Eger - hetilap, 1877
1877-02-15 / 7. szám
53 Valami a növények táplálkozásáról. Minden gazdának tudni kellene, hogy különféle növényei mi féle anyagokat kivannak gyarapodásukhoz, ez anyagokból melyek találtatnak a talajban és melyek a körlégben, végre miféle mivelési eljárást és rendszert kövessen, hogy vetett növényei minden időben kellő mennyiségű tápanyagban szükséget ne szenvedjenek. Utóbb említettek megértése és alkalmazása bő ismeretet s nagy gyakorlatot kiván; ez képezi az összes földmivelési teendők alapját. A növények fejlődésükhöz szükséges anyagokat részint a talajból, részint a körlégböl nyerik. A talajban létező viz, feloldott állapotban mindenkor bizonyos mennyiségű ásványrészeket tartalmaz, melyek a növény elégetése után hamu alakban maradnak hátra ; a viz a gyökerek által felszivatik és a növények szárain, levelein elpárolog, hátra hagyván ásvány-oldalait, melyek mint emlittetett a növény el nem éghető részeit képezik. Megélhetéséhez, gyarapodásához minden növény más anyagokat kiván, illetőleg egyik növény az egyik anyagból, másik más anyagból használ fel többet kevesebbet, a mint faj, nem szerint életfentartási szükséglete parancsolja, de még ugyan egy növénynek hogy ezt mondjam testrészei is, nem egy nemű anyagokból alakíttatnak, igy a levél, virág, gyümölcs egymástól nagyon elütő képződmény. Táplálkozás tekintetében a növények némileg az állatokhoz hasonlíthatók, a mennyiben azok is a legváltozatosabb táplálék felvételére utaltatnak. Ha pl. valamely növény elrothad vagy elég, akkor tömegének bizonyos része a levegőbe távozik, csekélyebb része pedig hamu alakban marad hátra. A légkörbe távozott anyagok annak idején illetőleg a növény gyarapodásakor ugyancsak a levegőből vétettek, tehát az égési és rothadási folyam következtében eredeti létbelyükbe tértek, a talajból eredt hamu vagy ásványi részek pedig ismét el nem éghető állapotban a talajban maradnak. A vilió és kén is a hamut képzők közé soroltatik. mert égéskor savvá változva különféle aljakkal el nem éghető sókat alkot. A gazdának tehát figyelme oda irányul, hogy alkalmazott trágyája minél több, feloldott állapotban létező ásványi részeket tartalmazzon, mert az eléghető növényi részek úgy is a körlégböl pótoltatnak: de — physikai okokat nem említve — nagyon szükséges, hogy a növények által felveendő légnemütestek a növények közvetlen közelében képződjenek, hogy mintegy a forrásnál fedezzék szükségletüket. Az állattenyésztő a jászolba helyezi a megétetendö takarmányt, a földmivelö pedig a talajba juttatja növényei diszléséhez megkivántató tápot. Az egyiknek úgy mint a másiknak elegendő mennyiségről kell gondoskodnia. Ha az állattenyésztő keveset vagy túlságosan étet, ugyanazon hibát követi, mint azon földmivelö, ki semmitsem trágyáz vagy ki felesleges, a növények által fel nem vehető trágya-mennyiséget szállít földjére. Megjegyzendő, hogy valamint az állatok helyes táplálkozásánál és takarmány-anyagok keverésénél bizonyos arány követendő; úgy a talajban is, ha némely ásvány oldatok túlságos meny- nyiségben léteznek, mások pedig talán egészen hiányzanak, akkor nem csak megcsökken a növény egészséges fejlődése, hanem gyakran teljes pusztulásnak indul. Helyes vetés forgás és rendszeres trágyázás megszünteti a talaj ásvány-oldalainak hiányát, vagy némely anyagok aránytalan mennyiségbeni jelenlétét, s ez aránytalanságok megszűntével megszűnik az már országszerte mutatkozó talajkimerülés 8 avval együtt a rósz termések, — ha az időjárás csak némileg kedvez. Ebner Sándor. Mi hir a nagy világban? A hivatalos lap közelebbi száma közzéteszi, hogy a Tisza- kormány lemondott, s lemondását király őfelsége, a lelépett minis- terinm érdemeinek elismerése mellett, azon feltétellel fogadta el, hogy az uj kabinet megalakultáig helyén megmaradjon. Tisza Kálmán ez utóbbi napokban jelenté be a kormány lemondását s a lelépés okait az orsz. képviselöháznak, mely a volt ministerelnököt lelkes éljenekkel fogadta. A ház az uj kormány megalakulásáig üléseit fölfüggesztette. Király ö felsége b. Sennyei és Majláth mint a conservativ párt vezérférfiait kinálta meg az uj kabinet alakításával. Miután azonban Sennyei programmját, t. i. az eddig történt kiegyezési propositók mellöztével a tárgyalásoknak uj alapokon való megkezdését, a honvédség leszállítását, a tisztviselők kinevezését s egyéb ismert nézeteit a conservativ pártnak ö felsége válasz nélkül hagyta, és a conservativ kormány eszméje Bécsben sem talált kedvező fogadtatásra, Sennyei kijelenté ö felségének, miként a mai viszonyok közt nincs rá kilátása, hogy a kormányt sükerrel vállalhassa el. Ekkor király őfelsége Bittó, Ghyczy és Szlávy volt ministereket, Tiszát és Széli Kálmánt hivatta Bécsbe tanácskozásra. Fog-e sükerülni a volt ministerekböl egy átmeneti kormányt alakítani ? — alig valószínű. Sokkal hihetőbb azon utóbb fölmerült hir, hogy az osztrák kormány és nemzeti bank engedni fognak a magyar követeléseknek; ez esetben a Tísza-kabinet újból kormányra lép, s az egyezséget Ausztriával megköti. Legalább ezt gyanit- tatja a bécsi sajtó szelidebb hangja, mely az osztrák kormánynak engedékenységet ajánl. Elhiszszük. Egy conservativ kormány Magyarországon könnyen a mostani osztrák kormány bukását, s az ottani conservative^ uralomra jutását e redményezné, mi a jó bécsieknek egyáltalán nincs inyokre. Legújabb hirek szerint, miután sem a conservativek, sem a fölhívott volt Deákpárti államférfiak nem vállalkoztak a kormány átvételére, király ö felsége ismét Tisza Kálmánt bízta meg a ka- binetalakitással. A hg. Auersperg osztrák minister-elnöknél f. hó 13-án tartott értekezleten az osztrák kormány engedett, s igy ma már alig vonható kétségbe, hogy a lelépett magyar minisztérium újra elfoglalja a kormányt, s az eddigi egyezkedések alapján megköti a hazánkra nézve anélkül is súlyos és hátrányos egyességet Ausztriával. A török fővárosban Mithad basa bukásával növekvőben vau a forrongás, úgy, hogy egy újabb nagy katastropha bekövetkeztétől rettegnek. A szerb minister-tanács elhatározta, hogy a török részről előterjesztett békejavaslatokat elfogadja, s a tárgyalások további folytatására Konstantinápolyba meghatalmazottul Krisztics Fülöpöt küldi. Mindezek dacára az egész szerb-török béke, úgy látszik, csupa komédia, s amint Oroszország megkezdi a háborút, Szerbia is újból fegyvert fog a törökök ellen. Montenegro a török békeajánlatokat nem fogadta el. Angolországi hirek szerint Derby lord talált volna eszközt azon cél elérésére, hogy a nagyhatalmak Oroszországnak lehetővé tegyék a kardot újból hüvelyébe dugni. Alig hiszszük ! Hirfüzór. * (Érsek ö ex ja) múlt szombaton, f. hó 10-én Budapestre távozott. * (Személyzeti.) Likér Ágoston nyirlugosi lelkész erdőtelki lelkészszé, és Sipos Géza erdőtelki ideig, administrátor nyirlugosi ideig. administrátorrá neveztettek. * (Az üresedésben lem zsérci és nyirlugosi) plébániai javadalmakra pályázat hirdettetik. A folyamodások beadásának határidejéül március 18-ka tűzetik ki. * (Hymen.) Mint örömmel értesülünk, e napokban jegyezte el magának dr. Martinovich József jogtanár ur hölgykoszorunk egyik bájos tagját, U 1 a r i k Antónia urhölgyet. Gratulálunk ! * (Néli. Nagy Sándor), ügyvédi karunknak a múlt évben elhunyt veteránja, a szathmári püspöki uradalom nyug. ügyésze, végrendeletében, fia, s örököse, Nagy Albin, egri kir. alügyész megegyezése s óhajtásával kapcsolatban, az egri érs. lye. jogaka- demia alapjának gyarapítására jelentékeny összeget hagyományozott. E hagyomány, s a nemeslelkü hagyományozó iránti kegyelet méltó- kifejezéséül a nevezett jogintézet tanárkara a b. e. végrendelkező elhunyta alkalmából, örököséhez, Nagy Albin kir. alügyészhez a következő sorokat intézte: „T. kir. alügyész úr! Midőn a közügyek terén emlékezetes érdemeket szerzett férfiút kisérünk nyu ghelyére, van okunk elmélkedni a kíméletlen enyészet hatalmáról, de van még nagyobb alkalmunk büszkeséggel visszagondolni azon erényekre, a köz- és magán-dolgokban sikeresen betöltött hivatásra, melynek emléke el nem enyészhetik, melynek van joga a koporsóból kitörni, az emlékezet kiapadhatlan fényében ragyogni. Ily büszkeséggel van oka t. uraságodnak is visszaemlékezni felejthetlen atyjára: boldogult sasvári Nagy Sándorra, ki midőn munkás éltét mérlegeié, a mit múltjában tennie kedves volt, a föld rögei által be nem födhető emlékét akarta nyújtani élete meggyőződésének és tevékenységének az által, hogy végső intézkedésében megemlékezett az egri jogacademiáról, melynek a boldogúlt édes atyja hosszabb ideig jó emlékű tanára, a boldogult maga pedig atyjának gyakorta helyettese volt. Valóban amig intézetünk falainak kövei mind elporlani nem fognak, amig az utolsónak nyomát el