Eger - hetilap, 1877
1877-03-22 / 12. szám
91 l)irák s általuk a községek, hogy a hátraléknak a jelzett szakaszban körlilirt módon leiLdö törlesztésére kiváló gondot fordítsanak, s az enuek értelmében már esedékessé vált adótartozások a törvényben kiszabott módok és eszközök alkalmazásával behajtassanak és az állampénztárba beszolgáltassanak. Hogy pedig ezen hátralékok alaposan kitüntetve legyenek, és a községek oly tartozásokért, melyek beveheletlenek, ne szorgal- maztassanak, és adóügy pedig rendeztessék, felhivatik a kir. adó- felügyelő, hogy arra tű zve, miszerint azon már kinevezett bizottságok, melyeknek az idézett törvény 37. §. c) pontja szerint feladatuk azon adóhátralékokat, melyek az illető adóhátralékostól elszegényedés, vagyonháfrahagyás nélküli elhalálozás, vagy ismeretlen helyre történt eltávozás miatt be nem hajthatók, — jegyzékbe foglalják, — működésűket mielőbb megkezdjék, intézkedést tegyen. Miről a megyei szolgabirák, a polgármesterek és a kir. adő- feltigyelök értesilíetnek. A kir. mérnöknek a közlekedési ág állapotáról szóló február havi jelentése. Tudomásul vétetik. Egyszersmind — minthogy a közigazgatási bizottság a kir. mérnök jelentéséből értesült, hogy a hatvani vámtulajdonos, a közforgalom hátrányára és vámjogából kifolyó kötelezettsége ellen, az általa jó karban feltartandó 609 méter utat teljesen elhanyagolja, tekintve, hogy az e részben már tett intézkedés semmi nemű eredményhez nem vezetett, a járási szolgabiró utján köteleztetik a vámtulajdonos, hogy utrészletét azonnal hozza helyre, és helyezze oly állapotba, hogy az mindazon igényeknek, melyek — tekintettel a vámjövedelmezésére — méltányosan és igazságosan emeltethetnek, megfeleljen. Hogy pedig az útnak mily karban tartása ellenőriztethessék, a kir. mérnök mint szakértőnek előterjesztésére, elrendeltetik, hogy a vámbérlö, figyelemmel az útszakasz jelenlegi lejárt állapotát, a f. 1877. évben 150 köbméter rostált kavicsot, a következő években pedig évenkint 100 köbméter aprózott darlát minden év augusztus végéig két köbméter hasábokban kiállítani tartozik; valaminthogy tekintve arra, hogy ezen útrészen a forgalom igen nagy, mi természetesen a vámtulajdonos előnyére van, mert jövedelmét szaporítja, az utfentartásáról pádig a kavicsoláson felül még más folytonosan teljesitendö munkálatokkal kell gondoskodni, mi az állam- utaknál az utkaparók alkalmazásával eszközöltetik, köteleztetik a vámtulajdonos, hogy ezen munkáknak az érintett útszakaszon leendő állandó ellátásáról gondoskodjék. Miről Kaszap Bertalan szbiró további eljárás és Schier Ferenc kir. mérnök tudomás végett értesittetik. Továbbá, minthogy tapasztaltatott, hogy az államút árkain emelt hidak többnyire beszakadva, gazzal és iszappal eltöltve vannak, mi a viz lefolyását gátolja és az államut rongálásával az államkincstárnak kárt és igazolatlan kiadásokat okoz, az államut mentén fekvő községek névszerint: Füzes-A bony, Kerecsend, Kápolna, Detk, Ugra, Halmaj, Visonta, Gyöngyös, Horth, Ecséd, Hatvan és puszta Tass az illető szbirók s polgármester utján kötelez- tetnek, hogy határaikban, az államút árkain átvezető hidakat, akár gazdasági, akár községi akár egyesek lakházához vezető útra szolgáljanak is azok, jó karban tartsanak, tavasz- és őszkor az illetők által, kiknek érdekében fenállanak, kitisztittassanak, és a nyílás mindenkor a lefolyó viztömegnek megfelelő nagyságban jó karban tartassék. Végre figyelmeztetik a lakosság, hogy az államutak fentart- hatása tekintetéből, annak tisztántartása a legfőbb kellék, olykor, midőn kocsijaikkal sáros meliékutakról az államaira térnek, mindenkor előbb a kocsi kerekeit a sártól megtisztítsák. Miről a megyei szbirák és polgármesterek és a kir. állammérnök értesittetnek. Az egri takarékpénztár mint részvénytársaság üzletforgalmi kimutatása 1876. évről. Az egri takarékpénztár, mint részvénytársaság, 1876-ik évi üzletforgalmi kimutatását, a felügyelő bizottság a f. évi april hó 2-án tartandó közgyűlésnek a következő jelentés kíséretében fogja bemutatni. T. közgyűlés! Az „egri takarékpénztár mint részvény társaságinak 1876. évi juliushó 1 -töl ugyanaz évi december hó 31-ig terjedő időközre készitett számadását megbízásunkhoz képest minden ágaiban és minden egyes tételeiben megvizsgáltuk, összehasonlítottuk s minden részleteiben helyesnek kifogástalannak, a kezelést pedig az alapszabályoknak megfelelőnek találtuk, miről van szerencsénk a szintén megvizsgált s helyesnek talált mérleg bemutatása mellett azzal jelentést tenni, hogy a számadó tisztviselők ezen számadásra nézve minden további felelősség alól felmenthetők, mely felmentésre ezennel ajánltatnak. Továbbá az alapszabály 71 §-a értelmében az igazgatóságnak a nyereség felosztását tárgyazó indítványát is megvizsgáltuk, s tekintetbe véve, hogy a megvizsgált számadás és mérleg szerint: A verssoroknál általában a lélekzetre kell tekintettel lennünk, s továbbá komolyabb eszmék hosszabb sorokat, vidorabb érzelem rövidebb sorokat igényelnek; mint ezt az eposz hexametereiben, vagy általán az értelmi költeményekben láthatjuk. E szerint kell eljárni az ütemek beosztásával is. Ha az ütemet megzavarjuk, a vers minden szép szavai és eszméje mellett is megszűnt vers lenni, pl. Este van — <stve van — kiki nyuga—lomba. Arany. Tegyünk az egyik ütembe csak egy szótagocskával is többet: minden hangkellem, zengzetesség megszűnik u. m. Este van — estve van — mind enki nyuga—lomba. És ez elég is az ütemnek szépsége és szükségességének bizonyítására. (Folyt, köv.) Tutti-frutti Olaszországból. Pisa, 1877. március 6. Útleírást nem irok. Isten mentsen meg tőle . . ! Teljes életemben haragudtam az olyan hírlapi tárcákra, melyekben — útleírást kellett olvasnom! Pedig bizony jó-magam is alig birom megállani, hogy le ne Írjam olaszországi utamban a Pisáig látott helyeket: Ü d i n é t, Pordenonét szép várkastélyaikkal; T r e v i s ó t régi dómjával; Paduát a montegrottói hosszú alagúttal, közelében a modenai herceg nagyszerű kastélyával; B a 11 a g 1 i á t Wimpfen gróf régi várával; majd az Etsch és Pó folyó gyönyörű vidékét; Ferrarát, az Esték egykori fényes székhelyét, s A r i o s t ó- nak lakhelyét; Bolognát számos palotájával, tornyával, s ősi egyetemével ; P i s t ó j á t, a pisztolyok feltalálásának érdekes helyét, hol — mert „kis FlorenC^-nek hallottam nevezni — meg nem állottam, hogy odaérkezésemkor egész éjjel, szép holdvilág mellett, össze ne barangoljam festői szép tereit; Mont e-C a t i n i elragadó vidékét; az ódon várfalakkal övezett L u c c á t, Julius- Caesar, Pompejus és Crassus egykori összejövetele helyét és a Dante által is megénekelt gyönyörű fekvésű Monte S. G i u- liano t ! De mert jól tudom, hogy ha találkoznék is valaki, ki b o r- zasztóan lelkesednék az — útleírásokért, könnyen lehűtheti tüzét Szolcsányi könyvkereskedő úrnál, ki szívesen szolgál akár — hat tucat — Baedeckerrel is: — ennélfogva a nagy Ros- sinit véve példányképemül, ki ugyanazon áriát két operájában |is, a szászorszép,, „Othello“ — és az örökszép „Sevillai borbélyában felvett, — saját mentségemül e becses lapoknál is ki kell jelentem, hogy éppen azért, mert nem akarok Baedeckerböl egy tucatnak tizenkettedrészére se szorulni, — útleírást nem irok. S igy tehát, miként Thomas „Migno n“-jában mondja a komédiás-mester a kis kötéltáncosieányról, hogy az bizony sem nem fiú, sem nem lány, hanem — Mignon; — vagy, hogy hazai példával éljek, miként az egyszeri cigány szerint is, a gróf- nénak sem nem fiú, sem nem leány — hanem egy comtesse született: — mi is egész ünnepélyességgel kijelentjük, hogy e becses lapok hasábjain napvilágot látandó édes gyermekünk, kit — ha az a t. olvasóközönség kegyes szeretetével íalálkozand — a szerk. úr szives engedelméböl más is fog követni, — sem nem komoly útleirás, sem nem leány.! — akarjuk mondani, hiúság szülöttje, hanem csak — tutti-frutti. Hidd el kedves olvasóm, hogy a ki nem azért jön Olaszországba, hogy itt bezárja magát szobájába, (a miért ugyan kár volt a „szép Italiá“-ba fáradni) és leüljön komolyan Írni valami irtózatos tanulmányt az „úti-nap ló“-ból: — az bizony csak... tutti- fruttit ir! Én legalább, — ki ha mindjárt szobámban is vagyok, akkor is fél testem (a fejemtől számítva) az útcán van, a mennyiben az ablakomon vagyok — ezt legokosabbnak tartom.
