Eger - hetilap, 1877
1877-01-04 / 1. szám
4 Az imént említett tünetek azonban mindig bekövetkeznek, ha a természet működését kellő kerékvágásba nem igazítjuk, s elég alkalmat nyújtanak a gyakorlatlan szőlősgazdának, hogy a pince- s borkezelést saját kárán tanulja meg. Számos, és ezek közt igen értelmes bortermelők is, boraik ilyetén iskolázását elkerülhetlen dolognak tartják, s volt alkalmunk, kiállítások s egyéb hasonló alkalmakkor tapasztalni, hogy bortermelők iskolázatlan, s iskolázott borokat — ez utóbbiakat természetesen, mint a pincészet diadalát — állítottak ki egybehasoulitás végett. Ama nézet, hogy az ily iskolázás elkerülhetlen, csak azt tanúsítja, mily mélyen meggyökerezett a tévedés, mely a tudatlanságból származott. A helyesen erjesztett bornak nincs szüksége iskolázásra, — az önmagát iskolázza. Ha az iskolázatlan bor nyers, összehúzó izü, e sajátságait egyenesen a cseranyagtartalom tulsá- gának köszönheti, mely csupán helytelen mustkészités és erjesztés folytán kerülhetett a borba. A pincegazda, ki az erjedést úgy tudja vezetni, hogy e kelletlen vendég, melyhez még más egyéb kellemetlenségek is csatlakoznak, épen nem jut a borba, nyilván sokkal magasabban áll, mint az, ki a bajt keletkezésében nem tudja elhárítani, hanem a túlságos cseranyagot többszöri lehúzás által törekszik eltávolítani. Még meg lehetnénk elégedve, ha a lehúzás által csak a cseranyag távolittatnék el a borból; akkor ez eljárás igen alkalmas eszköz volna arra, hogy egy esetleg helytelenül készített nyerstermék gyarló tulajdonságain javítsunk. De hogy a lehúzás kezelése nem oly egyszerű dolog, rég beigazolt tény; s az is szintén ismeretes, hogy a legnagyobb óvatossággal kezelt lehúzás is mindenkor hatással van a bor alkatrészeinek és sajátságainak, szóval a bor lényegének megváltoztatására. (Folyt, köv.) Városi ügyek. Eger városa részéről 1876. decemb. 31-én tartott képviselői- gyűlés tárgyai voltak : Nagy Pál hegybíró ellen bivatalávali visz szaélés miatti panasz. — Vizsgálat végett az 1871-ik évi 18-ik t. c. értelmében alakított vizsgáló bizottságnak kiadatott. Timon Zsigmond elhalt volt városi Írnok özvegyének kéthavi fizetése kegydijkép kiutalváuyoztatott. Az adó-főkönyvek lezárolását teljesítő leszámoló kir. biztos mellé egy napdijas félfogadása engedélyeztetett. A katonaság egy részének a Paischel-féle scbemál kaszárnyából leendő ki- és elszállásolásának eszközlése a tanácsra ruház- tatott. Végül a Feketesas nevű városi épület haszonbérletére vonatkozólag tétetett intézkedés. Mi hir a nagy világban? A magyar országgyűlés alsó és felső háza m. é. dec. 30 án rövid ülést tartott, melyben kihirdettettek a szentesített törvények. Az ülések ismét f. hó 15-én fognak megnyittatni, mikor is a képviselöházban valószínűleg az elmaradt uzsora-törvény módosítása kerül tárgyalás alá, ha addig fontosabb ügyek nem adják elé magokat. Említettük már, hogy Bécsben ö felsége elnöklete alatt minis- téri tanácskozások tartattak, melyeken a mi kormányelnökünk és pénzügyministerünk is részt. vett. A lapok azt hiresztelték, hogy a tanácskozásokban megállapodás történt arra nézve : minő állást f)g Ausztria-Magyarország a keleti kérdés jövő esélyeivel szemben elfoglalni, s hogyan történjék, ha erre szükség lesz, hadseregünk mozgósítása. A félhivatalos lapok azonban siettek kijelenteni, hogy e hírek semmi alappal sem bírnak. Majd megválik ! Annyi igaz, hogy a kormányoknak e nagy titkolózása sokféle gyanúsításokra ád alkalmat. A bankügyben még semmi eredmény. A ministerek Bécsben, hir szerint, szóba sem hozták azt. Beszélik azonban, hogy e kérdésben legközelébb egy, az osztrák nemzeti bank által előterjesztett közvetítő javaslat alapján, a tárgyalások a két kormány közt újra meg fognak indíttatni. A keleti kérdésben a hatalmak képviselőinek konstantinápolyi értekezlete kieszközölte, hogy a hadviselő Szerbia, Montenegro és a porta közt a fegyverszünet újabb két hóra, tehát f. é. mart. 1-ig meghosszabbittatott. Némelyek ebben ismét az európai diplomatia gyámoltalanságát látják, mely ez által ismét jó szolgálatot tett Oroszországnak, hogy hadseregének még mindig igen hiányos szervezésével kellőkép elkészülhessen. Mert hát a déli orosz hadseregről igen furcsákat Írnak. Egy részt a járvány már tömérdeket elpusztított belölök. Az élelmezés, fölszerelés rósz. A raktárakban lőpor helyett szénport találtak. A katonaság újonc, gyakorlatlan, és fegyelmezetlen. A tisztek megbizhatlauok. Fővezérek pedig, Nikolajevics főág, a cár öcscse, typhusban fekszik, s baja oly aggasztó, hogy Sz.-Pétervárról, sőt Bécsböl is hittak orvosokat hozzá. Ily körülmények közt, ha most tettre kerül a dolog, alig állhatták volna meg az oroszok a hasonló számarányú török sereg előtt, mely, amellett, hogy hatalmas védelmi helyzetben van, páratlan lelkesedéstől van áthatva, mint ezt a török fővezér, Abdul Kerim, a porta előtt adatokkal mutatta ki. Mások ellenben a fegyverszünet meghosszabbításában Igna- tieff uram és az orosz diplomatia vereségét, meghátrálását látják. Azt beszélik ugyanis, hogy az oroszok a török tartományok elfoglalásáról lemondtak volna, s hajlandók a portának hat havi időt engedni, hogy ez alatt a kihirdetett reformokat a lázadó részekben is keresztülvihesse. De azért az orosz még folyvást gyarapítja seregét, s mindezen szóbeszéd dacára több mint valószínű, hogy a háború elkerülhetlen. Nagy feltűnést okozott azon körülmény is, hogy az angol hajóhad a konstantinápolyi vizeket elhagyta. Ebből azt magyarázták , hogy Anglia nyomást akar a portára gyakorolni, hogy az oroszok javára minél nagyobb engedékenységre kényszerítse. De az angol hajóraj a Pyraeusba, Athén kikötőjébe evezett, s alkalmasint az a célja, hogy megfékezze a ficánkoló görögöket, kiknek az angol kormány határozottan kijelentette, hogy ha a keleti kérdést fegyveres beavatkozásukkal méginkább össze akarják bonyolítani, fővárosukat azonnal összelöveti. A belgrádi esetről egy lap legújabban azt irta, hogy midőn konsulunk, Wrede hg. hirét vette, hogy a „Maros“ ra -nitorra a várból lőttek, azonnal parancsot adott, hogy a várat és várost félóráig bombázzák. E fenyíték főleg azért maradt el, mert a monitoron egy bomba véletlen elpattanása nagy zavart idézett elő. A déli orosz hadsereg állapotát élénken jellemzi egy péter- vári tudósítás, mely szerint Miklós főhg és Nikopojsicky tábornok világosan kijelentették a cárnak, miszerint inkább készek kö zkato- nák gyanánt harcolni, hogysem ily nyomoru hadsereget vezéreljen ck. A muszka háború készületek már is megtermették gyümölcseiket Oroszországban. Számos gyár beszüntette a munkát, több ezer embert hagyva kenyér nélkül. Moszkvában pedig több nagy kereskedöház bukott meg magával rántva számos kisebbeket. A fegyverszünet meghosszabitásának hírére Milán szerb fejedelem azonnal a cárhoz fordult, kérve, hogy Oroszország gondoskodjék a szerb sereg eltartásáról, mert másként kénytelen a csapatokat szétbocsátani. Hirftizér. * (Uj év alkalmából) érsekünk ö exjánál az egyházmegyei papság, a nagyprépost ö nsga, mint szónok, vezetése mellett, továbbá a sorhad, s megye tisztikara valamint egyéb testületek elttl- járói, úgy számos magánosok is tisztelegtek, boldog uj évet kívánva a tisztelt s szeretett egyháznagynak. * (Sylvester estéjén), a lefolyt év utolsó napja alkalmából szokásos, és a föszékesegyházban tartott hálaadó istentiszteleten az egyházi szertartást érsek-föpásztor ö nmlga végezte. Az egyházi beszédet pedig ugyanez alkalommal G-yörgyényi kanonok ö nsga tartotta. * (Újévi ajándék.) Érsek ő exja a nála tisztelgő városi tiszti karnak a többek között a következőket mondá: „Szerettem volna önöknek ez alkalommal újévi ajándékkal kedveskedni, de az illető minister ur elfoglaltsága folytán ezen ügyet (t. i. az „Oroszlány“ átengedését ö exja részéről a város javára) el nem intézhette, de birom Ígéretét, hogj1" ezen hó első felében az ügy befejezve lesz. Feltételül tűztem azonban, hogy az esetre, ha ezen épület bármikor törvényszéki helyiségül nem használtatnék, azt a város csak culturalis vagy humanitárius célokra fordíthassa.“ — Kétségtelen, hogy még ezen megszorításában is a jövendő nemzedék szellemi érdekét szemelött tartó ajándék városunk minden lakójában a hála és szeretet érzetét érsekünk irányában csak fokozandja. * (Az egri korcsolyázó egylet) jan. hó 6-án, jövő szombaton délután 4 órakor jégmulatságot rendez. Bővebben a falragaszok fogják a t. közönséget értesíteni. A jövedelem a korcsolya-csarnok felépítésére fog fordittatni. * („Közjóért becsületből.11) E jelmondattal találkoztunk az utóbbi évek leglátogatottabb, s legélénkebb mulatságain. A csinos tűzoltók vannak ott, a közönség ez idöszerinti kedvencei; a derék ifjúság, mely a lefolyt évben anny i tűzesetnél gyors megjelenése s rend