásra nézve minden további felelősség alól felmenthetők, mely felmentésre ezennel ajánltatnak. Továbbá az alapszabály 71. §-a értelmében az igazgatóság­nak a nyereség felosztását tárgyazó indítványát, is megvizsgáltuk, s tekintetbe véve, hogy a megvizsgált számadás és mérleg szerint: az intézetnek összes vagyona tesz 623,966 frt. 3 kr; a tartozás: az alaptőke 200,000 frí: idegen tökék és tőkésített kamatok 396,976 frt. 93 kr; ki nem vett osztalék 566 frt. 50 kr; előre fizetett ka­matok 5145 frt. 95 kr; az összes tartozás 602,689 frt. 38 kr; mu­tatkozik jövedelem 21,276 frt. 65 kr. Ebből levonandó az igazga­tóság és felügyelősegnek az alapszabály 79. §-a szerint kijáró 6°/0 1276 frt. 56 kr; marad tehát felosztandó készpénz 200,000 frt. 09 kr; ezen összes felosztása aként terveztetik, hogy minden egyes rész­vénynek 1877-ik évi szelvénye nyolc (8) forinttal beváltassék, mire 2500 részvény után kívántatik 20,000 frt. az ezentúl felmaradt 9 kr. átviendő a jövő évi számlára, mely tervezet és felszámolási indítványt feladatunk és kötelességünkhözképest megvizsgáltuk és miután az alapszabályoknak megfelelőnek s a "társulat érdekeivel megegyezőnek találtuk, azt a t. közgyűlésnek elfogadásra ajánljuk. Kelt Egerben 1878-ik évi március hó 21-én. — A felügyelő bizottság : Babócsay György. Simdczius Gusztáv Zsendovics József. Eger város jövője érdekében. Minden buzgó hazafinak, főleg az országgyűlési képviselők­nek szent kötelességük volna saját városaik vagy kerületeik érde­keit tettlegesen előmozdítani, s ez által azok jobblétét s felvirulá- tát megalapítani, a mit újabb (időkben leginkább a vasútvonalak felállításával s ezeknek összeköttetésével iehetne legbízfosabban eszközölni. Ámbár az eredeti vasuttervezet szerint a hatvan miskolci vo­nalnak Eger és Gyöngyös közvetlen érintésével keli vala vezettet nie mely tervet mind a közgazdászai, mind a hadászati érdekek s előnyök követelték: az ennek ellenében utóbb elfogadott érdekterv Heves megye két jelentékeny városát: Egert és Gyöngyöst az egyenes és rövidebb vonalból kihagyván, költségesebb szárnyvona­lokkal kötötte össze, melyek a kereskedelmi forgalmat nagyon silá­nyul képesek előmozdítani, s csak valamivel jobbak a semminél. Ennélfogva Eger város összes lakosainak érdekökben állana, minden törekvéseiket oda irányozni hogy ha nem is a magas kor­mány , de magánvállalkozók által az alig két és fél mértföld tá­volságra eső nádasdi vasútvonallal, s igy Gömör megyével, mint Magyarország Belgiumával összeköttetésbe jönnénk ; a mit az Egerfolyó völgyén fel minden akadály nélkül, a Balatontetőn át pedig annál kevesebb költséggel lehetne eszközölni, minthogy min­den az építkezéshez megkivántató anyag u. m. kö, fa, mész, kőszén, kavics stb. épen e vidéken dúsan feltalálható. Hogy ezen rövid vonalnak kiépítése nemcsak e bortermelő vidékre, hanem az egész Dunán inneni és tiszai területre csak jólétet áraszthatna: azt min­den józan gondolkozása be fogja látni, valamint azt is, hogy ez által Eger városa a gömöri vasutak összeköttetésével rövid idő alatt nagy lendülést nyerhetne. Azért vegyük ezen ügyet fontolóra, hagyjunk fel az eddigi indolentiával s mutassuk meg, hogy mi is azok közé tartozunk, akik biztos haladásuk föltételeit közönynyel nézni nem hajlandók. Deák Lajos. Városi ügyek. Eger város részéröl f. hó 24-én tartott képv. ülésben kővet­kező ügyek tárgyaltattak: Tárgyalás alá vétetett a budapesti m. kir. posta-igazgatóság által posta-hivatalúl a város ujházában kibérelni szándékolt helyi­ségekre vonatkozó szerződés, mely a 2, 7, 8. és 11-ik pontok ki­vételével elfogadtatott; az itt jelölt pontok helyett pedig követke­zők fogadtatnak el : A 2. pont helyett, hogy „kötetezi magát a város a földszinti helyiségekben az ablakokat vasrácsozattal, s az útcai és udvari be­járatokat vasajtókkal célszerűen ellátni“ a következő pont állapít­tatott meg : „megengedi Eger városa, hogy a földszinti helyiségek­ben az ablakok vas-rácsozattal, az utcai és udvari bejáratok pedig vasajtókkal bérbevevő posta-igazgatóság által, s annak költségére eiláttussanak, úgy azonban, hogy a bérlet leteltével a város kíván­ságára, bérbevevő posta-igazgatóság, saját költségén az döbbeni állapotot helyreállítani tartozik.“ 3. pont helyett, hogy : „bérbeadó kötelezi magát, minden, a posta-hivatal osztályozására célszerűnek talált, és későbben megállapítandó átalakításokat saját költségén eszközölni“ — következőkép módositatott: „a posta-hivatal osztá­lyozására célszerűnek talált, és későbben megállapítandó átalakítá­sokat a posta-igazgatóság, saját költségén eszközölheti, a bérlet­leteltével azonban, az döbbeni állapotot a város kívánságára hely­reállítani tartozik.“ — A 8. pont, hogy „a szerződési bélyeg ille­tékét a bérbeadó vállalja el, s beleegyezik, hogy a szerződés saját költségén betábláztassék“ — akként változtatik, hogy: „a szerző­dési bélyeg-illetéket bérbevevő posta-igazgatóság viseli, s Egervá- rosa megengedi, hogy a szerződést is a posta-igazgatóság saját költségén bekebdeztethesse.“ — A 11-ik pont helyett, melyben jelen szerződésből netán felmerülő peres kérdések eldöntése, a bu­dapesti illetékes bíróságok elé tereltetik, következő módosítás álla­píttatott meg : „jelen szerződésből netáu felmerülő peres kérdések, akár egyik, akár másik szerződő fél felperessége alatt indíttassanak meg, azok, a per természetéhez képest, az egri kir. járásbíróság, vagy az egri kir. trvszék előtt indíthatók meg kizárólagosan.“ Az -alispán értesítése, hogy a városi képviselők választására határidőül f. hó 25-ik napját tűzi ki, és hogy az igazoló választ­mány rendes tagjaid Imre Miklós és Kubik Endre, póttagokúi pedig Gáhy Ferenc és Polereczky Gyula neveztettek ki: tudomáséi vétetik. A város tulajdonához tartozó s a Cifraparton lévő pince-ház Őszi Jánosnak 25 frt vételárért eladatott. A m. kir. beltigyminister a kisebb polgári peres ügyekről szóló 1877. é. XXII. t. e. életbeléptetése tárgyában kiadott rende­let, véleményadás végett a jogi szakosztálynak kiadatik. A közgyám kérelme folytán, a számadások letisztázásánál alkalmazott egy dijnok havi illetőségébe 30 frt folyóvá tétetett. Heti szemle. A magyar és osztrák delegációk a közös ministerium által kért 60 milliónyi hitelt egyértelmüleg megszavazták. Erre a dele- gatiok ülései ideiglenesen elnapoltalak. A magyar országgyűlés mindkét háza a f. hó 23-án tartott ülésben elfogadta a provisoriumra és az indemnityre vonatkozó (javaslatokat. A magyar kormány a fiumei Whiteadféle gyárból a torpe­dóknak Oroszország részére szállítását táviratilag betiltotta. A keleti kérdésben napról-napra fenyegetőbb jelenségek me­rülnek föl. Angolország azon követelését, hogy az orosz-török bé­keszerződés minden pontja a congressus tárgyalása alá bocsáttas­sák, az orosz kormány kereken visszautasította, minek folytán Ang­lia kijelentette, hogy a congressusban nem fog részt venni. And-

Next

/
Oldalképek
Tartalom