Eger - hetilap, 1877

1877-02-01 / 5. szám

34 tur-nemzetekkel lépést tartani, de mint földmivelö, kereskedő, és reálismeretekkel biró nemzet okvetlen elfoglalhatjuk majdan he­lyünket a nagy nemzetek sorában. Jegyzéke azon ügydaraboknak, melyek Heves megyének 1877. évi február hó 5-én tartandó közigazgatási bizottsági ülésében előterjesztetni s határozattal elláttatuí fognak. 1. ) Az 1876. VI. te. 15. §-a értelmében beterjesztendő havi jelentések. 2. ) Az árvapénztár megvizsgálására kinevezett küldöttség jelentése. 3. ) Szolnok-Doboka megye közigazgatási bizottságának a bí­róságok felhasználhatása tárgyában kelt felirata. 4. ) Agócs András t.-örvényi lakos kérvénye, melyben magát a t.-örvényi árvapénztár vizsgálata alkalmával fölmerült költség megtérítésétől fölmentetni kéri. 5. ) A m. kir. vallás és közoktatásügyi ministernek folyó évi január 3-án 31229. sz. a. kelt rendelete, az államhivatalnok közi­gazgatási bizottság tagjainak helyettesítése ügyében. 6. ) A budapesti m. k. postaigazgatóságnak a piaci árkimu­tatásoknak félévenkint leendő bemutatása iránti megkeresése. 7. ) A budapesti m. k. pénzügyigazgatóságnak 379. sz. érte­sítése, némely megyebeli községeknek más adóhivatalokhoz lett beosztása iránt. 8. ) Eger város polgármestere jelenti, hogy a hátrálékos ille­tékek behajtására Iklódy Győző alkalmaztatott végrehajtónak. 9. ) Földváry Sándor szolgabiró 201. sz. jelentése és az a mellett érkezett felebbezése Dakvil Miklós adóvégrehajtónak, a kir. adófelügyelö 9583. sz. határozata ellen. 10. ) Földváry Sándor szolgabiró és a sárospataki kir. fo­lyammérnökségnek a vizi és folyam-malmokra vonatkozó jelentése. 11. ) Sipos Ignác kiskörei, Szögedi János füzesabonyi, Mé­száros Péter pélyi lakos katona-elbocsájtatási kérvényeik. 12. ) Hídvégi Gáspár füzesabonyi, Stokker Péter makiári, Szálkái István baktai, Czéh János gy.-patai, Balog László gy.-pa­tai, Kacsko Alajos gy. patai, Horánszky Sándor egri, Csontos And­rás horli, László Pál pásztói, Kerekes János gy.-tarjáni, Módos Ignác egri lakos nösülési engedélyérti kérvénye. 13. ) Zaránk és Erk községek elöljáróságainak jelentése, a folyó évi január hó 8-án 2—I. 1877. sz. a. kelt közigazgatási bi­zottsági rendeletre. 14. ) Bukucs Imre egri lakos a reá illetéktelenül kivetett Ill-ad osztáiyu kereseti adó leiratása tárgyában. 15) Eötvös József egri lakos a rárótt fegyveradó leira­tása iránt. 16. ) Szentpétery Kálmán egri lakos III-ad osztályú kereseti adó leírása iránt. 17. ) Petravich Bertalan egri lakos 1876. évi házbéradó le­írása iránt. 18. ) Boroviczényi Gyula egri lakos fényüzési adó leirása iránt. 19. ) Tóth Mór egri lakos 1876. évi fényüzési adó ellen. 20. ) Mátékovics Mór egri lakos fényüzési adó leirása iránt. 21. ) Glósz Károly egri lakos az ellene betáblázott 400 frt törlése tárgyában. 22. ) Boroviczényi Gyula karácsondi lakos fényüzési adó leirása iránt. 23. ) Dr. Mesztrits Caesar irgalmasrendi főorvos egri lakos 1875. évi fényüzési adó ellen. 24. ) Ifj. Samassa János egri érseki igazgató 1875. évi fény­üzési adója tárgyában. 25. ) Az egri kereskedelmi és iparhitelintézetnek adókivetési tévedés helyrehozatala iránt. 26. ) Schwartz Hermann egri lakos tökekamat-jövedelmi adó elengedése iránt. 27. ) Özv. Navratil Lajosnö Zatyko Teréz gy.-patai lakos adófizetés halasztása iránt. 28. ) Tavasy Antal Eger város polgármestere a 2083 sz. vég­zés ellen. 29. ) Tavasy Antal Eger város polgármesterének felebbezése jégkárengedés tárgyában. 4 T Á R G A. Erre mondj hát citátiót! Életkép. Kürthy Jenőtől. Nem hiszik azt önök, igen tisztelt olvasóim, hogy a név ret­tenetes befolyással bir az ember egész életére, szerencséjére, di­csőségére, halhatatlanságára !! Pedig ez tény, melyet igazol az élet, igazol a történelem. Vagy azt képzelik önök, hogy Napoleon, Nelson, Blücher, Marlborough, Ossian, Kant, Zwingli stb. hires emberekké lettek volna akkor is, ha véletlenségböl születésük alkalmával igy kellett volna őket bejegyezni a matriculába: Pardon Lajos, Szaladj Ho- rác, Majdám János, Gibher Gothard, Fűzfa Domonkos, Eláll Manó, Üres Úrik . . . A név hatása végtelen! Nem először is a nevet szoktuk-e megtekinteni levélen, tár­cacikken, vezércikken, — váltón? A gr. b r. még mindig sokat nyom ugyan a latban — az ér­demjelek osztogatásainál! de a pénzvilágban súlyosabb egy-egy renommirt: — erg-, berg-, aus-, haus-, maus; - az iroda­dalomban pedig az egyszerű Vörösmarthy, Petöfy, Jókay, Tasso, Milton, Kant, Leibnitz. Ily neveket olvasva a mü elején, vagy végén, azonnal kész vagyunk a kedvező Ítélettel, — és méltán. Ellenben, ha egy parvenu névvel találkozunk, mely pályako- szorut sem nyert, sőt még csak nem is tag egy kül-, vagy bel-, al-, vagy felföldi társulatban; szintén azonnal pálcát törünk — de jaj neked ember, ki merészeltél igénytelen neved dacára hozzánk tolakodni ! . . . Hősünk ama szerencsében részesült, hogy apja után Kant, anyja kívánságára I m á n u e 1 nevet viselhet. Kant Imauuel (a boldogult bölcsész protestál minden vér-, ész-, vagy lelki rokonság ellen 1) nagy tudományu férfiú. Szopos korában tót tej táplálta. Gyerek korában német dajkát szekirozott. Iskolás korában magyar kántor verte fejéhez az abc-és könyvet. Növendék korában rác barát tractálta latin classiousokkal. Ifjú k<3rában zsidó asszonynak udvarolt. ... És mindez sliker nélkül! A tót dajkát egy szabólegény karjaiba vetette a kétség- beesés. A német dajka hazaszökött Danzigba vagy Nassauba haris­nyát kötni. A magyar kántor resignált, s beszegödött ispánynak. A rác barát dispositiót kért a missiohoz a mandzsurok közé. A zsidó asszony meghalt unalmában. Az öreg Kant kénytelenitve látta magát, elővenni az utólsó mentőeszközt: a correpetitort. Igazán sajnálom, hogy e jeles férfiú nevével nem szolgálhatok ! A szép tehetségű, iskola-végzett correpetitor ur tehát szár­nyai alá vette a discipulust, és Írást ad magáról, hogy két év alatt átusztatja a gyereket az érettségin. Az apa világért sem sokalja a Mentor havonkinti 30 írtját, élelmezését, lakását, csak fiából embert faragjon. Az ifjú Kant Imanuel félénken foglal helyet praeceptora mel­lett, s remegve hallja, midőn a vonat fütyülve, dörömbölve indul a város felé. — Vannak bizonyítványai ? — kezdi a szót a Mentor. — Igenis. — Elhozta magával? — Tessék; — szolgálatkészen huzza elő a gérokk-zsebböl. A correpetitor végig bámulja az irományokat, majd végigbá­mulja Imánuelt is, csodálva, hogy van halandó, ki ennyi tolerán­sával megtűri oldalzsebeiben a secundák légióját. — Tegye el őket jól, nehogy valaki ellopja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom