Eger - hetilap, 1877
1877-12-06 / 49. szám
386 miniszternek az ügyrend megállapítására vonatkozó rendeletc a szervezési küldöttség előterjesztésével. 13) A községjegyzöi szigorlatoknál működendő 9 választmányi tagnak megválasztása. 14) A községi s körjegyzők nyugdijiutézeti igazga’ó választmány tagjainak — 18 — megválasztása. 15) Az 1874. XXV. t. c. 6. §-a alapján a megyei statisztikai hivatal tagjainak megválasztása. 16) Az 1876. XIV. t. c. 163. §-a értelmében a közegészség- ügyi bizottság választás alá eső tagjainak (18) megválasztása. 17) A lóállitási bizottság elnökei, helyettes elnökei, nemkülönben az állatorvosoknak megválasztása. 18) A ménvizsgáló bizottságok elnökei s tagjainak megválasztása. Alakítsunk fogyasztási egyleteket! Tapasztaltabb olvasóink tudják, hogy nem uj eszmével állunk elé. Nagyobb városokban régóta íonállanak, s jótékonyan virágzanak az úgynevezett fogyasztást (consume) egyletek, melyeknek célja a családok élelmi kiadásaiban jeieutékeny megtakarításokat eszközölni. A fogyasztási egyletek szervezete, rövid vonásokban, a kővetkező: Társaságba áll 30—50 család. Ezek mindegyike számot vet magával, s megállapítja mennyiségét azon főbb élelmi cikkeknek, melyek a háztartásban a mindannapi szükségletekhez tartoznak. Ilyenek nevezetesen : a zsír, káposzta, liszt, főzelékek, gyümölcs, tojás, tűzifa; cukor, kávé, rizs, thea, thum, sziivaiz, be- fözöttek, túró, sajt, fűszerek stb. Ezen élelmi cikkeknek az egyes családok részéről megállapított mennyiségéből azután kiszámítják a fogyasztó társaság évi szükségletének mennyiséget, mely aztán természetesen, minden egyes élelmi cikknél jelentékeny összegre rúg. Ismeretes dolog pedig, hogy az elősorolt élelmi cikkeknek nagy tömegben való vásárlása nem jelentéktelen (10—30, sőt némely cikkeknél még több) százalékkal olcsóbban eszközöl- betö, ha azok bevásárlása a közvetlen forrásból eszközöltetik, konuét magok a kereskedők eme cikkeket beszerzik. Ennek alapján a fogyasztási egylet úgy szervezkedik , hogy az élelmi cikkek eleve megállapított évi mennyiségét közvetlenül, a forrásokból szerzi be, s a beszerzési áron szolgáltatja ki az egyletbe tartozó családoknak. Kétségtelen ebből, hogy egy családnál, mely az említett élelmi cikkekre évenkint pl. 2—3 száz forintot ád ki, a fogyasztási egyletbe lépés által, évenkiat 40 —90 frt, takarítható meg, mely összeg bizonyára bármily családnál rubrikát képez, legalább ez összeg más irányban lesz a család javára hasznosítható. Számosabb családokból álló, nagyobb fogyasztási egyletek önálló’ag, magok kezeiik fogyasztási ügyeiket. Saját kebelökböl a legmegbízhatóbb egyénekből ügynökséget alakítanak, mely a bevásárlásokat eszközli, s közös raktárt tartanak, hon- nét az egyleti családok szükségleteiket a beszerzési áron födözik. Ilyeneknél a haszon, a megtakarítás összege is jelentékenyebb. Kisebb fogyasztási egyletek azonban a cikkek megállapított évi szükségleteire ár lejtési pályázatot hirdetnek, s a szükségleteket azon vállalkozótól szerzik be, ki az eleve kimutatott mustra szerinti élelmi cikkeknek a legjufányosabb árban való kiszolgáltatására kötbér (vinculum) által kötelezte magát. Ez a közvetett eljárás, hol az egylet és vállalkozó kölcsönösen köteiezvék; az elsőnek tagjai, az illető családok : hogy élelmi szükségleteiket a megállapított évi mennyiségben kizárólag az illető vállalkozótól szerzik be; a vállalkozó pedig: hogy a megjelölt élelmi cikkeket, a deponált mustra szerinti minőségben, a k i- szabott árakért tartozik az egylet tagjai sorába tartozó családoknak kiszolgáltatni. - Ez utóbbi eljárás egyszerűbb, nem jár az egyleti tagok külön megterhehetésével; de csekélyebb — azonban még sem megvetendő — haszonnal s illetőleg megtakarítással jár. Tekintsük csak a dolgot gyakorlati oldalról. Fogyasztási egyletbe áll 30 család. Ennek évi szükséglete például tűzi fáb»n, egy családra átlag 10 ölet számítva, 300 m. öl. Ennek ára, a mai viszonyok szerint, m. ölét 11 írttal számítva 3300 frt. Ha már a társaság maga veszi a fát az erdőbirtokostól, pl. kornyékünkön, 300 ölnél megkapja ölét 4 irton; s maga az egylet vállalkozik fuvarosokkal a beszállításra nézve, fölügyelettel együtt, ölenkint 3 írtjával, kerül egy ölfa iegfölebb 7 írtjába, s igy 300 ölért fizetvén 2100 irtot, már megtakarít 1200 irtot. NézT Á R G A. 1 A távolból. Gyakorta jártam én Ama sírhoz veled, Melyben, most, jó atyám, Nyugalmadat leled. A drága hantokon Virágot hintve szét, — Én akkor az anyát, Te nődet könyezéd. Imát rebegtem és Sírtam — nem tudva: mért? Nem érzém a csapást, Mit a sors karja mért. Könyhullatásra volt Kettős okod neked : Siratva nődet és Elárvult gyermeked. Mióta téged is Az a bús hant takar, Bolvgok iránytalan, Mint szélüzött avar. Sírodhoz végzetem Ha visszavinne még — Ah! — arra mostan is Virágot hintenék. Megadva hullanék A feszület elé, A mely alatt anyám S atyám sírját leié .... Avagy megállanék Hosszan, némán merőn — — S talán nem volna már Imára sem erőm! Erdélyi Béla. Egy laidinand reminiscentiái. kürtliy Jenőtől. (Vége.) Este felé kezdtek jönni a jókivánatok egy dudás, és egy flautás kíséretében. Hans nagy léptekkel rohan Flórához, és táncra kéri. — De uram — kiáltok rá boszusan — csak nem akar ön táncolni sáros ha—ga—riá—ban? — Sok esetben — replikázik hátam mögül Valpurga néni csípős hangja — biztosabb a bagaria, mint a lackcipö. Legalább én részemről még nem láttam bagariát — elesni! Mintha leforráztak volna! — mégis bírtam neki annyit feleim', hogy: — Igaza lehet mám, de nekem is igazam van talán, ha kockáztatni merem azon állítást, hogy a bagariánál még sokkal biztosabb a — mezítláb. Valpurga néni ajkába harap, elfordul, — azóta se fordult többé felém. Flóra megköszöni Hans fáradságát, én pedig sietek őt karomra fűzni. Ob, be szép pár voltunk mi! A vendégkoszorú nem győzte sóhajtani a sok áli-t és óh-t! Öreg reggel volt, midőn lehajtám fejemet egy pamlagra, álmodni Flóra viilámló fekete szemeiről (mert csakugyan, feketék voltak az ő tüzszemei!) — és épen dél, midőn legényem jelen ti, hogy sürgős levelem van. Almosán bontom fel az epistolát.
