Eger - hetilap, 1877
1877-03-01 / 9. szám
XVI. ér-folyam. 9. szám 1877. március 1-éu. Hirdetésekért minden 3 hasábzott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstói 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. fiadó-biratal: a lyceuml nyomda. Előfizetéseket élfogad: a szerkesztőség (Széchenyi-fitca zsebköjtben 24. sz.) és Bzolcsányi Gy. könyvkereskedése (Alapítványi uj ház a lycenm átellenében) s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr Előfizetési dij Egész évre Félévre . . Negyed érre . Egy hónapra Egyes »ám . 5 ft — kr. 8 ft 50 kr. 1 ft :»<! kr.- 4i kr.- 18 kr. GER I Jegyzéke azon Ugydaraboknak, melyek Hevesmegye közigazgatási bizottságának folyó 1877. évi március 5 s következő napjain tartandó ülésében előterjesztetni fognak. 1. ) Az 1876 VI. te. 15 §-a értelmébeni jelentések a közigazgatási ágak febrnárhavi állapotáról. 2. ) A m. kir. vallás és közoktatásügyi ministernek a faisko- laügyi ministeri biztos támogatására felhívó leirata. 3. ) A budapesti kir. postaigazgatóság a m. kir. kereskedelmi ministeriumnak a postai fiókilletékek és kézbesítési dijak tárgyában kiadott körrendeletét 20 példányban a közigazgatási bizottság rendelkezésére bocsátja. 4. ) Az árvapénztárnál felmerült többlet (jobban mondva : különbözet) kinyomozása tárgyában benyújtott újabb jelentés. 5. ) Az árvaszék elnökének a Gyöngyös városa által kezelt gazdátlan pénzekre vonatkozó jelentése. 6. ) Bedekovics Vilmos szolgabirónak Tóth Lajos füzesabonyi hivatalától felfüggesztett biró ügyében beadott kétrendbeli jelentése. 7. ) Siskovics Lajos szolgabirónak a birságra vonatkozó f. é. január 2-án 5275—15545 /. a. 876. sz. alatt kelt alispáni határozat elleni fölebbezése. 8. ) Greskovics Antal egerszalóki jegyző és Trenka Móric ugyanottani birónak a f. é. jan. 18-án 144. sz. a. kelt alispáni határozat elleni fölebbezése. 9. ) Éger városának kérelme, hogy az 1876. évi augusztus hó 2-án jégeső által a szöllökben okozott kár alapján az 1876. XV. te. 49. §-a a) pont ja értelmében adóleengedésben részesittessék. 10. ) Eger városának a tiszti lak gyanánt szolgáló városi épületnek adókötelezettségét megállapító 1876. évi 2083. számú kir. adófelügyelöi határozat elleni fölebbezése. 11. ) Gottlieb Herman egri lakos kávésnak felebbezése, a köz- igazgatási bizottságnak, a kártyázó-szoba után fizetendő adóösszeget megállapító 156. sz. végzése ellen. 12. ) Dakovill Miklós szolgabirói adóvégrehajtónak felebbezése a kir. adófeltigyelönek Utazási költségeire vonatkozó 4583. számú határozata ellen. 13. ) Antal Gáspár füzesabonyi lakos s érdektársainak kérvénye, bogy a rájok rótt bélyegcsonkitási birság alól felmentessenek. 14. ) Budai János kááli, Jankovics Adolf egri lakos katonák elbócsájtatá8Í kérvénye. 15. ) Ivony János ludasi, Racsko Alajos gy.-patai, Nagy József erdőtelki, Czinre Imre tófalusi, Magda István viszneki, Balsay Dávid tófalnsí lakos nösülhetési engedélyérti kérvénye. 16. ) Halama szül. Préti Erzse áponc gyógyköltségei beterjesztése tárgyában folyó évi január 27-én 255. sz. a. kelt jelentése Gyöngyös városa polgármesterének. 17 ) Komárom sz. kir. város polgármesterének átirata Ariét Lajos gyógyköltségei megtérítése végett. 18. ) A gyöngyösi iskolaszékek elnökeinek jelentése az ottan* i skolákról. 19. ) Bozner Julia gyöngyösi tanitónö fizetését megállapító 6» megerősítését célzó dijlevele. 20. ) Salamon Nándor feldebrei lakos fénytizési adó leírása iránt. 21. ) Balogh Antal erdökövesdi lakosnak kétszeri megadóztatás elleni kérvénye. 22. ) WeÍ8z József nyugi, őrnagynak személykereseti adólei- rása iránti kérvénye. 23. ) Stegmayer Károly egri lakosnak házbéradó leírása iránti kérvénye. 24. ) Mikó János egri lakosnak kereseti adó leírása iránti kérvénye. 25. ) Udvardy János egri lakosnak átalános jövedelmi pótadó leírása iránti kérvénye. 26. ) Kóváes Mihály né egri lakosnak tökeb amat-adó leírása iránti kérvénye. 27. ) Lachs Gyula vállalkozó részére I-sö kereseti összeg kiutalványozása. Borászatunk ügyében. i. E lapok utóbbi két számában, a borhamisításról Írott két közleményben, e fontos tárgyra vonatkozólag két ellentétes véleményt mutattunk be a t. olvasónak. Az egyik az volt, mely a borhamisítás s illetőleg a hamis bőrgyártás megakadályozásának, s megszüntetésének egyedüli eszközéül egy oly törvény fölállítását javasolja, mely a borhamisítást és bőrgyártást szigorun eltiltja, s az ebbeli vétséget fenyitö utón, erős megbélyegző büntetéssel sújtja. A másik tekintélyes, és alap san indokolt vélemény pedig az volt, mely egy ilyetén törvény életbeléptetését nemcsak teljesen céltalannak tünteti föl, de sőt károsnak, borászatunkra s borkereskedésünkre nézve egyenesen veszélyesnek állítja. A t. olvasó, eme közleményeinkből meggyőződhetett, hogy mi, — bár egy, a bőrgyártást és borhamisítást szigorún eltiltó törvénynek, ha annak célirányos keresztülvitelét lehetőnek tartanók, épen nem volnánk ellene, — az utóbbi nézet felé hajiunk, s igazat adunk dr. Nesslernek, ki az 1874-ki öszön a trieri borászati congressuson, egyenesen „szélmalom elleni harcnak“ nevezte azon agitatiot, mely a bőrgyártás és borhamisítás ellen törvényben keres oltalmat. Hogy a hamis bőrgyártás és borpancsolás oly veszélyek, melyek bortermelésünket s borkereskedésünket, hazánk nemzetgazdá- szatának, vagyonosságunknak ez egyik legfontosabb tényezőjét, végmegrontássál, megsemmisítései fenyegetik, ez kétségtelen dolog. De ezen bárminő szigorú állami törvények sem képesek segíteni, -s a borhamisítás ellen biztosítékot nyújtani. Itt a bajon magunknak kell főleg segítenünk, bár az államnak is van e részben tennivalója. Az állam teendője ez ügyben borászatunk s borkereskedésünk emelése. Bortermelésünk érdekében már tett a kormány némi hasznosat a vincellér-iskolák felállitása által, de ez még csak kezdet, mely folytatásra, s befejezésre vár az által, hogy hasonló intézetek jelentékenyebb bor
