Eger - hetilap, 1877

1877-01-04 / 1. szám

4 Az imént említett tünetek azonban mindig bekövetkeznek, ha a természet működését kellő kerékvágásba nem igazítjuk, s elég alkalmat nyújtanak a gyakorlatlan szőlősgazdának, hogy a pince- s borkezelést saját kárán tanulja meg. Számos, és ezek közt igen értelmes bortermelők is, boraik ilyetén iskolázását elkerülhetlen dolognak tartják, s volt alkalmunk, kiállítások s egyéb hasonló alkalmakkor tapasztalni, hogy bortermelők iskolázatlan, s iskolá­zott borokat — ez utóbbiakat természetesen, mint a pincészet dia­dalát — állítottak ki egybehasoulitás végett. Ama nézet, hogy az ily iskolázás elkerülhetlen, csak azt ta­núsítja, mily mélyen meggyökerezett a tévedés, mely a tudatlan­ságból származott. A helyesen erjesztett bornak nincs szüksége is­kolázásra, — az önmagát iskolázza. Ha az iskolázatlan bor nyers, összehúzó izü, e sajátságait egyenesen a cseranyagtartalom tulsá- gának köszönheti, mely csupán helytelen mustkészités és erjesztés folytán kerülhetett a borba. A pincegazda, ki az erjedést úgy tudja vezetni, hogy e kelletlen vendég, melyhez még más egyéb kelle­metlenségek is csatlakoznak, épen nem jut a borba, nyilván sok­kal magasabban áll, mint az, ki a bajt keletkezésében nem tudja elhárítani, hanem a túlságos cseranyagot többszöri lehúzás által törekszik eltávolítani. Még meg lehetnénk elégedve, ha a lehúzás által csak a cser­anyag távolittatnék el a borból; akkor ez eljárás igen alkalmas eszköz volna arra, hogy egy esetleg helytelenül készített nyers­termék gyarló tulajdonságain javítsunk. De hogy a lehúzás keze­lése nem oly egyszerű dolog, rég beigazolt tény; s az is szintén ismeretes, hogy a legnagyobb óvatossággal kezelt lehúzás is min­denkor hatással van a bor alkatrészeinek és sajátságainak, szóval a bor lényegének megváltoztatására. (Folyt, köv.) Városi ügyek. Eger városa részéről 1876. decemb. 31-én tartott képviselői- gyűlés tárgyai voltak : Nagy Pál hegybíró ellen bivatalávali visz szaélés miatti panasz. — Vizsgálat végett az 1871-ik évi 18-ik t. c. értelmében alakított vizsgáló bizottságnak kiadatott. Timon Zsigmond elhalt volt városi Írnok özvegyének kéthavi fizetése kegydijkép kiutalváuyoztatott. Az adó-főkönyvek lezárolását teljesítő leszámoló kir. biztos mellé egy napdijas félfogadása engedélyeztetett. A katonaság egy részének a Paischel-féle scbemál kaszárnyá­ból leendő ki- és elszállásolásának eszközlése a tanácsra ruház- tatott. Végül a Feketesas nevű városi épület haszonbérletére vonat­kozólag tétetett intézkedés. Mi hir a nagy világban? A magyar országgyűlés alsó és felső háza m. é. dec. 30 án rövid ülést tartott, melyben kihirdettettek a szentesített törvények. Az ülések ismét f. hó 15-én fognak megnyittatni, mi­kor is a képviselöházban valószínűleg az elmaradt uzsora-törvény módosítása kerül tárgyalás alá, ha addig fontosabb ügyek nem adják elé magokat. Említettük már, hogy Bécsben ö felsége elnöklete alatt minis- téri tanácskozások tartattak, melyeken a mi kormányelnökünk és pénzügyministerünk is részt. vett. A lapok azt hiresztelték, hogy a tanácskozásokban megállapodás történt arra nézve : minő állást f)g Ausztria-Magyarország a keleti kérdés jövő esélyeivel szemben elfoglalni, s hogyan történjék, ha erre szükség lesz, hadseregünk mozgósítása. A félhivatalos lapok azonban siettek kijelenteni, hogy e hírek semmi alappal sem bírnak. Majd megválik ! Annyi igaz, hogy a kormányoknak e nagy titkolózása sokféle gyanúsítá­sokra ád alkalmat. A bankügyben még semmi eredmény. A ministerek Bécsben, hir szerint, szóba sem hozták azt. Beszélik azonban, hogy e kér­désben legközelébb egy, az osztrák nemzeti bank által előterjesztett közvetítő javaslat alapján, a tárgyalások a két kormány közt újra meg fognak indíttatni. A keleti kérdésben a hatalmak képviselőinek kon­stantinápolyi értekezlete kieszközölte, hogy a hadviselő Szerbia, Montenegro és a porta közt a fegyverszünet újabb két hóra, tehát f. é. mart. 1-ig meghosszabbittatott. Némelyek ebben ismét az európai diplomatia gyámoltalanságát látják, mely ez által ismét jó szolgálatot tett Oroszországnak, hogy hadseregének még mindig igen hiányos szervezésével kellőkép elkészülhessen. Mert hát a déli orosz hadseregről igen furcsákat Írnak. Egy részt a járvány már tömérdeket elpusztított belölök. Az élelmezés, fölszerelés rósz. A raktárakban lőpor helyett szénport találtak. A katonaság újonc, gyakorlatlan, és fegyelmezetlen. A tisztek megbizhatlauok. Főve­zérek pedig, Nikolajevics főág, a cár öcscse, typhusban fekszik, s baja oly aggasztó, hogy Sz.-Pétervárról, sőt Bécsböl is hittak or­vosokat hozzá. Ily körülmények közt, ha most tettre kerül a do­log, alig állhatták volna meg az oroszok a hasonló számarányú török sereg előtt, mely, amellett, hogy hatalmas védelmi helyzetben van, páratlan lelkesedéstől van áthatva, mint ezt a török fővezér, Abdul Kerim, a porta előtt adatokkal mutatta ki. Mások ellenben a fegyverszünet meghosszabbításában Igna- tieff uram és az orosz diplomatia vereségét, meghátrálását látják. Azt beszélik ugyanis, hogy az oroszok a török tartományok elfog­lalásáról lemondtak volna, s hajlandók a portának hat havi időt engedni, hogy ez alatt a kihirdetett reformokat a lázadó részekben is keresztülvihesse. De azért az orosz még folyvást gyarapítja se­regét, s mindezen szóbeszéd dacára több mint valószínű, hogy a háború elkerülhetlen. Nagy feltűnést okozott azon körülmény is, hogy az angol hajóhad a konstantinápolyi vizeket elhagyta. Ebből azt magyaráz­ták , hogy Anglia nyomást akar a portára gyakorolni, hogy az oroszok javára minél nagyobb engedékenységre kényszerítse. De az angol hajóraj a Pyraeusba, Athén kikötőjébe evezett, s alkalmasint az a célja, hogy megfékezze a ficánkoló görögöket, kiknek az an­gol kormány határozottan kijelentette, hogy ha a keleti kérdést fegyveres beavatkozásukkal méginkább össze akarják bonyolítani, fővárosukat azonnal összelöveti. A belgrádi esetről egy lap legújabban azt irta, hogy midőn konsulunk, Wrede hg. hirét vette, hogy a „Maros“ ra -nitorra a vár­ból lőttek, azonnal parancsot adott, hogy a várat és várost félóráig bombázzák. E fenyíték főleg azért maradt el, mert a monitoron egy bomba véletlen elpattanása nagy zavart idézett elő. A déli orosz hadsereg állapotát élénken jellemzi egy péter- vári tudósítás, mely szerint Miklós főhg és Nikopojsicky tábornok világosan kijelentették a cárnak, miszerint inkább készek kö zkato- nák gyanánt harcolni, hogysem ily nyomoru hadsereget vezéreljen ck. A muszka háború készületek már is megtermették gyümöl­cseiket Oroszországban. Számos gyár beszüntette a munkát, több ezer embert hagyva kenyér nélkül. Moszkvában pedig több nagy kereskedöház bukott meg magával rántva számos kisebbeket. A fegyverszünet meghosszabitásának hírére Milán szerb feje­delem azonnal a cárhoz fordult, kérve, hogy Oroszország gondos­kodjék a szerb sereg eltartásáról, mert másként kénytelen a csapa­tokat szétbocsátani. Hirftizér. * (Uj év alkalmából) érsekünk ö exjánál az egyházmegyei papság, a nagyprépost ö nsga, mint szónok, vezetése mellett, to­vábbá a sorhad, s megye tisztikara valamint egyéb testületek elttl- járói, úgy számos magánosok is tisztelegtek, boldog uj évet kí­vánva a tisztelt s szeretett egyháznagynak. * (Sylvester estéjén), a lefolyt év utolsó napja alkalmából szo­kásos, és a föszékesegyházban tartott hálaadó istentiszteleten az egyházi szertartást érsek-föpásztor ö nmlga végezte. Az egyházi beszédet pedig ugyanez alkalommal G-yörgyényi kanonok ö nsga tartotta. * (Újévi ajándék.) Érsek ő exja a nála tisztelgő városi tiszti karnak a többek között a következőket mondá: „Szerettem volna önöknek ez alkalommal újévi ajándékkal kedveskedni, de az illető minister ur elfoglaltsága folytán ezen ügyet (t. i. az „Oroszlány“ átengedését ö exja részéről a város javára) el nem intézhette, de birom Ígéretét, hogj1" ezen hó első felében az ügy befejezve lesz. Feltételül tűztem azonban, hogy az esetre, ha ezen épület bármi­kor törvényszéki helyiségül nem használtatnék, azt a város csak culturalis vagy humanitárius célokra fordíthassa.“ — Kétségtelen, hogy még ezen megszorításában is a jövendő nemzedék szellemi érdekét szemelött tartó ajándék városunk minden lakójában a hála és szeretet érzetét érsekünk irányában csak fokozandja. * (Az egri korcsolyázó egylet) jan. hó 6-án, jövő szombaton délután 4 órakor jégmulatságot rendez. Bővebben a falragaszok fogják a t. közönséget értesíteni. A jövedelem a korcsolya-csar­nok felépítésére fog fordittatni. * („Közjóért becsületből.11) E jelmondattal találkoztunk az utóbbi évek leglátogatottabb, s legélénkebb mulatságain. A csinos tűzoltók vannak ott, a közönség ez idöszerinti kedvencei; a derék ifjúság, mely a lefolyt évben anny i tűzesetnél gyors megjelenése s rend­

Next

/
Oldalképek
Tartalom