Eger - hetilap, 1877

1877-02-22 / 8. szám

állami bankfiókokról, más részt oly intézkedésekről gondoskodik, melyek alkalmasok a polgárok, az ipar kereskedelem, s földbirtok hitelképességét emelni: úgy a bőrgyártás és a borhamisítás ellen is hasztalanok, sőt károsak és veszélyesek az eltiltó szigorú törvé­nyek ; hanem azok ellen más, gyökeresen irtó rendszabályokat s intézményeket kell életbe léptetni s foganatosítani, melyekről, al­kalmilag, e lapok egyik közelebbi számában fogjuk nézetünket tüzetesebben elmondani. Városi ügyek. Eger városa részéről 1877. február 11-én tartott képv. ülésben kö­vetkező ügyek tárgyaltattak : A folyó év febr. 4-én tartott ülés jkönyvének észrevétel nél­küli hitelesitése után a Ill-ad osztályú kereseti adó-javaslat elő­készítése, valamint ennek a vegyes bizottságbani tárgyalásához szükséglendö községi tagokul: Bach Leo és Eperjessy Rudolf, póttagokul pedig: Gyubek Alajos és Braun József választat­tak meg. Néhai Lancelotti Ede által tett alapítványból részesítendő egyének megbirálása, illetőleg a segélyezendők megállapításával, a városi tanácscsal egyetértöleg, Csiky Sándor, Fekete Károly, Fttlöp József és Skopecz János képviselők bízattak meg. A hatvani külváros Il-ik negyede lakosainak kérelme, mely­ben az úgynevezett „nagy sóház“ utca megcsináltatását kérik, a szépészeti bizottságnak kiadatik azzal, miként arról, vájjon ezen ntvonal kijavítása menyibe kerülne, s miként találná annak végre­hajtását célszerűnek, mielőbb véleményt adjon. Olvastatott Danilovich Pál városi főorvos, mint dologházi gondnok jelentése, az egri dologház beléletének múlt 1876-ik évi lefolyásáról; a bemutatott s felolvasott jelentés, mely helyi viszo­nyainknak s a dologházhoz kötött reményeknek teljesen megfe lelő s kielégítő, örvendetes tudomásul vétetik, s a gondozást gya­korló Danilovich Pál városi főorvosnak, úgy az egri irgalmasné- néknek, kiknek egyedüli szorgalma, odaadása, áldozatkészsége, s a szegény emberiség iránt mindenkor tanúsított önfeláldozása okoz­ta azon eredményt, miként dacára annak, hogy az élelmezés a múlt évéhez, — midőn haszonbérlet utján állíttatott elő — hason­líthatatlanul jobb, sőt a husnapok száma hetenként egygyel szaporít­va lön: mégis a múlt évben 1000 forinton felüli megtakarítást lé­tesített; ennél fogva részükre e város közgyűlése által köszönet s elismerés szavaztatni, s részükre végzés alakjában megküldetni határoztatok. Végül, a számvevői osztály nagyobbitásánál szükséglendö építkezés végrehajtása, valamint a régibb állami adóhátralékok leírása, illetőleg az egyeseknek adandó halasztások mikénti keresz­tülvitelével működő megyei közigazgatási bizottsági tagok részére előkészítendő munkálat keresztülvitelével a városi tanács biza- tik meg. Ahol növényeink állanak. Tudjuk, hogy növényeink nem bírnak szabad akarattal, nem mozoghatnak tetszés szerint, és helyöket nem változtathatják, ők tehát azon helyen kénytelenek csírázni, élni és elhalni, hova mag- jokat a véletlen sodorta, vagy hová a természet ősidőktől fogva rendelte. Szabadban tartózkodó állat, ha elfogyott ennivalója, megvál­toztatja tartózkodási helyét; a növény, ha bármely oknál fogva talaja száradásnak indult, helyhez lévén kötve, ö is kénytelen tá­vozni, de az élők sorából. Úgy látszik, hogy minden növénynek oly hely, oly talaj rendeltetett a mindenről gondoskodó természet által, a melyen ki­válóan díszük és feltűnően jól érzi magát, — már felületes meg- vizsgálódás után is meg lehet a növény kitlszinén. alakján ismerni, hogy oly körülmények és talajviszonyok között van-e, melyek megfelelnek természetének és kívánalmainak vagy nem. Ha valamely növény vóletlenségböl vagy szándékosan ter­mészetes helyéből elmozdiltatik, azon növény szervezete minden­esetre kisebb-nagyobb változást szenved, mely változás leginkább virágjának szine, illata, levélzetének szine, mennyisége, alakja és több szerveinek eltörpülése vagy nagyobbodása által nyer kife­jezést. A növényekre nézve tehát természetes és mesterkélt tartóz­kodási helyet különböztetünk meg. Természetes helye a növénynek az, hová az anya-növény vagy a természet működése folytán emberi segedelem nélkül ju­tott, ott nő és vigau díszük. A növény természetes lakhelyén magról, és sarjadzás vagy mindkettő által szaporodik, de szaporodhatása a természeti erők különféle működése által létesül, magja szél és víz által elsodorva távol az anyanövénytöl kezd csírázni, fejlődni, magot termoni, de csak akkor, ha kedvező körülmények közé jutott, Vetett növényeink kiragadtatnak természetes áüásukból, em­beri gondozásban részesülnek, több-kevesebb mivelést élveznek; tartózkodási helyük tehát nem természetes, hanem lehet természe­tüknek megfelelő — de mesterkélt. A gazda kertész és erdész annál több hasznot fog húzni ter­mesztett növényei után, minél alaposabban iparkodik a növények természetes lakhely-viszonyait kipuhatolni, s ezekből következtetve oly körülmények közé juttatja, melyek megfelelnek természetük­nek. Csak ezek tekintetbe vételével fogja a lehető legnagyobb hasznot élvezhetni. Figyelmet érdemel a növényeknél a honosithatás. Házi álla­taink és vetett növényeink keletről nyugotnak, délről éjszaknak követtek bennünket, s minden éghajlat alatt léteznek állatok és nö­vények, melyek nem csak távol hazájuktól tenyésztetnek, hanem melyek hazáját nem is ismerjük, annál kevésbbé tudhatjuk tehát azt, hogy eredetileg mily vegyiiletü talajban diszlettek és mely éghajlat kedvez nekik legjobban. Hasznos növényeink, ki tudja hány ezer év óta termesztet- nek ? e hosszú időszak alatt fajok, válfajok képződtek és elenyész­tek, újaknak adván helyet — meghonosultak, megszokták a talaj és éghajlat viszonyait, és bő termést hoznak ott, hol természetük­nek megfelelő elbánásban részesülnek. A gazda a termés-mennyiség és minőségéből Ítéli meg, hogy növényei természetüknek megfelelő mivelést és gondozást élvezteké. Ebner Sándor. Mi hir a nagy világban? Leköszönt ministereink Bécsben vannak, hogy a bankkérdés­be az alkut az osztrák kormánynyal végleg megkössék. Ha az egyesség, mint a legutóbbi hírek remélik, csakugyan létre jő, az esetben Tisza K. a kormány-alakítást elfogadja, s az uj minis- teriumot, eskütételre, azonnal bemutatja ö felségének. A legköze­lebbi lapok már valószinüleg küzölni fogják a bankügyben történt megállapodásokat, s a magyar kormány ujabbi megerősítését. Ha azonban a kiegyezés csakugyan létre nem jöne az osztrák kor­mánynyal, ez esetben, úgy hírlik, az osztrák kabinet áll a vál­ság küszöbén, s esetleg az osztrák képviselőház is fel fogna oszlatni. Kormáuyférfiainkat egyébként, a bankegyezségen kívül, még más fontosabb körülmény is hivta Bécsbe. Ez azon kérdés megál­lapítása volt, minő állást foglaljon el az osztrák-magyar biroda­lom a keleti kérdésben, illetőleg az orosz-török háborúval szem­ben, melynek kitörése már csak rövid napok kérdése. Általános az az hir, hogy Oroszország igen előnyös ajánlatokat, egyebek közt Szerbia birtokát tette birodalmunknak, ha vele karöltve fog mű­ködni Törökország megsemmisítésében. A két hatalom együttes működésének elérésére törekszik a berlini kormány is. Mit hatá­rozott a két kormány e kérdésre nézve Bécsben? nemsokára meg fogjuk tudni. A hírek azt mondják, hogy az osztrák-magyar biro­dalom a keleti háború esetére teljes semlegességet határozott el mindaddig, mig a monarchia érdekei nem érintetnek. A muszká­nak pedig ez elhatározás több, mint elég. Mig Oroszország teszült erővel szaporitja déli hadseregét, s csak kedvező időre vár, hogy a Pruthot átlépje, s a pusztító hábo­rút megindítsa: azalatt Konstantinápolyban napról-napra szomorúb­ban folynak a dolgok. Legújabb hírek szerint Edhem pasa, Mit- had utódja szintién le készül mondani a nagyvezirségröl, hogy he­lyét átgdja a szultán sógorának, Damad basának, ki Mithadnak és az alkotmánynak legnagyobb ellensége, a muszkáknak pedig lekeuyerezett barátja. Mutatja ezt azon hir, bogy Mithad bukását, mint ezt a „Times“ angol lapban megjelent, s állítólag magától Mithadtól származott közleményben olvassuk, külföldi pénz idézte elő. A szultán ugyanis maga emlitette Mithadnak, hogy neki 20 millió fontot ajánlottak fel, ha Mithadot elmozdítja a nagyvezir­ségröl. Amit a szultánnál el nem értek, elérték környezeténél — olcsóbb áron. Mithad bukása n:pján ugyanis 50 ezer fontott tet­tek folyóvá az angol bankban — Damad basa részére. Mithad, nem rég úgy nyilatkozott, hogy ö még vissza fog térni Törökor­szágba, de Abdul Hamidot és Milánt bajosan fogja trónon találni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom